Egyenes úton halad a zéró kibocsátás felé a Budapest Airport

A Budapest Airport 2021-ben tovább csökkentette a közvetlen szén-dioxid-kibocsátását, amely így már a tíz évvel ezelőtti szint felére csökkent, míg az egy utasra jutó kibocsátás a 2011-es szintnek mindössze az egyharmada.

A repülőtér-üzemeltető még 2019-ben hivatalosan csatlakozott az ACI „NetZeroby 2050” kezdeményezéséhez, amely egy vállalás a csatlakozók számára, hogy legkésőbb 2050-re elérik a működéséből fakadó nettó zéró karbonkibocsátást. A Budapest Airport azonban a tavalyi év októberében bejelentette, hogy keményen dolgozik azon, hogy karbonkibocsátását a céldátumnál 15 évvel korábban, vagyis legkésőbb 2035-re nullára csökkentse. A Budapest Airport ezzel a vállalásával az első nettó zéró karbonkibocsátású repülőtér kíván lenni a régióban.

A vállalat a légikikötő környezeti hatását leghatékonyabban a repülőtéri partnerekkel együttműködve tudja csökkenteni, ezért még 2015-ben életre hívta a Greenairport programot. A kezdeményezésben résztvevő 40 partner célja, hogy a repülőtér és az ott tevékenykedő szervezetek kölcsönösen együttműködve segítsék egymást a saját karbonlábnyomuk és működésük környezetre gyakorolt általános hatásának csökkentésében. A program legfőbb szakmai célkitűzése a repülőtér szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, amit a vállalat az energiafelhasználás mérséklésével, a megújuló energiaforrások használati lehetőségének megteremtésével, az elektromos mobilitás fejlesztésével, a vízfogyasztás csökkentésével, az egyszer használatos műanyagok kivezetésével, illetve a repülőtéri szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékcsökkentés ösztönzésével ér el.

58 tagú globális elit csapatban

A Budapest Airport a tavalyi évben negyedszerre is megkapta az ACI karbonsemleges minősítését, így ezzel továbbra is egyike a világ 58 repülőtér-üzemeltetőjének, amely felelősen, környezettudatosan, a működése során keletkező szén-dioxid-kibocsátást teljes mértékben ellensúlyozva működik. A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által életre hívott repülőtéri karbon akkreditáció az egyetlen intézményileg jóváhagyott, globális program, amely a világ repülőtereinek szén-dioxid-kibocsátását értékeli, egy hatszintű tanúsítási rendszer segítségével.

A tavalyi értékelés szerint globálisan mindössze 58 repülőtér működik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérhez hasonlóan karbonsemlegesen, vagyis ők azok, akik az ACI által megállapított 3+ szint szigorú követelményeit teljesítik. Ez azt jelenti, hogy a vállalat következetes környezetvédelmi stratégiájának köszönhetően a repülőtéri partnereivel közösen törekszik a működéséből eredő emissziót minél jobban csökkenteni, a fennmaradó kibocsátást pedig karbonkreditek vásárlásával semlegesíti. A Budapest Airport eltökélt szándéka, hogy a következő néhány évben megvalósuló erőfeszítéseinek köszönhetően a 4+ szintet elérje, és ezzel a világ repülőtereinek élmezőnyébe kerüljön, a fenntartható működés és a kibocsátás-csökkentés tekintetében. A legmagasabb, 2020-ban megalkotott 4 és 4+ szint követelményeit jelenleg mindössze 14 repülőtér teljesíti a világon.

A repülőtér legalább száz új elektromos töltőpontot alakít ki a repülőtéren

Fotó: Budapest Airport/Baranyi Róbert

Zöld finanszírozás a zöld ügyekért

A Budapest Airport a tavalyi évben megkötötte az első, 325 millió euró értékű, ESG-alapú, azaz környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból egyaránt felelős finanszírozási megállapodását, amely nem csupán a régióban, de Európában is egyedülálló a repülőterek között. Az ESG pénzügyi termékekre való jogosultság az adott vállalat elkötelezettségét mutatja a fenntarthatóság, valamint egyéb, társadalmi szempontból fontos kérdések mellett a mindennapi működés során. Az ESG-alapú eszközök alacsonyabb pénzügyi költségek (azaz „greenium,” vagyis zöld prémium) formájában biztosítanak előnyöket az ambiciózus ESG-célokat teljesítő szervezetek számára.

A Budapest Airport a mostani megállapodás keretében vállalta többek között, hogy a villamosenergia-szükségletet teljes mértékben megújuló forrásokból fedezi majd, minimum 5 MW teljesítményű napenergia-erőművet fejleszt, továbbá legalább 100 új elektromos töltőpontot alakít ki a repülőtéren. Másrészt a finanszírozási megállapodásban a repülőtér vállalta, hogy 2023 év végéig eléri az ACI 4+ legmagasabb szintű karbonsemlegességi minősítését.

A repülőtér környékére is odafigyelnek

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környékén – a budapesti, ecseri és vecsési területeken egyaránt – több olyan helyszín található, amelyet széles tömegek látogatnak szabadidős tevékenységek céljából, legyen az sportolás, kutyasétáltatás, spotter tevékenység, vagy csak egy kellemes, szabadtéri délután. A tavalyi évben azonban gyakran előfordult, hogy ismeretlenek illegális szemétlerakásra használták ezeket a közösségi tereket, ezért a Budapest Airport is csatlakozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA) azon kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy felszámolja a közterületeken illegálisan lerakott hulladékot. A „Tisztítsuk meg az országot!” elnevezésű pályázat keretében elnyert mintegy 13 millió forint támogatásból a vállalat sorompókat, kamerákat és vadkamerákat telepített a repülőtér környéki érintett területeken, továbbá elszállított több mint 633 köbméter illegálisan lerakott szemetet a kerítésen kívüli területekről. A kameráknak köszönhetően az elmúlt hónapokban a hulladék lerakása gyakorlatilag megszűnt, a terület ismét tisztán várja az ott szabadidejüket elöltőket.

Fejlesztések a fenntarthatósági célokkal összhangban

A repülőtér üzemeltetője a fenntarthatósági célokat figyelembe véve több fejlesztést is megvalósított 2021-ben, amelyek mindegyike a repülőtér karbonlábnyomának csökkentését támogatják.

Többek között korszerűsítették a repülőtér hőközpontját: az irodai területek, raktárépületek és hangárak melegellátását biztosító több mint 2500 szerelvény hőszigetelésének köszönhetően a repülőtér évente 170.000 m3 földgázt és 340 tonna szén-dioxid-kibocsátást spórol meg.

A Budapest Airport az e-mobilitás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet és támogatja az elektromos járművek használatát, a kerítésen belül és kívül is. A közelmúltban 76 földi kiszolgáló jármű, illetve 10 flotta- és menedzserautó cseréje valósult meg hagyományos meghajtásúról elektromos meghajtású vagy hibrid modellre, amellyel összesen évi 140.000 liter üzemanyag és 350 tonna szén-dioxid takarítható meg. A Budapest Airport eddig 42 elektromos autótöltőt telepített, a közösségi közlekedés javítása mellett pedig kerékpárutat épített a terminálig. 2021 decemberében a Budapest Airport elektromos töltő infrastruktúrájának jelentős fejlesztése céljából felkerült a kormány az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből megvalósítandó projektjeinek listájára, amelynek keretében 1,3 milliárd forintból 165 további e-töltőállomást építhet ki a földi kiszolgálók, a repülőtéri személyzet és vállalkozások járművei számára.

Nagy hangsúlyt fektetnek az e-mobilitás fejlesztésére is

Fotó: Budapest Airport/Baranyi Róbert

A repülőtér üzemeltetője 2021-ben 840 MWh mennyiségű zöld energiát vásárolt, ami 3500 négy fős háztartás havi áramfogyasztásának felel meg. Emellett a légikikötő nemrég további, nagyobb mennyiségű zöld áramot szerzett be, aminek segítségével biztosítani fogja, hogy 2022-es áramigénye 65%-át megújuló energiaforrásból fedezze, míg 2023-tól kezdve a Budapest Airport területén felhasznált teljes árammennyiség megújuló forrásokból származik majd.

A zéró karbonkibocsátást, az energiahatékonyságot és a forgalmi fejlesztéseket érintő fenntarthatósági célokkal összhangban a Budapest Airport 2021-ben csatlakozott a STARGATE nevű konzorciumhoz is, amelynek részeként vállalta többek között egy papírmentes, felhőalapú légiáru-kezelési rendszer kifejlesztését és megteremtését. A brüsszeli repülőtér vezetésével induló projektet az Európai Bizottság közel 25 millió euróval támogatja, a GreenDeal program keretében.