Az orosz, az amerikai és az angol turista a legköltekezőbb

Szerző: dr. Probáld Ákos

Forrás: turizmus.com

 2016. május 18. 14:15

A német utazók költik a legtöbb pénzt Magyarországon, 2015-ben összesen 201 milliárd forintot, ám az egy főre jutó átlagos költés alapján felállított toplistát az orosz turisták vezetik 237 ezer forinttal.

A 2015-ös turisztikai év értékeléseiben kevés szó esett az utasforgalomról, a határainkat átlépő külföldi keresletről. A Központi Statisztikai Hivatal már márciusban közzétette az erről szóló jelentését.

A KSH adataiból kiderül, hogy a 2015-ben Magyarországra látogató közel 49 millió külföldi utas – mellőzve persze a migránsforgalmat – fogyasztása 1608 milliárd forintra becsülhető, ami úgy jelent 10 százalékos bővülést, hogy a forint euróhoz viszonyított árfolyama (309,9) 12 hónapos összevetésben mindössze 0,4 százalékkal gyengült.

A 48 millió utasnak csak 42 százaléka érkezett turisztikai motivációval, ám ezek a látogatók sokkal több árut vásároltak és jóval több szolgáltatást vettek igénybe, mint az egyéb céllal érkezők, összesen 1235 milliárd forint értékben költöttek, ami 77 százalékos részesedés. A teljes utasforgalom 320-350, a „klasszikus" turizmus 250-280 milliárd forint áfabevételt jelenthetett a magyar gazdaságnak.

 

Motivációk és fogyasztás

Az utazók jellegzetes csoportjai – eltérő motivációs indítékaiknak megfelelően – nagyon különböző fogyasztási mintákat követtek. A több napra, szabadidős céllal érkezők, akik az összes turisztikai motivációval utazók 55-56 százalékát tették ki, az utazáshoz kapcsolódó kiadások háromnegyedét, összesen 987 milliárd forintot hagytak Magyarországon. A külkereskedelem jelentős élénkülésével össz­hangban közel 157 milliárd forint volt a többnapos üzleti utasok fogyasztása, ami 23 százalékos gyarapodást mutatott. Ez utóbbiak vezetik az egy főre jutó költés ranglistáját, a maguk 135 ezer forintos kiadásaival.

Forrás: KSH

Ma már az egynapos utazók között is nagyon jelentős a turisztikai motivációval érkezők számának (közel 8 millió) 20 százalékos gyarapodása, a vele járó 91 milliárdos fogyasztással. Róluk azt lehet feltételezni, hogy ez a csoport a határközeli, elsősorban gyógyszolgáltatásokat nyújtó – az utóbbi években igen jelentős fejlesztésekben érintett – fürdők környezetében, a Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön jelenik meg.

A hazai fogyasztás szempontjából – sok minden más mellett annak áfatartalma miatt – korántsem ítélhető elhanyagolhatónak az a 133 milliárd forint, ami a sorban harmadik csoport, az egynapos bevásárló utasoktól – tehát nem turisztikai szolgáltatásokat igénybe vevőktől – származik. A mindenekelőtt munkavégzési céllal naponta utazó határ menti ingázók, akiknek száma a határátlépéseket számolva 2 millióra tehető, 78 milliárd forintot költenek Magyarországon, míg a gyakorlatilag alig-alig megálló egynapos átutazók az összes utas 28-30 százalékát adhatják és 82 milliárd forintot hagynak itt.

 

A legjobban költő nemzetek

A legfontosabb küldőpiacok közül a németek költik a legtöbb pénzt Magyarországon, összesen 201 milliárd forintot, és a turisztikai céllal utazók között is ők vezetnek 183 milliárddal.

Forrás: KSH

Ám az egy utazóra jutó átlagos költés alapján felállított rangsor élén az orosz turisták állnak 237 ezer forinttal, őket az amerikaiak (222 ezer), az egyesült királyságbeliek (145 ezer) és a hollandok (137 ezer) követik. A németek a hetedikek, az osztrákok a kilencedikek ezen a listán.

A fentieket némileg beárnyékolja, hogy a többnapos külföldi utazók által eltöltött 71 millió éjszaka 18 százaléka jelenik csak meg a kereskedelmi szálláshelyeken, és összes kiadásaik 20 százalékát (227 milliárd) realizálják ezek a szálláshelyek. Az összes utazó szálláshely-, vendéglátó-, gyógyászati, egészségmegőrző, valamint kulturális és szabadidős szolgáltatásokra 770-800 milliárd, személyszállítási szolgáltatásokra 190-200 milliárd forintot költött 2015-ben Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Bank fizetési mérlegében az utasforgalom 1493 milliárd forinttal szerepel, ami az összes szolgáltatásexport éppen egynegyede, ám ebben nem szerepelnek a magyar rezidens személyszállító szolgáltatóknak fizetett összegek. A szolgáltatásexportban az utasforgalom ezzel a részesedéssel a második helyen szerepel.

Összegezve, az adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a turisztikai kereslet élénkülésének, dinamikájának a turisztikai szolgáltatók és a magyar költségvetés egyértelmű nyertesei, és ezt a tényt az sem halványítja, hogy Magyarország (ma még) nem tartozik Európa vezető turisztikai célpontjai közé.