Egészségturizmus az Utazás Fórumon

Az Egészségturizmus szekció első előadója, Dr. Kvadra Attila, a hévízi Szent András Reumakórház igazgatója először vázolt azokat a trendeket, amelyek a gyógyturizmust erősítik – vágy az örök fiatalságra, a „gyengéd orvoslás” előretörése, a szépségkultusz, a tájékozott fogyasztó –, majd felhívta a figyelmet arra az érdekes ellentmondásra, hogy a gyógyturizmusban talál egymásra a fájdalom, betegség és a vele ellentétes utazás, szórakozás. Magyarország adottságai nagyon jók, és ehhez sokat hozzátettek a gyógyfürdőkben, gyógyhelyeken elvégzett EU-s pénzből finanszírozott fejlesztések, és nagyon értékes a szakemberek tudása is. A hévízi tradicionális kúra hungarikum, alapja a gyógytó, a gyógyvíz, aminek fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, izomlazító és mentális hatása is van. A kúra második eleme az iszap, amit mesterségesen állítanak elő tőzegből és gyógyvízből, a harmadik elem pedig a súlyfürdő. Ez azért is szerencsés, mert a jövő az evidence based, azaz a bizonyítékokon alapuló orvoslás és az evidence based wellness.

Egyre népszerűbb lesz a bizonyítékon alapuló wellness

Fotó: pixabay.com

Lajkó Ferenc, a Hévízi Szobakiadók Szövetségének elnöke egy érdekes helyi kezdeményezést mutatott be, amelynek célja a magánszállások fejlesztése. Mivel az „egyéb” kategóriába tartozó szálláshelyek fejlesztésére sem hazai, sem EU-s forrás nem áll rendelkezésre, úgy vélték, helyi szinten kell megoldani a forrásszerzést. Az önkormányzat nyitott volt a kezdeményezésére, elkülönített egy összeget erre a célra, hiszen a végén minden szereplő jól jár. A rendszer lényege, hogy minden szállásadó annak az összegnek a felére pályázhat támogatásként, amit az előző évben idegenforgalmi adó formájában beszedett. A pénzt a szálláshely fejlesztésére kell fordítani, de a fejlesztésbe az új matrac vásárlásától kezdve az épület felújításáig sok minden belefér. 2015 volt az első pályázati év, az idén már száznál is több pályázat érkezett.

Dr. Ruszinkó Ádám

Fotó: turizmus.com

Dr. Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke az egészségturizmus magyarországi helyzetéről és lehetőségeiről beszélt. A kétezres évekhez képest minden mutatót illetően nagy növekedés volt tapasztalható ezen a téren. 2000-ben például a vendégéjszakáknak mindössze 10 százalékát adták a wellness-szállók Magyarországon, ma pedig már a 30 százalékot közelíti az arányuk. A fürdők 2017-ben több mint 41 millió vendéget fogadtak, míg a NAK (az OEP elődje) 2,332 millió fő ellátását finanszírozta. Az emelkedő vendégszámhoz azok időközben lebonyolított a fejlesztések is hozzájárultak: 2007 és 2013 között például 47, fürdővel kapcsolatos fejlesztési projekt összesen 30 milliárd forintnyi támogatást nyert el. A fürdők jövedelemtermelő képességével kapcsolatban Ruszinkó Ádám felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad kizárólag a jegyárbevételre hagyatkozni, bár általában annak a legnagyobb a súlya: komoly bevételt hozhatnak a fizetős szolgáltatások, a saját spa-termékek és a saját szálláshelyek értékesítése, valamint a gasztronómia. A jövedelmezőség javítására – és emellett a gyógyhelyek fejlesztésére és a gyógyhatások vizsgálatára – a jövőben lesznek pályázati források, érdemes élni a lehetőséggel. Hosszabb távon az lehet a magyar egészségügyi turizmus célja, hogy ne mindig csak az árelőny domináljon.