Egységes európai légügyi szabályozást sürgetnek

Melyek az európai légitársaságok és repülőterek előtt álló legnagyobb feladatok és kihívások? Mekkora kárt okoznak a sztrájkok és milyen haszna lehet az adók mérséklésének? Milyen fejlődési lehetőségeket rejt Közép-Európa légi ipara? – ezekről is szó esett a CEE Aviation konferencián november 21-én Budapesten.

Az EU légi iparának kihívásai között említette Thomas Reynaert, a többek közt az easyJet, a Ryanair, az Air France-KLM, az IAG Group és a Lufthansa Group alkotta Airlines for Europe ügyvezetője a magas repülőtéri díjakat, a légitársaságokat sújtó adókat, valamint a kontinens forgalmát megbénító sztrájkokat, amelyek az elmúlt hat évben összesen 12 milliárd eurónyi kárt okoztak és 140 ezer munkahely került veszélybe.

Ugyanakkor a légitársaságokra kivetett adók is komoly gondokat okoznak, és ezek eltörlése 2020-ig 45,3 millió addicionális légi utast, 25 millió turistát és 12,5 milliárd eurónyi turisztikai bevételt jelentene az unióban.

A szervezet vezetője az iparág előtt álló kihívások között említette az EU-n belül a repülőterek által kivetett díjak mérséklését; a megfelelő légtér-használatot; az indokolatlan adók eltörlését; az utasjogok egyszerűsítését; a helyi környezetvédelmei kezdeményezések segítését, valamint a biztonság előtérbe helyezését.

Nagy Gábor, az Európai Bizottság DG Move légiközlekedési politikáért felelős szakembere az európai légi piac elmúlt 25 évében lezajlott változásait elemezve rámutatott: az 1992-ben bevezetett Nyitott Égboltnak köszönhetően 250 százalékkal emelkedett a légi forgalom. Az USA-val 10 éve aláírt Open Skies tovább erősítette ezt a folyamatot, de további országokkal és térségekkel kell hasonló együttműködéseket aláírni a forgalom további élénkítése érdekében – szerencsére már zajlanak a tárgyalások több kontinens országaival.

A környezetvédelmet és a biztonságot továbbra is prioritásként kell kezelni, az utasjogokkal kapcsolatban pedig olyan megoldásra kell törekedni, ami a fogyasztónak és a légitársaságoknak egyaránt kedvező – mutatott rá.

A légitársaságok kerekasztal-beszélgetésén kiderült például, hogy a LOT budapesti terjeszkedését egyértelműen a piacban rejlő lehetőségek motiválták, és a lengyel légitársaság Közép-Európa meghatározó fuvarozója kíván lenni, miközben Varsót régiós hubbá fejlesztené.

A jelenlévő légitársaságok és szervezetek abban egyetértettek, hogy egységes, minden érdeket figyelembe vevő szabályozás szükséges a kontinens légi iparában – erre példaként hozták fel, hogy míg a Malév belebukott az állami segítségbe, addig az Alitaliát nem érte szankció miatta.

A repülőterek vezetőinek beszélgetésén pedig kiderült, hogy nem csupán a légitársaságok megszerzéséért, hanem megtartásáért is komolyan küzdeniük kell, különösen a kisebb légi kikötőknek. Szerencsére azonban Budapest a Malév csődje után nem csupán talpra állt, de az elmúlt években kétszámjegyű növekedést produkál, és a kilátások is optimisták. És bár a Budapest Airport azon kevés repülőterek egyike, amely magántulajdonban van, de Jost Lammers vezérigazgató szerint a siker titka nem a tulajdonosi szerkezetben, hanem a légitársaságok megfelelő kiszolgálásában rejlik.