Felértékelődik az utazási irodák szerepe a pandémia után

Szerző: Fucskó Hajnalka

Forrás: turizmus.com

 2021. április 27. 18:10

Az emberek hajlamosak gyorsan elfelejteni a rosszat, ebben reménykednek a határnyitásra váró utazási irodák. Már most érzékelhető, hogy az utazásszervezők szerepe fokozottan felértékelődik az egész világot sújtó koronavírus-járvány után.


Készülj Fel!

A Budapest újranyit! konferencián az utazási irodák helyzetét latolgatta közösen Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnöke és Lázár Judit, a Magyar Beutaztató Irodák Szövetsége (MABEUSZ) elnöke, Erdei Bálintnak, a MUISZ alelnökének moderálásával.

 

Megváltozik-e a turizmus a járvány után?

Megosztja a szakmát, a szakértőket és a médiát, mennyiben fog megváltozni a turizmus a pandémia után? Van, aki szerint minden megváltozik és ezentúl másképp fogunk utazni, mások szerint marad minden a régiben, s amint eldördül a startpisztoly, éppen olyan intenzitással folytatódnak az utazások, ahogy korábban. De miként látják ezt a szakmai szövetségek vezetői? – tette fel a kérdést Erdei Bálint.

Molnár Judit szerint az emberek alapvetően gyorsan elfelejtik a rosszat, ő arra számít, hogy most is ez fog történni, és a jövőben is szívesen és sokat fognak utazni. A fő kérdés ezért sokkal inkább az, mikor fogja az utazási piaci elérni a 2019-es árbevételi szintet, de úgy gondolja, ez is csak idő kérdése.Lázár Judit időben elhúzódó, fokozatos nyitásra számít, becslése szerint még jó két év, mire felfuthat a turizmus a járvány előtti szintre. A tömegturizmus helyett először az egyéni, személyre szabott túrák indulnak el, amelyeknél „előtérbe kerülnek a biztonság, a Covid-mentesség, a zöldbe menés”. A MICE területén pedig egyelőre maradnak a hibrid rendezvények, streemelt előadásokkal, de előbb-utóbb visszafognak térni az élő rendezvények, mert igény van a személyes találkozásokra – sorolta.

Lázár Judit, Molnár Judit és Erdei Bálint a Budapest újranyit! konferencián

Fotó: Grósz Balázs

40 százalékos munkaerő-elvándorlás

Mindkét szakmai szervezet felmérést készített saját tagsága körében a munkaerő-helyzetről, ezek szerint jelenleg mintegy 40 százalékos munkaerő-elvándorlásnál tartanak az utazási irodák. Jelentős részük pályaelhagyó, és bizonytalan, hogy ennyi idő után vissza lehet-e őket csábítani – hangsúlyozta Lázár Judit.

Elhangzott, hogy a szektoron belül az utazási irodások kerültek a legnehezebb helyzetbe, a beutaztatók 14 hónapja vannak munka nélkül, és – a néhány nyári hónapot leszámítva – a kiutaztatás is teljesen megszűnt. Ezért életbevágó lenne számukra, hogy még egy ideig megmaradjon a bértámogatás, mert az újraindulás pluszköltségeit nem tudják miből kitermelni.Rendkívül nehéz helyzetük ellenére, az ágazaton belül az utazási irodák azok, amelyek „kínkeservesen”, de leginkább megtartották a munkaerőt – mutatott rá Molnár Judit. Egy utazás iroda számára ugyanis a legnagyobb kincs a több nyelven beszélő, szerteágazó tudással rendelkező, a termékek széles skáláját ismerő munkatárs, s ezekre a kvalitásokra csak hosszú évek, évtizedek alatt lehet szert tenni.

 

Ami az újraindulást illeti, nehezített terepen dolgoznak az utazási irodák, mert a régi partnereik közül sokan bezártak (például folklórprogramot szervező éttermek), vagy csökkentett kapacitással dolgoznak. Bár a buszosok kaptak lízingmoratórium, Lázár Judit szerint félő, hogy nem lesz, aki vezesse a turistabuszokat, személyhajókat, mert a sofőrök és a hajózó személyzet közül rengetegen elmentek közlekedési vállalatokhoz dolgozni. Emiatt a szolgáltatások árának emelésére lehet számítani.

 

Még fontosabb lesz a bizalom és a biztonság

Ugyanakkor optimizmusra ad okot, hogy a 2B – a bizalom és a biztonság kérdése – még fontosabbá válik az utazók számára a pandémia következményeként, ami az elmúlt években tapasztalható tendenciához képest is fokozottabban felértékeli az utazási irodák szerepét. Molnár Judit elmondása szerint sok olyan ember bukkan fel mostanság az utazási irodákban, akik az elmúlt tíz évben nem utaztak szervezetten.

Szó esett arról is, hogy az irodák közül jó néhányan igyekeztek fejleszteni a digitalizációs platformjukat a kényszerszünet alatt, de a nagy többségnek korlátozott anyagi lehetőségei vannak erre. Ezért a MUISZ azt javasolja, a MABEUSZ-szal együtt, hogy legyenek olyan állami pályázati lehetőségek, amelyek segíti az irodák online platformjainak fejlesztéseit versenyképességük növelése érdekében.

Az előadásokat május 11-ig tudja ezen az oldalon tudja visszanézni.