Banki szigor az irodáknál a pénzmosás elleni törvény miatt?

A bank rendelkezései szerint a pénztári befizetések esetében a cégjegyzékszámot is rögzíteni kell a rendszerben, és más plusz adminisztrációt - például 30 napnál nem régebbi céges dokumentumok bemutatását - is előírnak számukra a pénzmosás elleni törvényre hivatkozva.

A pénzmosás elleni törvény áll a szigorítás hátterében

Fotó: Pixabay

Az UniCredit megkeresésünkre nem cáfolta az információt. A kereskedelmi bank PR- és sajtóosztálya azt közölte, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény alapján járnak el. Ez álláspontjuk szerint nem tesz különbséget iparágak között, a benne előírtakat a bankoknak valamennyi ügyfelük esetében alkalmazniuk kell. Ennek megfelelően alkalmazza az UniCredit Bank is az utazásszervezők és utazásközvetítő vállalkozások esetében a jogszabályt. A Pénzmosás és a Terrorizmus Finanszírozása Megelőzéséről és Megakadályozásáról szóló törvény előírja, hogy az ügyfeleket az üzleti kapcsolat létesítését megelőzően, illetve 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás (pénztári befizetés) esetén teljes körűen át kell világítani. A törvény az UniCredit Bank szerint egyúttal meg is határozza azokat az adatokat, amelyeket jogi személyiséggel rendelkező ügyfelek, vagyis jobbára cégek esetén az ügyfél-átvilágítás során rögzíteni kell. A bank azt is írja, hogy ezekre tételesen hivatkoznak az általános szerződési feltételeikben.

Bankszövetségi álláspont
Megkerestük kérdéseinkkel a Bankszövetséget is. Ott meglepetéssel értesültek arról, hogy plusz információkat kérnek be egy utazásközvetítő cégtől, mert ezeket a vállalkozásokat nem nevesíti a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás elleni törvény. Általános ilyen banki gyakorlatról a szervezetnél nem tudnak. A Bankszövetségnél azt tartják elképzelhetőnek, hogy ha megbízási joga van egy cégnek egy másik vállalat számláján, akkor kérhetnek tőle cégkivonatot. Ennél bővebbet a konkrét ügy ismerete nélkül a Bankszövetség nem akart mondani, azt viszont közölték, hogy ők is úgy tudják, hogy 3,6 millió forintot meghaladó készpénzes befizetéskor is alkalmazni kell a pénzmosás elleni törvényt, illetve bizonyos esetekben a 300 ezer forintot meghaladó átutalásoknál is.

Bizalmatlanság állhat a háttérben
A Magyar Utazási Irodák Szövetsége részéről nem tudnak olyan jogszabályról, amely a pénzmosás- és terrorizmusellenes törvény miatt őket gyakoribb ügyfélazonosításra kötelezné. A szervezet elnöke, Molnár Judit azt mondta, hogy ha egy kereskedelmi bank plusz adatokat kér, akár céges kivonatot egy kisebb utazásközvetítőtől, azt csak arra tudja vélni, hogy a pénzintézet bizalmatlan az illető vállalat anyagi hátterével kapcsolatban. Ez Molnár Judit szerint azért is érdekes, mert az utazásközvetítők a nagyobb irodák útjait értékesítik, vagyis nekik nem is kell olyan anyagi biztosítékokkal rendelkezniük, mint a nagy utazásszervező irodáknak.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Turisztikai Tagozatát is. Ott azt a tájékoztatást adták, hogy ilyen mélységig ők nem foglalkoznak pénzügyekkel és az ehhez kapcsolódó jogszabályokkal. A kérdéssel kapcsolatban érdeklődtünk a Magyar Nemzeti Banknál is. Ott azt közölték, hogy nem felügyelik az utazásközvetítő- és utazásszervező cégeket, így a téma kapcsán nem tudtak információval szolgálni.