Átalakult az utasbiztosítások értékesítése

Az egyik online szakmai fórumon felmerült, hogy az új biztosítási törvény szerint minden utazási iroda csak a saját maga utazási termékéhez adhat el biztosítást, és akkor is csak egyetlen biztosítóval állhat kapcsolatban.

Mivel a helyzet semmiképpen nem egyértelmű, a biztosítók közül több is kiadott állásfoglalást ez ügyben. Az egyik fórumozó szerint az állásfoglalások alapján minden mehet tovább, ahogy eddig, csak további adatokat kell megadniuk az irodáknak, mert új nyilvántartásba fogják venni őket.

A kérdés egyszerű: árulhatnak-e csak utasbiztosítást az irodák? A válasz bonyolultabb...

Fotó: pixabay

A kérdéssel kapcsolatban megkerestünk több szakértőt, válaszaik alapján próbáltuk megfejteni a helyzetet.

A módosítás elvileg már hatályos, a gyakorlatban azonban a biztosítók csak mostanában küldték ki a tájékoztatókat a változásról. Késlekedéstől ennek ellenére valószínűleg nem kell tartani, az alkalmazási határidővel kapcsolatban ugyanis van némi huzavona az EU-ban.

A Magyar Biztosítók Szövetségének közleménye szerint a biztosítások értékesítését új alapokra helyező uniós irányelvet (Insurance Distribution Directive) 2016. február 22-én hirdették ki, és a tagállamoknak két éven belül kellett átültetniük a nemzeti jogrendszerükbe.

A többszintű szabályozási rendszerben azonban előbb tűzték ki az alkalmazás időpontját, mintsem az általános elveket tovább pontosító második szintű szabályokat elfogadták volna. Mivel ezeket a végrehajtási szabályokat csak tavaly decemberben hirdették ki, a biztosítási szakmának nem maradt elég ideje a felkészülésre.

Az EU döntéshozó testületei ezért az alkalmazási határidő októberre történő elnapolását határozták el, ám a politikai szándék jogi formába öntése március közepénél előbb nem tud megvalósulni. Így azokban az országokban – köztük Magyarországon –, amelyek már átültették az irányelvet a saját jogrendjükbe, az érintett piaci szereplők jelenleg a február 23-i határidőből tudnak kiindulni.

Három kategória

Az új szabályokról Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője az alábbi tájékoztatást adta lapunknak: A biztosítási értékesítésről szóló uniós irányelv (IDD) a hazai szabályozásnak 2018. február 23-ától kezdve vált részévé. A kérdezett szabályozás azonban nem az IDD hatálya alá esik, hanem az Európai Parlament és a Tanács által 2015. november 25-én elfogadott, az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatás-együttesekről szóló irányelv alá. (Ami nem biztosítási téma). Ezt a tagállamoknak 2018. január 1-ig kellett elfogadniuk és kihirdetniük, ami meg is történt nálunk. Azonban az elfogadott szabályokat 2018. július 1-jétől kell alkalmazni.

A MABISZ nyilván nem jogosult kötelező erejű jogszabály értelmezésére, de a törvényi rendelkezések alapján úgy látják, hogy utasbiztosítás utazási irodákon keresztül történő értékesítésére több lehetséges kategória jöhet szóba a szabályozás szerint. Az irányadó elvárásoknak az értékesítési tevékenység típusa, jellemzői szerint kell megfelelni.

Az a) és b) esetekben a felelősséget a megbízó viseli, amely lehet biztosító, többes biztosításközvetítő vagy alkusz is.

a) Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyként olyan módon értékesíthetnek utasbiztosítást a náluk megrendelt utazáshoz kapcsolódóan, amikor biztosításközvetítői tevékenységük kapcsán több vonatkozásban mentesülnek a biztosítási törvény rendelkezései alól, ha megfelelnek a törvényben foglalt feltételeknek (a biztosítás az utazáshoz kapcsolódóan a poggyász elvesztésére vagy sérülésére, és egyéb kapcsolódó kockázatokra terjed ki, ami lehet baleset- és betegségbiztosítás is, és az arányos éves biztosítási díj legfeljebb 600 euró vagy a legfeljebb három havi biztosítási díj maximum 200 euró lehet személyenként, vagy

b) Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyként olyan módon értékesíthetnek utasbiztosítást az általuk főtevékenységként értékesített utazáshoz kapcsolódóan, amikor tevékenységük a biztosítási törvény hatálya alá esik. Ebben az esetben nincs biztosítási díj maximum, de szigorúbb egyéb elvárásoknak kell megfelelni. A fedezetben ez esetben is lehet baleset- és betegségbiztosítás is.

c) Amennyiben (nem kiegészítő) biztosításközvetítőként tevékenykednek, az összes, státuszuk szerint irányadó elvárásnak (ügyféltájékoztatás, képzés, regisztráció) meg kell felelniük. A felelősség kérdése az adott közvetítői státuszhoz illeszkedően vagy önálló, vagy a megbízó felel az utazási iroda biztosításértékesítői tevékenységéért. Bizonyos – tevékenységhez kapcsolódóan különböző szintű – adminisztrációs (regisztrációs) elvárásoknak, és ügyféltájékoztatási kötelezettségnek minden esetben meg kell felelni.

Beleértendő a betegség- és balesetbiztosítás is

Az új szabályozásban egyéb feltételek megléte esetén a „poggyász elvesztésére vagy sérülésére, és egyéb kapcsolódó kockázatokra” kiterjedő biztosítások értékesítésére vonatkozóan lehet mentesülni a biztosítási törvény rendelkezései alól. Az egyéb kockázatok körébe a MABISZ szerint a baleset és a betegség is beletartoznak.

Horváth Péter biztosítási szakértő ezzel kapcsolatban arra mutat rá, hogy az irányelv szövege a nyugat-európai viszonyokat tükrözi, de míg ezekben az országokban a társadalombiztosítás megfelelő fedezetet nyújt az állampolgárok utazása során felmerült betegségekre és balesetekre, addig Közép- és Kelet-Európában ez nem mondható el, ez az oka annak, hogy az utasbiztosítások fő eleme a mi régiónkban nem a poggyász-, hanem a betegség- és balesetbiztosítás.

Horváth Péter szerint egyébként a tájékoztatási kötelezettség bővülése miatt a biztosítások eladására fordított idő az eddigi többszöröse lehet.

Még minden képlékeny

Bár a biztosítók az októberi határidőre számítottak, azért a háttérben foglalkoztak a témával és készültek, így a korábbi határidő ellenére is sikerült eljuttatniuk a viszonteladó partnereikhez az egyik bevezetésre került dokumentumcsomagot, az ún. IPID dokumentumokat – mondta el lapunknak Nagy Róbert, a Mondial Assistance / AWP P&C S.A. Magyarországi Fióktelep vezetője. Maga az MNB sem tudott teljes mértékben felkészülni a változásra, az összeghatár nélküli kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző partnerek bejelentésére szolgáló regiszter például még nincs készen, azt egyelőre egy most készülő űrlappal fogják kiváltani.

Nagy Róbert szerint egyébként tévhit, hogy csak az adott utazási irodában vásárolt szolgáltatások mellé lehet biztosítást kötnie az irodának, valójában miért ne lehetne bármilyen utazási szolgáltatás mellé biztosítást eladni. Itt inkább csak az egy napra kötött biztosításba lehet belekötni, ha nem áll mögötte semmilyen utazási szolgáltatás.

Kovács Gábor, a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének vezetője rámutat: korábban is létezett a korlátozott, könnyített feltételek mellett dolgozó utazási iroda (a szakzsargonban „bagatell biztosítások közvetítése”), ahol a megvásárolt utazás mellé tudtak az utasok kapcsolódó (tipikusan storno- és utasbiztosítást) kötni. Emellett jelent meg a kiegészítő tevékenységet folytató biztosításközvetítői kategória is mint lehetőség, ahol a korlátozások enyhébbek, az ügyféltájékoztatási, képzési és nyilvántartási feltételek viszont magasabbak. Ezen túl a jogszabály újraszabja az egyes kategóriák ügyféltájékoztatási kötelezettségét, illetve a biztosítók és az MNB nyilvántartási és regisztrációs kötelezettségét is.

A Colonnade-nél egyébként azt tartják fontosnak, hogy az egyes utazási irodák az ügyfeleik igényeinek és az iroda lehetőségeinek megfelelő közvetítési módot válasszák a lehetőségek közül, tehát nem teszik le a voksukat kizárólag az egyik vagy másik lehetséges közvetítési mód mellett, hanem azt gondolják, hogy azok közül az ügyfelek igényei alapján és az irodákkal együttműködve kell választani.

A Magyar Utazási Irodák Szövetsége foglalkozik a témával – mondta el lapunknak Erdei Bálint, a szövetség elnöke.