Diétára fogott gyógyszerészkonferenciák

Az orvosi és gyógyszerészkonferenciákat szervező nemzetközi szervezetek és multinacionális vállalkozások sorra táncolnak vissza esetenként több ezer fős konferenciáik magyarországi megrendezésétől egy szerencsétlen szabályozás miatt.

A helyi szabályozásra bízták

Az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA) múlt nyáron, 2015. január 1-jei hatállyal kiadott etikai kódexe ugyanis arra kötelezi a kongresszusok megrendelőit, hogy a résztvevőknek nyújtott vendéglátás összeghatárát mindenhol igazítsák az adott országban érvényben lévő előírásokhoz. Magyarországon jelenleg napi 5250 forint, azaz mintegy 16 euró ez a keret, szemben a 60 eurós európai átlaggal.

A fenti összeg a többek között a gyógyszerforgalmazást szabályozó 2006. évi XCVIII. törvényben (Gyftv.) szerepel. A jogszabály 3. és 14. §-a értelmében a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ismertetését segítő rendezvényeken az egy napra eső vendéglátás összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér havi össze­gének 5 százalékát.

A vendéglátási limit problémáját a Turizmus Kft. február 1-jei turisztikai évadnyitóján levetített lobbifilm is vázolta. A helyszínen Glattfelder Béla államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontját is tolmácsolva nyomatékosan állította: az EFPIA félreértett vagy félrefordított valamit a vonatkozó magyar jogszabályban, és az erről szóló tájékoztató anyagot az NGM hamarosan eljuttatja az érintetteknek. A napi 5250 forintos összeg az orvoslátogatók ajándékozási kerete, és semmi köze a kongresszusok vendéglátásához, amely egyébként nincs ilyen szűken szabályozva.

Az EFPIA nem bajlódik jogértelmezéssel

Azt tapasztaljuk, hogy a külföldi szervezők az EFPIA önszabályozó rendelkezését figyelembe véve tájékozódnak – mondta el lapunknak Némethi Erika, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Az EFPIA iránymutatásában bemásolta az egyes országok elérhető – jogszabályban vagy etikai kódexben található – szabályozását, és ezekből egy táblázatot készített, feltüntetve a szöveget és az abban szereplő összeget. Magyarországon a Gyftv.-ben a vendéglátással kapcsolatos egyetlen feltüntetett számszerű hivatkozás a már említett bruttó 5250 forint összeghatár. Az EFPIA táblázatát tanulmányozva pedig rögtön feltűnik az óriási különbség, hiszen a legtöbb ország naponta vagy étkezésenként 50–100 euró közötti összeget jelöl meg a különböző rendezvények elvárt vendéglátási limitjeként.

Az egyesület tapasztalatai szerint a vonatkozó szabály értelmezése a hazai hatóságok körében is gyakran esetenként eltérő. Az EFPIA azonban érthetően nem foglalkozik jogszabály-értelmezéssel.

Némethi Erika elmondta, hogy az EFPIA tavaly nyáron életbe lépett önszabályozó rendelkezése óta az AIPM tagvállalatai már több alkalommal jelezték, hogy a külföldi szervezők Budapest helyett Prágába, Athénba vagy más helyszínre vittek el rendezvényt. Az egyesület tavaly ősszel azzal a kéréssel fordult a jogalkotóhoz, hogy adjanak ki egy világos jogértelmezést a jogalkalmazó hatóságok és gyártók részére az egyes rendezvénytípusokra vonatkozóan, vagy szükség esetén módosítsák a szóban forgó jogszabály szövegét.

Azt, hogy a szabályt különféleképpen lehet értelmezni, egy másik érdekképviselet, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) álláspontja is jelzi. Ilku Lívia, a MAGYOSZ igazgatója érdeklődésünkre elmondta: számukra elejétől fogva egyértelmű volt, hogy a törvényi rendelkezés nem vonatkozik a konferenciák résztvevőire. A kérdésben 2007-ben és 2012-ben is született minisztériumi állásfoglalás, amelyek ugyanezt mondják ki.

Két kávészünetre futja

Benyhe Ildikó, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) alelnöke, az orvos- és gyógyszerészkongresszusok szervezésében nagy tapasztalattal rendelkező Cong­­ressLine ügyvezetője rendszeresen kap a vendéglátási limitre vonatkozó kérdéseket külföldi partnereitől, és hallott már olyan esetről, hogy egy gyógyszercég emiatt döntött úgy, a magyarországi helyszín helyett cseh, illetve lengyelországi várost választ. Mint mondja, a kérdés rendezése nélkül további rendelésektől eshet el a magyarországi kongresszusi turizmus, pedig a megfelelő méretű konferencia-központ hiánya miatt amúgy is hátrányos helyzetben vannak a hazai szervezők.

A vonatkozó szabályozás 2011 óta van érvényben, de a szervezők eddig, ha nehezen is, de meg tudták oldani, hogy a belföldi konferenciák esetében ne okozzon problémát. A helyzet az EFPIA döntése után vált tarthatatlanná.

A konferenciák részvételi díja a szakmai program hosszúsága miatt hagyományosan több étkezést – kávészüneteket, hideg vagy meleg ebédet, esetleg vacsorát is – tartalmaz. A jelenlegi 5250 forintos napi keretösszeg a helyszínek (3–5 csillagos szállodák, konferencia-központok) és a szolgáltatók árszínvonalát ismerve legfeljebb két kávészünetet tesz lehetővé.

A MaReSz az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is eljuttatott egy összehasonlító táblázatot az egyes európai országokban hatályos vendéglátási limitekről, és a jogszabály módosítása kapcsán az Inno­vatív Gyógyszergyártók Egye­sületével egyetértésben, és a MAGYOSZ, valamint a Generikus Gyógyszergyártók Szövetségének támogatását is remélve, azt szeretné elérni, hogy a hazai limit a mindenkori minimálbér 25 százaléka legyen, ez jelenleg kb. 25 ezer forint (kb. 80 euró). A táblázat szerint például Szlovákiában 75 euró, Törökországban 60 euró, Lengyelországban 200 zloty (kb. 50 euró) a keret étkezésenként, a napi összeg 150 euróig is felmehet.

Az NGM információink szerint az Emmi egészségügyért felelős államtitkárságának tájékoztatása után küldi meg az anyagot a szakmai szervezeteknek, azt a Turizmus Panoráma február 19-i lapzártájáig sem a MaReSz, sem a Magyar Utazási Irodák Szövetsége nem kapta meg. Mint megtudtuk, az Emmi helyettes államtitkára, Beneda
Attila néhány hete arról tájékoztatta a rendezvényszervezők szövetségét, hogy a gyógyszergyártók megkérdezése után térnek vissza a kérdésre.