Csúcsra törnek - Hol a határ az orosz beutaztatásban?

Az oroszok motivációját vizsgálva egyértelműen a gyógyturizmus viszi a prímet, ám jelentős potenciál van a fesztiválokban is, különösen, mert a gyógyvendégkör korát tekintve markánsan az oroszok a legfiatalabbak.

Előnyök és kihívások

Ami előny, az egyben feladat és kihívás is a szállodák számára, hiszen nem ugyanazt várja el egy orosz vagy ukrán turista, mint egy német vagy angol.

Az évek során rendre 10-20 százalékos növekedéssel az első helyre léptek elő az az oroszok a Danubius Hotels margitszigeti házaiban az itt vendégeskedő nációk között. Mára volumenben 20 százalékkal túlszárnyalnak minden egyéb küldőpiacot – mondta el Mácsai Péter értékesítési vezető.

A legnagyobb forgalom a két legfontosabb pravoszláv ünnep, karácsony és húsvét idején tapasztalható, ám a gyógykezelések kedvéért egész éven át nagyszámú turista érkezik hozzájuk, méghozzá hosszabb távra, legalább 10-11 napra.

A kihívások között első helyen említi, hogy az oroszok többsége nem beszél nyelveket, ezért nagyon fontos, hogy a személyzet legalább minimális orosznyelv-tudással rendelkezzen, az információs anyagok, étlapok elérhetőek legyenek oroszul, csakúgy, mint orosz nyelvű tv-csatorna.

Újra felfedezték az országot

Alexander Baranov, az 1000 Út Utazási Iroda beutaztatásért felelős ügyvezetője úgy látja, a bővülés elsődleges oka, hogy újra felfedezték hazánk turisztikai adottságait, mostanra sikerült kinőnünk azt a fajta poros országimázst, ami az oroszok szemében sokáig jellemzett bennünket. Ebben nagy szerepe volt a kiállítási részvételeknek, workshopoknak, és annak a pozitív szájprogpagandának, amellyel hírét viszik a magyarországi lehetőségeknek és jó benyomásoknak. Az orosz piacon még mindig nagy jelentősége van a személyes találkozásoknak és kapcsolatoknak, ezért elengedhetetlenek a vásári jelenlétek és kinti megbeszélések.

Az 1000 Út Utazási Irodánál nagyon magas arányt képviselnek a visszajáró vendégek, s ők általában magukkal hozzák ismerőseiket is. Ezen a tendencián csak lendítettek a Wizz Air és az orosz Utair közvetlen járatai, és ma már azt tapasztalják, hogy nemcsak a két legnagyobb városból, Moszkvából és Szentpétervárról érkeznek turisták, hanem a távolabbi területekről is, mint Szibéria vagy az északi régiók. A növekedés 25 százalék körüli volt náluk tavaly.

Örülünk, de óvatosan

Hasonló növekedésről számolt be Jakócs György, a másik jelentős orosz beutaztató, a Robinson Tours ügyvezetője is. Úgy látja, hazánk végre kezdi elfoglalni méltó helyét, hiszen a környező országokban már évek óra tapasztalható volt ez a folyamat. Sokat lendített az ügyön, hogy az oroszok az elmúlt időszakban információkat kaptak a magyar fürdővárosokról is, ahová a szovjet idők szervezett utazásain nem vitték őket. Hozzájárul a bővüléshez, hogy a Malév kiesése utáni űrt mostanra kezdik betölteni más légitársaságok, s immár nemcsak Budapestre, hanem Sármellékre is repül közvetlen járat Moszkvából. A Robinson Toursszal sok orosz utas érkezik Pozsonyon keresztül is, illetve nagyon kedvelt náluk a Bécs–Budapest kombináció.

Bár a trend örömteli, a szakember óvatosságra int: nem szabad az orosz boomot túldimenzionálni, mert ez a dinamika nem tart örökké. Veszélyesnek ítéli, hogy a vendégért való harc közepette egymás alá ígérnek a szolgáltatók, és alulpozicionálják magukat, pedig az oroszok például Szlovéniában másfélszeres vagy dupla árat is hajlandók kifizetni ugyanazért, amit nálunk kapnak.

A KSH nem méri, mennyit költenek

Első hallásra meghökkentő, hogy a Magyarországon második legtöbb vendégéjszakát eltöltő és jól költő orosz turisták kiadásait a KSH statisztikái nem tartalmazzák. A probléma okára Gilyán Csaba, a turizmus- és belkereskedelem-statisztikai osztály vezetője világított rá.

Elmondása szerint a költést vizsgáló méréseket a fő küldőpiacok és a környező országok vonatkozásában végzik, elsősorban az autós forgalom számlálásával, megkérdezéses módszerrel és becsléssel. Viszont az oroszok jelentős része schengeni határon át lép az ország területére, ezért a statisztikák számára „nem látszik", például Bécsen vagy Pozsonyon keresztül, osztrák vagy szlovák rendszámú autóval.

A módszertan kialakításakor az akkor nagy volument képviselő és állandónak mondható piacokra koncentráltak elsősorban, s abban az időben az orosz nem volt köztük. Most viszont nincs rájuk megfelelő technika. Ilyen lehetne, ha a KSH hozzájutna az osztrák és szlovák vízumadatokhoz, ám erre rövid távon nincs esély.

Megtartani a kényes egyensúlyt

Ugyanakkor az orosz turisták nagy száma egy másik, kényes kérdést is felvet. Az általuk preferált szállodákban jelentős számban találhatók törzsvendégek nyugat-európai országokból, s a külföldi tapasztalatok azt mutatják, ahol túlnyomó többségbe kerültek az oroszok, ott óhatatlanul elkopnak más nációk, ami két-három év alatt a piac torzulásához vezet. Jakócs György szerint ezért egy-egy desztinációban fontos lenne a vendégkör kényes egyensúlyára jobban odafigyelni, és akár mesterségesen belenyúlni. Mert ha majd – előbb-utóbb – csökken az orosz forgalom, akkor nem lesz helyettük más, ráadásul ők sem szívesen pihennek olyan helyen, ahol csak honfitársaik vannak. Ezzel maximálisan egyetért Mácsai Péter is, aki szintén fontosnak tartja, hogy a szállodák táplálják és megőrizzék a többi piac érdeklődését és ragaszkodását is.