Éjszakai repülési tilalom Budapest felett

Ezt Tarlós István főpolgármester és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelentette be a Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón, április 23-án.

Augusztustól bevezetik az éjszakai repülési tilalmat Budapest felett éjfél és hajnali öt óra között

Fotó: pexels.com

A főpolgármester már március elején elmondta, hogy elképzelése szerint belátható időn belül meg tudják szüntetni az éjszakai repüléseket. Bár hivatalosan most sem szabad éjfél és hajnali 5 óra között járatot tervezni a menetrendekbe, mégis van néhány járat, ami ebben az időszakban landol Budapesten. Ahogy arról beszámoltunk, a zajcsökkentésekről nemrégiben megkezdték a tárgyalásokat.

A Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Tarlós István azt mondta: a miniszter ígérete szerint augusztustól "biztosan működik" majd az éjszakai repülési tilalom. Ugyanakkor lehetnek rendkívüli helyzetek, amikor abban az időszakban is leszállási lehetőséget kell majd biztosítani repülőgépeknek - mutatott rá.
A főpolgármester közölte azt is, hogy külön vizsgálják majd a hajnali öttől reggel nyolc óráig terjedő időszak kérdését.

A zajmérések hivatalos jogosultságát a közlekedési hatóság kapja meg, de kérelemre lehetőség lesz egyedi mérések elvégzésére is - ismertette Tarlós István. Közölte: a mérések alapján szankciókat szabhat ki a Budapest Airport és a közlekedési hatóság a légitársaságokra. Az ezekből befolyó összegeket a zajvédelemre lehet majd fordítani - tette hozzá.

Palkovics László közölte, a repülési tilalom azt jelenti, hogy 0 és 5 óra között manővert Budapest felett nem lehet majd tervezni. A döntés meghozatalánál a repülés biztonsága elsődleges követelmény volt. Van ugyanakkor egy sor repülésbiztonsági és nemzetközi kötelezettség, amely szerint bizonyos helyzetekben a korlátozástól függetlenül leszállási lehetőséget kell biztosítani - tette hozzá.

A miniszter azt mondta, hogy az átlagos három éjszakai manővert nullára szeretnék csökkenteni.

Szankcióként zajvédelmi díjat vezetnek majd be, az érintett lakosság számára pedig újból meghirdetik az ablakszigetelési programot - jelentette be. Ha a zajszint meghaladja a határértéket, akkor azért az adott légitársaság felelősséggel tartozik. A szankciókból befolyó összegeket részben a zajmonitorrendszer fejlesztésére, nagyobb részben pedig a lakossági zajszigetelési programra fordítják - mondta.

Palkovics László kitért arra is, hogy a már említett időszakban meg akarják emelni az eddig ötcsomós engedélyezett hátszélszintet. Az ügyben egy független intézet által készítendő tanulmányra várnak, és ha az pozitív lesz, akkor szeptembertől tíz csomóra emelkedne a hátszélszint. A nemzetközi tapasztalatok szerint ötcsomósnál nagyobb hátszél esetén is biztonságosan le lehet szállni - mondta.

Palkovics László kitért arra is, hogy a Közlekedéstudományi Intézet és a Budapest Airport mérései egymásnak megfeleltek, de azt is megállapították, hogy bizonyos zajmérő helyeket át kell helyezni.
Mint mondta, szeretnék azt is, hogy a Budapestre repülő légitársaságok lehetőség szerint olyan gépeket használjanak, amelyeknek a zajterhelése kisebb. Ebben a Wizzair élen jár, hiszen a legutóbb átadott flottájának gépei fele akkora zajt produkálnak, mint a korábban általuk használt gépek - tette hozzá Palkovics László.

Tarlós István főpolgármester és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón

Fotó: MTI/Mónus Márton

A miniszter kijelentette: a megállapodás a budapestiek érdekei mellett Magyarország gazdasági érdekeit is szolgálja, hiszen olyan mértékben nem limitálták a repülőgépek forgalmát, hogy annak erre hatása lenne.

Kérdésekre válaszolva Tarlós István elmondta: a közfejlesztési tanács napirendjén szerepel a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út megújítása, és várhatóan ez a következő önkormányzati ciklusban meg is történik majd.
Palkovics László ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy folyik a repülőtér kötöttpályás megközelítésének vizsgálata is. Két koncepció van: az egyik a meglévő vasúti infrastruktúra használatával érné el a repülőteret, a másik egy közvetlen, direkt megközelítés.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatára vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta: a kormány azt gondolja jónak, hogy a kutatóhálózat ne az MTA-n belül, hanem más módon működjön, és a kutatóhálózatot irányító testületbe fele-fele arányban delegáljon tagokat az akadémia és a kormány. Ehhez a struktúrához és ehhez az arányhoz ragaszkodik - mondta.