Exkluzív interjú a szlovák turizmusért felelős miniszterrel

Szerző: Fucskó Hajnalka

Forrás: turizmus.com

 2017. március 13. 10:15

Magyarország a negyedik legfontosabb küldőpiaca Szlovákiának. Érsek Árpád, a szlovák turizmusért felelős miniszter megtisztelte látogatásával a budapesti Utazás kiállítást, ahol évek óta Szlovákia az egyik legnagyobb kiállító.

– Mekkora a szlovák gazdaságban a turizmus súlya? – kérdeztük a szlovák közlekedési, építési és regionális fejlesztési tárca augusztusban kinevezett új vezetőjét budapesti látogatásakor.

– Az idegenforgalom és a kapcsolódó ágazatok nemzetgazdaságra gyakorolt hatása nagyon pozitív. A turizmus belső fogyasztása eléri a 4 milliárd eurót, mely a szlovák GDP 5 százalékát adja. Az idegenforgalom közvetlenül több mint 130 ezer munkahelyet teremt, illetve további 190 ezret a kapcsolódó ágazatokban.

Az  erősen szezonális jellegű turizmus Szlovákiában  szinte kínálja a további növekedés feltételeit.

– Hogyan teljesített a turizmus 2016-ban Szlovákiában?

– Rekord évet zárt az ágazat. A látogatók számát tekintve 2016-ban sikerült először átlépni az 5 milliós határt, ez 16 százalékos növekedést jelent  a 2015-ben elért eddigi legmagasabb látogatószámhoz képest. Számszerűen  700 ezerrel több látogató töltött minimum egy éjszakát hazánkban. Rekordot döntött a vendégéjszakák száma is: a szállásadók 14,1 millió éjszakát regisztráltak, ami 13,4 százalékkal haladja meg a korábbi legjobb eredményünket, amelyet  2008-ban értünk el.

Érsek Árpád miniszter (középen, öltönyben) az Utazás kiállítás szlovák standján


– Melyek a fő küldőpiacai Szlovákiának, s ebben a rangsorban hol állunk mi, magyarok?

– A fő küldőpiacaink leginkább a szomszédaink, tehát Csehország, Magyarország, Lengyelország, Ausztria és Ukrajna, és természetesen a nagy potenciállal rendelkező országok, mint pl. Németország, Oroszország, az Egyesült Királyság és Olaszország. A jelenlegi mutatók szerint Szlovákia látogatottsági listáján Magyarország a maga 91 175 látogatójával és 195 413 nálunk töltött éjszakával a negyedik helyen áll, Csehország, Lengyelország és Németország után.

– Mit tart a legnagyobb hozadékának, hogy az előző uniós pénzügyi ciklusban Szlovákiában a turizmus kiemelt támogatási terület volt? Milyen tanulságai voltak ennek a támogatási időszaknak, amelyek esetleg a magyar turizmus számára is hasznosíthatóak, lévén, most mi járunk ugyanebben a cipőben?

– Ennek legnagyobb hozadéka egyrészt a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére és korszerűsítésére irányuló projektek végrehajtása, másrészt pedig a hatékonyság és a marketing versenyképességének, illetve az állami reklámköltések növelése volt. Az önkormányzatok számára megnyílt források az egyes merítési programokon belül az idegenforgalmi létesítmények korszerűsítését és modernizációját tették lehetővé csakúgy, mint a turisztikai piacon jelenlévő szolgáltatások javulását és bővítését. Az állam a strukturális alapok segítségével biztosította Szlovákia mint attraktív üdülőhely népszerűsítését olyan jelentős és pénzügyileg megterhelő eseményeken, mint az olimpia vagy a világkiállítás. Továbbá ezeket a forrásokat átfogóbb és intenzívebb promóciós és prezentációs tevékenységekre használtuk fel a fő küldőpiacokon, többek közt Magyarországon is.

A legnagyobb tanulság, melyet a támogatás felhasználása alatt nyertünk, az volt, hogy ha a magánszféra számára is elérhető a merítésük, akkor felbomlik a piaci egyensúly, ezért hatékonyabb ezeket a forrásokat az idegenforgalomhoz kapcsolódó közügyekre felhasználni és azokba invesztálni – pl. kerékpárutak kiépítése, történelmi és kulturális örökségek megújítása a turizmus fellendítésének érdekében.

Szlovákia nemzeti standja az Utazás kiállításon


– Tavaly novemberben érkezett a hír, hogy megszűnik az önálló Szlovák Idegenforgalmi Hivatal – beolvad a közlekedési minisztériumba. Mi indokolta ezt a lépést? Egy minisztérium keretei között óhatatlanul nehézkesebbek a folyamatok, mint egy önálló szervezetben, ami lassíthatja az érdemi munkát.

– A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal minisztériumba való olvasztásának fő célja, hogy erősítsük Szlovákia megjelenését külföldön.  Az átszervezéssel nagyobb hitelt kívánunk adni a szervezetnek, illetve hatékonyabbá szeretnénk tenni a működését. Ez az ország aktív bemutatását jelenti, mint vonzó és biztonságos turistacélpont, mely sok mindent tud kínálni. Ennek előnyeit az adminisztráció megtakarításában, a minisztériumi szakértők aktívabb bevonásában, illetve a pénzügyi megtakarításokban látjuk, melyeket Szlovákia külföldi bemutatását támogató új tevékenységekre lehetne használni.

– Éves szinten Szlovákia mekkora összeget fordít nemzeti turisztikai marketingre, és melyek a kommunikációjának súlypontjai?

– Az állam tavaly kb. 3 millió eurót különített el az idegenforgalom támogatására, év közben nagyjából 4,1 millió euróra nőtt ez az összeg. Idén hasonló a költségvetésünk, szintén kb. 3 millió euró van elkülönítve, ami szükség esetén növelhető.

A szlovákiai turizmus növekedése nemcsak annak köszönhető, hogy a biztonságos úti célok közé tartozunk és sikeresen propagáljuk országunkat, hanem a regionális idegenforgalmi szervezetek finanszírozásának is. Szeretnénk a fürdőiparra összpontosítani, mely marketingszempontból a turizmus erős témái közé tartozik. Ezt a szegmenst főleg a fő küldőpiacainkon fogjuk népszerűsíteni, így Csehországban, Németországban, Ausztriában és Lengyelországban. Különböző kommunikációs eszközöket alkalmazunk, mint például a nemzeti portált, információs utakat, speciális előadásokat, kiállításokat, és mindezt a turizmus szereplőinek aktív részvételével.

Szlovákia nagy mennyiségű turisztikai attrakcióval jeleskedik relatíve kis területen. A magyarországi látogatók számára mindenekelőtt a nyári témák – pl. a hegyi túrázás – propagálására összpontosítunk, de kínáljuk a téli sportolási és szórakozási lehetőségeket is, csakúgy, mint a kulturális és városi látványosságokat, a rendezvényeket, valamint a kulturális örökségeket, azok történelmi aspektusait, illetve történelmi személyiségeit, melyek utalnak a két ország kapcsolatára.

– Milyen perspektívát lát a V4-ek további együttműködésében a távoli küldőpiacokon?

– Az eddigi gyakorlat, tapasztalatok és eredmények az idegenforgalom terén az egyes országokban a V4-en belül megerősítették az együttműködés jogosságát a távoli piacokon. Viszonylag alacsony költségekkel a közös marketing- és promóciós tevékenységek minden országnál nagyobb hatást értek el annak következtében, hogy a tengerentúli turisták egy úttal Európa több országába is ellátogatnak.

Ebből a pozitív tapasztalatból kellene kiindulnunk a jövőbeli együttműködésnél a V4-országokban, figyelembe véve az információs lehetőségek aktuális trendjeit és az új technológiákat a turizmusban.

A szlovák közlekedési miniszter egy régi autóbusszal is fotózkodott az Utazás kiállításon


– Most, hogy a közlekedés és a turizmus közös tárcához  tartozik, számíthatunk-e arra, hogy észak-déli irányba fejlesztik a közlekedést, jelenleg ugyanis Budapestről nincs közvetlen vasúti- és buszösszeköttetés olyan turisztikai desztinációkba, mint pl. Besztercebánya, az Alacsony-, vagy a Közép-Tátra. Ezzel minden bizonnyal újabb célcsoportokat lehetne megszólítani a magyar piacról.

– Az idegenforgalom már 2010 óta a közlekedési tárca alá tartozik, tehát nem új dologról van szó.

Ami a szlovák és magyar területek összekötését illeti, a szlovák fél jelenleg a komáromi új Duna-híd, illetve a magyar és a szlovák oldalon építendő bekötő utakon dolgozik. Ezek szét vannak osztva a magyarok és a szlovákok között az alapján, melyik utat melyik országnak kell elkészítenie. A minisztérium nálunk a szlovák útkezelő hivatalra bízta a kivitelezést, és a bekötő út építése múlt év októberében kezdődött.

Szlovák részen éppen az ásatási szakasz folyik, amelyet a régészeti jelentések követnek. A szerződés értelmében az építési munkálatokkal a bekötő utakon 32 hónappal a jelentés átadása után, tehát kb. 2019 júniusában készen kell lennie a kivitelezőnek.

A projekt becsült költségvetése majdnem 117 millió euró. Szlovákia az Európai Uniótól több mint 47 millió eurós támogatást kap, míg Magyarország több mint 52 millió eurós támogatásra számíthat.

Maga a híd és a magyar oldalon lévő bekötő út építéséért a magyar partner a felelős, amelyik épp a közbeszerzést realizálja.

Párkány – a tesztidőszak  után tavaly átadtuk a teherkompot, amely a Duna két partját köti össze Esztergom és Párkány között. A komp üzembe helyezése lehetővé tette az I/63-as szlovák út összekötését a magyarországi 11-es úttal és ez új lehetőségeket nyitott meg a regionális beszállítók és befektetők számára.

A dunai teherkomp jelentősen javítja az esztergomi ipari park összeköttetését Szlovákiával és szintúgy Párkány ipari részével és vasútállomásával. A személyszállítás jelentősen javult már a Mária Valéria híd újranyitásával,  azonban a teherautók a híd 3,5 tonna súlyhatára miatt kénytelenek voltak kerülni a medvei vagy ipolysági határátkelő felé.

Ipoly-hidak – a besztercebányai kerület kérése az Ipolyvarbó – Őrhalom közt épülő hídra vonatkozó kormányközi megállapodás megkötése 2017 januárjában Budapesten került megbeszélésre, amikor a közúti infrastruktúra szlovák és magyar szakértői ültek asztalhoz. Figyelembe véve, hogy a magyar oldalon terjedelmesebb munkák várhatóak, ahol hosszú bekötő utat kell megépíteni, Szlovákia felvetette, hogy a megállapodás szövegét Magyarország készítse elő és a közbeszerzést is ők biztosítsák. A magyar fél ezzel a javaslattal egyetértett.

A tárgyalás a megállapodásra az Ipolyhídvég – Drégelypalánk között épülő hídra nem terjedt ki, mert a besztercebányai kerület hivatalosan nem kérvényezte a minisztériumtól a szerződés megkötését ennek a hídnak az ügyében.

Megemlíteném viszont, hogy az új megállapodás megkötése időigényes  és adminisztratív szempontól is összetett feladat, így a folyamat elejétől a szerződés aláírásáig 9-12 hónap is eltelhet.

R4 – az R4-es gyorsforgalmi út Magyarország irányába a Milhosť – Tornyosnémeti határátkelőhelynél kapcsolódik az RC M30-as útra. Nem hivatalos értesüléseink szerint a magyar fél ennek az útnak a Miskolcig terjedő szakaszát tervezi megépíteni 2022-ig. Ez a szakasz a TEN-T kiegészítő hálózatának része. Az RC R3 az Ipolyság (Šahy) – Drégelypalánk határátkelőhelynél folytatódik Magyarországon az RC M2-es úttal. A határ menti szakaszok projektelőkészítése folyamatban van, de az építkezés elkezdésének várható időpontjáról még nem döntöttek. Ez a TEN-T alapszakaszához tartozik. A D2-es autópálya a Rusovce – Rajka határátkelőhelyen az M15-ös autópályával folytatódik Magyarországon. A fél profilú M15-ös autópálya magyarországi hírek szerint a teljes profillal, illetve a határátkelőhely rekonstrukciójával együtt legkorábban 2020-ban készülhet el.