Az utolsó percben próbálja az unió megmenteni a vasutat

A kérdést a Vagabond munkatársa, Per J. Andersson zeszi fel, aki azt fejtegeti, hogy az unió – talán az utolsó percben – miként akarja az utasokat átirányítani a repülésről a vonattal történő utazásra.

Az ma még egy álom, hogy a nemzetközi vonatjegyeket ugyanolyan könnyen meg lehessen venni, mint a repülőjegyeket. Most december 13-án hagyta jóvá az unió azt a tervjavaslatot, amelynek az a lényege, hogy sokkal könnyebb és ugyanakkor olcsóbb is lesz a jövőben a vonattal történő utazás az uniós országok között.

A határozat tényleg az utolsó percben érkezett, már vagy 25 éve meg kellett volna születnie. A kilencvenes évek elején Európának nagy szüksége volt több új vasúthálózatra, de az európai államok nem egyszerűbb vonatcsatlakozásokkal lettek gazdagabbak, hanem új, olcsóbb légi járatokkal. Utólag szinte érthetetlen, hogy a többnyire állami kézben lévő európai vasút vállalatok, el kezdték emelni a vonatjegyek árát és megszüntettek több, az európai nagyvárosok között létező, vasúti kapcsolatot.

Ugyanebben az időben Európa szabadon engedte a légi társaságok monopolhelyzetét. Ez egyesek szerint meggondolatlan lépés volt, és a hatása nem is váratott magára. Pár évtized alatt drasztikusan csökkent a vonattal történő nemzetközi utazások száma. A hetvenes években az európai utas- és áruforgalom 20 százaléka vonattal történt, ami mára hozzávetőleg 11 százalékra csökkent.

Az áruforgalom ma is kamionokkal történik, amelyek állandóan dugót okoznak Európa autósztrádáin. Az utasok pedig – ha városlátogatásra vagy üzleti útra indulnak – főleg a repülőt választják. Miért is ne? Az emberek racionálisan gondolkoznak. A síneken való utazás drágább és bonyolultabb, a légi utazás olcsóbb és egyszerűbb lett. Sok vasúttársaság megszüntette az éjszakai járatokat és azt a lehetőséget, hogy az állomásokon nemzetközi vonatjegyeket lehessen venni. A svéd vasúttársaság (SJ) pár éve szinte teljesen megszüntette, hogy az állomásokon helyjegyet lehessen nemzetközi vonatokra venni, kivéve a Norvégiába és Dániába tartó vonatokat.

Régen Svédországban szinte bármelyik állomáson lehetett jegyet venni Hamburgba vagy Párizsba. Ma a jegyárus kinevetne, ha ilyen kéréssel állnál elő.  Ha Stockholmból Londonba akar valaki utazni vonattal, akkor egy speciális utazási irodához kell fordulnia, és a jegy több mint tízszer annyiba kerül, mintha a légi utat választanánk.

A repülőjegyek olcsósága több tényezőnek tudható be: a légi társaságok monopol helyzetének megszüntetése, az alkalmazottak bérének a csökkentése, adómentes hajtóanyag, különféle adóteher csökkentések, egyre fejlettebb nemzetközi elektronikus jegyfoglaló szisztéma, ami lehetővé teszi, hogy szinte mindenki a számítógépe vagy az okostelefonja segítségével pillanatok alatt tudjon vásárolni.

De végre felébredtek az európai tagállamok és megpróbálják menteni a menthetőt.

Az elektromos vasútnak környezetvédő előnyei vannak a repülőkkel szemben, ráadásul a légtér már nagyon zsúfolt. Ez az uniós tervjavaslat talán azt fogja egyszer eredményezni, hogy a vonatjegyeket ugyanolyan könnyen és olcsón lehet megvenni, mint a repülőjegyeket.