Csarna-völgyi kisvasút – vadak a romok között

Szerző: Víg Tamás

Forrás: turizmus.com

 2018. november 29. 13:21

Az elmúlt időszakban nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozásához a természetvédelem is jelentős erőket mozgósított – a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

A Börzsöny egykor kisvasutak által talán leginkább behálózott hegységünk volt, aminek a maradványai mind a mai napig láthatók. A hálózatot 1893-ban kezdték el kiépíteni, 1955-re pedig mintegy 200 km hosszúságú kisvasúthálózat készült el, természetesen ebben az időszakban elsősorban gazdasági vasútként.

Ezek kiépítése alkalmazkodott a mindenkori fakitermeléshez, esetleg kőbányászathoz, így a komolyabb kiépítettségű, mozdonyokkal kiszolgált fővonalakat időszakosnak tekinthető, akár csak néhány évig működő mellékvonalak egészítették ki, amiken gyakori volt a lóvontatás is.

Az „érintetlen” Csarna-völgy

 

A hegység legismertebb kisvasútja, a Kismaros – Királyrét-vonal már 1954-ben megkezdte a személyszállítást. Később az erdei fuvarozás egyre inkább közúti gépjárművekkel valósult meg, amit ma is gyakran tapasztalhatunk erdeinket járva. A börzsönyi hálózat ennek a térnyerésével párhuzamosan egyre csökkent, manapság már csupán három kisvasút közlekedik a hegységben.

 

A kemencei kisvasút

A kemencei kisvasúti vonalak kiépítése 1911-től kezdődött, a Csarna-völgyön és a Kemence-patak völgyén keresztül a sínek elértek egészen a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy alá. A hálózat több mint egy évszázados üzemelés során talán két olyan évet is nehéz lenne találni, amikor az állandóan változó mellékvonalak miatt ugyanolyan volt a kiépítettsége.

Mindenesetre elmondható, hogy a Nagy-Hideg-hegy – Csóványos-vonaltól északra szinte minden völgyben volt kisvasúti forgalom. A Csarna-völgy legnagyobb terhelésre kiépített fővonalán 1992-ben szűnt meg a közlekedés, majd a kisvasúti pályát az 1995-ös és 1999-es árvizek tették használhatatlanná.

Ezt követően a Kisvasutak Baráti Köre kezdte meg erdészeti segítséggel a vonal helyreállítását, ami manapság a Feketevölgy Panzióig közlekedik 4 kilométer hosszú pályáján, jellemzően márciustól októberig, a főszezonban hat vonatpárral. Időközben fejlesztésre került a kemencei kisvasúti állomás is, ami ma már országosan egyedülálló bemutatóhelye a kisvasúti technikai örökségnek.

Ezen fejlesztések nagyrészt a Kisvasutak Baráti Köre civil szervezet önkénteseinek immár több évtizedes erőfeszítéseinek köszönhetők, akiket az Ipolyerdő Zrt. is egyre inkább támogatott tevékenységükben.

 

Vita a Csarna-völgyi szakasz helyreállításáról

Az elmúlt évek kisvasúti fejlesztéseket támogató kormányzati döntései után, illetve a kemencei alsó szakasz helyreállítását követően a Csarna-völgy felső részén, a korábbi Halyagos megálló környezetéig egy további, mintegy 3 kilométeres vonal helyreállításának előkészítése is megkezdődött, ami 2018 őszére az engedélyeztetési szakaszba lépett.

A kivitelezés egyre közelebb kerültével egyes természetvédelmi szervezetek kereszttűz alá vették a beruházást, azt az érintetlen természeti környezetbe való környezetromboló fejlesztésnek bélyegezve. A főbb indokaik a következők voltak: az érintetlen völgy egyedi flórának és faunának ad otthont, a beruházással járó környezeti terhelés, a megjelenő buldózerek, egyébként pedig a már üzemelő öt börzsönyi kisvasút nem indokolja ezt a helyreállítást.

A helyszín és a völgyben üzemelő kisvasút ismeretében ezek az érvek jóindulattal is csak részben alátámaszthatók. A természetvédelem egyes szereplői által gerjesztett hullámok mindenesetre – hogy stílszerűek legyünk – sikeresen mosták alá ezt a helyreállítási projektet.

A vehemens kommunikáció sajnos nem nyújtott érdemi vitára lehetőséget és a valóságos állapotok bemutatása gyakorlatilag elmaradt.

 

Néhány tény, ami kimaradt ebből a folyamatból:

- Nemzeti parki területeken, akár a nemzeti park által a közelmúltban kialakított és üzemeltetett kisvasút is közlekedik az országban, a Börzsöny mellett pl. a Bükkben, a Hortobágyon vagy Gemencen. Az egyéb, kisvasút által érintett védett területeket felsorolni pedig szinte lehetetlenség. Ezeken a vonalakon gyakorlatilag teljeskörűen szerveznek vadmegfigyeléssel kapcsolatos kisvasúti programokat.

- Az „érintetlen” Csarna-völgy több mint egy évszázada rendelkezik kisvasúttal, illetve kijelölt túraútvonal is vezet benne.

- Az 1999-es áradást követő helyszíni állapotok ránézésre is könnyen megítélhetők, természetvédelmi szempontból is. A kisvasúti pálya sínjei, töltése, hídelemei romokban, de teljeskörűen ott vannak a völgyben.

- A térség egyedülállónak mondott flórája, faunája ma is ebbe, a kisvasutat is magában foglaló környezetben él, ide telepedett vissza.

- A völgyben ma is van tehergépjármű- és munkagépforgalom.

- A kisvasúti romok esetleges felszámolása (kivétele a földből és helyszínről való elszállítása) hozzávetőleg ugyanakkora környezeti beavatkozással járna, mint a helyreállítás.

A sínpár most is ott van...

 

- Az alsóbb szakaszokon önkéntesek által, néhány híd beemelésétől eltekintve évtizedek óta kézi munkaerővel, a sínekről zajlott a vonal helyreállítása. Ez nem szúrta senki szemét, hiszen épp a helyszínen, a Csarna-völgyben szolgáltat rá példát, hogy lehetséges a környezeti állapotok megkímélésével helyreállítani az elmosott szakaszokat.

- A Kemencei Múzeumvasút manapság is rendelkezik elektromos meghajtású mozdonnyal.

- A vonal kiszolgáló műszaki háttere és szakembergárdája biztosított, ilyen jellegű járulékos fejlesztésre nincs szükség, hiszen jelenleg is üzemelő vonalról beszélünk.

Megmenekült a Csarna-völgy!

Nem épül kisvasút a Csarna-völgybe. Az Ipoly Erdő Zrt. visszavonta a völgybe tervezett kisvasútépítési kérelmét, ezzel a környezeti hatásvizsgálati eljárás hivatalosan lezárult - adta hírül közleményében a WWF.
"A Csarna-völgy háborítatlansága mindannyiunk érdeke, csakúgy, mint Magyarország fokozottan védett erdeinek védelme. Ehhez az egyik legfontosabb lépés a nemzeti parki zónarendszer kialakítása. Reméljük, hamarosan a Csarna-völgy és hazánk fokozottan védett erdei végleg biztonságban lesznek!" - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. Az agrárminiszter döntését követően az Ipoly Erdő Zrt. visszavonta a kérelmet, ezt követően pedig hivatalosan megszűnt a környezeti hatásvizsgálati eljárás, és a közmeghallgatás is elmarad - így a WWF Magyarország is lezárta az aláírásgyűjtést. A Csarna-völgy a ritka növény- és állatfajok háborítatlan otthona maradhat!

Az országos és helyi forgalmi adatok is a kisvasutak iránti erősödő keresletről tanúskodnak, míg a kisvasutak környezetkárosító hatása nem igazán alátámasztható. Mindenesetre sajnálatos, hogy ezzel a döntéssel erősödik a Csarna-völgy barnamezős jellege a helyszínen lévő kisvasúti infrastruktúra teljes tönkremenetelével.

Nem biztos, hogy jó, ha így marad

Fotók: Víg Tamás (a felvételek 2018 novemberében készültek)

A sínek, töltések, hídelemek bomlási időszaka nem igazán ismert, de talán lesz még lehetőség újragondolni az évszázados Csarna-völgyi kisvasút helyreállítását, hogy az a természetbarátokat szolgálja.


Kapcsolódó cikkek

Toplistás erdei vasutak

2018. szeptember 20.