Ami nincs fent a Google Mapen, az szinte nem is létezik?

Szerző: H. Horváth Orsolya

Forrás: turizmus.com

 2022. augusztus 15. 18:15

Megtervezi-e előre az útvonalát egy turisztikai szakértő? Hogyan tájékozódik külföldön lakóautós körútján, és milyen jó gyakorlatokat talált a gyors információszerzésre? H. Horváth Orsolya az elmúlt fél év során e téren szerzett tapasztalatait osztja meg.

Egy egész éves útra indulva sok mindenre felkészültünk előzetesen, elsősorban technikai, egészségügyi és munkavégzési területen, az útvonalat viszont egyáltalán nem terveztük meg. Tizenöt éves turisztikai szakmai múlttal és utazási tapasztalattal, határzárak és járványügyi korlátozások közepette, biztosak voltunk benne, hogy folyamatos változásban lesz körülöttünk minden, amihez alkalmazkodnunk kell, és nem volt bennünk kétség, hogy fogunk is tudni.

Elindultunk tehát országonként 1-1 klasszikus útikönyvvel – kedvencem a szüleimtől kapott 1979-es kiadású Spanyolország könyv, amiből még az interurbán telefonálás mikéntjét is megtudhatták a kor utazói –, és egyik napról a másikra terveztük meg a következő állomásokat. Az útikönyvek remek ötlettárak, de a konkrét tervezés már online keresgélések és foglalások eredménye.

A turizmusfejlesztő székéből átülve a navigátor és sofőr ülésébe rögtön tapasztalható volt, hogy melyik desztinációkban végezték el szépen a „házi feladatot”, hol segítik hatékonyan a vendégek tájékozódását.

 

A legfontosabb tanulság: a „webenlét” létkérdés!

Ez persze nem újdonság, évek óta hangsúlyozzák itthon is a turisztikai szakemberek. Amit kiemelnék az az, hogy ez a munka nem merülhet ki egy reszponzív weblappal. Ismerni és menedzselni kell a termékünkkel kapcsolatos web 2.0-ás eszközöket, mert sok esetben csak ezek alapján tájékozódnak a vendégek. Ami nincs fenn a Google Map-en, az szinte láthatatlan, aminek 4,5 csillag alatti az értékelése az kihagyható, ha negatív kommentektől hemzseg a TripAdvisor aloldal, akkor erősen meggondolandó a látogatás. Ilyen egyszerűen és gyorsan születnek meg a döntések a vendég fejében. Ezek kézenfekvő felületek, viszont ha igazán gondos gazda az attrakció vagy desztináció üzemeltetője, akkor napi szinten jelen van a releváns applikációkon (pl. túratervező és programkereső appok), kapcsolódó Facebook-csoportokban (pl.: fürdős témában szaunarajongó közösségek), releváns Instagram- és YouTube-csatornákon. Minden erre fordított munkaóra plusz látogatókat hoz, még ha rövid távon nem is látványos.

Figueres Dali virtuális túra

Fotó: salvador-dali.org

Nagyban segítette vendégként a szervezést az online jegyfoglalási rendszerek elterjedtsége. Szinte mindenhova tudtunk online, pár kattintással foglalni és fizetni, a múzeumtól a templomig, a fürdőtől a nemzeti parkig. Láthatólag a vendégek jelentős része él ezzel a lehetőséggel, minden korcsoportból, így ezeken a helyeken már érezhető a menedzsment oldaláról is az élőmunka-megtakarítás hatása és a vendégirányítás hatékonyságának javulása. Gyakorlatilag teljesen érintés- és kontaktmentesen érkezhetnek és távozhatnak a látogatók.

A szervezés és belépés során már szinte összenőtt a kezünk a mobilunkkal, így kézenfekvő, hogy ezt is kihasználják a vendégélmény fokozására. Az audio guide-ok nagy fejlődésen mentek át az elmúlt években, saját mobilunkról – az attrakció applikációján keresztül – hallgathatjuk meg a kifejezetten élvezetes szövegeket (nem a monoton hangon felmondott, száraz tényekkel), akár 10-20 nyelv közül válogatva.

A kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális séták alkalmazása is gyakran fokozza az élményt, főleg történelmi helyszíneken, ásatásokon.

Digitális green box-fal a malagai Picasso Múzeumban

Fotó: fb.com/museopicassomalaga

Kihasználva a vendégek fotózási vágyát, a hagyományos fotófalak mellett, digitális green box-hátterek, egyedi filterek is mindennaposak és ösztönöznek minket, mint vendégeket az élmények online megosztására. Ha ehhez még ingyen wifi is társul a helyszínen, akkor már nyert ügye is van az attrakciónak.

 

Megbízható igazodási pontok is kellenek

Az online információk tömkelege mellett, azonban roppant hatékonyak voltak számunkra a megfelelően kihelyezett útbaigazító táblák is, mint fix, megbízható igazodási pontok. Felüdülés ilyenkor eltenni a "navit", és csupán offline bóklászni és felfedezni új városokat. Ami viszont gyakorlatilag egyszer sem került a kezünkbe, az a klasszikus szórólap, prospektus, katalógus. Kellenek persze ezek is, de épp csak jelzés értékkel, célzottan felhasználva.Összességében az a tanulság, hogy a klasszikus, saját üzemeltetésű kommunikációs felületeket azok használják, akik mélyebb információkra szomjaznak egy-egy attrakcióról.

Bussana Vecchia

Fotó: H. Horváth Orsolya

Az impulzus vásárló – aki három nappal korábban még azt sem tudta, hova fog utazni – sokkal inkább tájékozatlanul érkezik, rövidebb ideig marad, ezért gyorsan és hatékonyan szeretne tájékozódni. Ezek az új vendégek sok esetben csak a számukra hitelesebbnek tűnő közösségi platformokról gyűjtenek információt.

Hogy házigazdaként felkészüljünk a fogadásukra (mert az utazási trendek alapján egyre többen lesznek és nem csak a fiatalabb célcsoportokból), érdemes lenne megpróbálni szinte vakon tekintenünk a saját attrakciónkra. Nulla információval (kiürített keresési előzményekkel és helyadatokkal), csak egy mobillal a kezünkben megnézni, hogy mit mutatunk magunkról, ha a vendég a pontos nevünket sem tudja. Vajon figyelemfelkeltő-e az első 3 videó vagy ajánló, ami rólunk szól? És ha nem, akkor mit tehetünk a helyzet javításáért?

A szerző desztinációs turisztikai és marketingszakemberként idén januárban digitális nomád életformára váltott. Az útközben tapasztalt jó gyakorlatokról időről időre beszámol a Turizmus.com-on. Korábbi cikkei itt olvashatók.