Az uniós utazási irányelv felülvizsgálatát kérte a MUISZ

A szövetség a jelenleg érvényes EU utazási direktíva sürgős felülvizsgálatát kezdeményezte, és különösen fontosnak tartja, hogy az európai utazási irodák szövetségei ernyőszervezetének (ECTAA) jogi bizottságában dr. Gyenizse Dorottya, a MUISZ Jogi és Etikai Bizottságának vezetője képviseli hazánkat - tájékoztatta lapunkat a szervezet.

A járványhelyzetben kiderült, hogy a hatályos uniós utazási irányelv számos rendelkezése életszerűtlen és hátrányosan érinti az utazási irodákat

Fotó: 123rf

A Szövetség javaslatai a következők a hatályos uniós irányelvvel kapcsolatban:

A 12. cikk (2) bekezdésének felülvizsgálata:

A nemrégiben Németországból indított online petícióval összhangban, szükséges felülvizsgálni az útlemondás és utazások törlésének feltételeit elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények esetén.

A rendkívüli helyzet jogi feltételei és következményei jelentősen megváltoztak, és a 14 napon belüli teljes visszatérítési kötelezettség komoly pénzügyi problémákat okozott az utazásszervezők számára.

Ezen kívül az utazásszervezők nem tudják érvényesíteni ezt a nagyon szigorú visszatérítési kötelezettséget alvállalkozóik (pl. légitársaságok, szállodák) felé, mivel a pandémiára történő hivatkozással a szolgáltatók különböző jogi eljárásokat vagy intézkedéseket követtek (például kötelezően elfogadandó utalványokat állítottak ki 1-2 éves érvényességi időtartamra). Ez a turisztikai szektorban súlyos torzulásokat eredményezett.

Ezzel párhuzamosan felül kell vizsgálni az Európai Bizottság álláspontját az utazási irodák által kibocsájtott utalványokkal kapcsolatban is, melynek jelenlegi feltétele az utas beleegyezése.

Fontos, hogy a jelenlegi irányelv nem rögzíti, hogy az utazási csomag teljesítése előtt mennyi ideig érvényesítheti az útlemondási jogát az utas, ha elkerülhetetlen és rendkívüli helyzet áll éppen fent egy adott térségben.

A járvány miatt az utazási vállalkozók szembesültek azzal, hogy sok utazó 3-4 hónappal a lefoglalt utazása előtt, az adott desztinációra kiadott utazási tilalom miatt lemondta utazását, annak ellenére, hogy senki nem tudja megjósolni azt, hogy hónapokkal később az utazási tilalom még érvényben lesz-e. Ezért a jogszabályban ésszerű határidőt kell meghatározni az útlemondásra vonatkozóan.

A 13. cikk (7) bekezdésének felülvizsgálata:

Csomagban értékesített utak esetén, rendkívüli helyzetben az utazásszervezőknek kell viselni az utasok minimum 3 éjszakai szállás költségét.

Ezt a rendelkezést az Európai Parlament a fogyasztók (utazók) javára foglalta be az irányelvbe annak elfogadásakor, de ez különösen a hosszantartó járványhelyzetben nagyon komoly pénzügyi kockázatot (akár csődöt) is okozhat az utazásszervezők számára.

Általánosságban kimondható, hogy a járványhelyzet tapasztalataival összhangban, a rendkívüli és előre nem látható helyzeteket (vis major) felül kell vizsgálni és összhangba hozni az államok és a kormányok intézkedéseivel (pl. utazási tilalmak, korlátozások).

A 19. cikk felülvizsgálata:

A fizetésképtelenségi védelemnek (vagyoni kaució) automatikusan ki kell terjednie az utazási irodák által kibocsájtott utalványokra is, ha ezeket az utalványokat például járvány esetén fizetési visszatérítés helyett állította ki az utazási iroda.

Erre ezidáig nincs egyértelmű szabályozás, a biztosító társaságok különböző módon járnak el. A fizetésképtelenségi védelmet ki kell terjeszteni az utalványokra is.

Határon átnyúló szolgáltatások egyértelmű szabályozása:

Továbbra is problémát jelent az uniós országokban a határokon átnyúló utazásszervezési tevékenység (szolgáltatás) nem egyértelmű értelmezése, ami a jelenlegi járványhelyzetben fogyasztóvédelmi és versenyjogi problémákat okozott.

A pandémia idején egyes EU-s országokban bejegyzett, de Magyarországról induló, chartergéppel szervezett utak esetén, néhány utazásszervező más jogi intézkedéseket követett, mint a magyarországi székhellyel rendelkező utazási vállalkozások. Ezért szükséges, hogy a határon átnyúló szolgáltatás fogalma pontosításra kerüljön.