Flygskam: repülni tényleg szégyen?

A VIMOSZ is rámutat hírlevelében, hogy turizmus „sánta lába” egyértelműen a légi mobilitás. Ez azért van, mert egy utazás CO2-kibocsátásának akár 80%-a célállomásra jutásból és a hazaútból származik.

A szakértők azt ajánlják, hogy ahol nem feltétlenül szükséges a légi utazás, ott kerülni kell, és helyette buszra, vonatra kell váltani.

A nyaralókon múlik, hogy saját klímabüdzséjüket kezelik-e. Ha a repülésnek egyáltalán nincs alternatívája, azaz a hosszú távú útvonalakon, akkor az emberek kénytelenek lesznek több napi távollétet szánni a nyaralásra.

A repülőgépgyártók ma már alternatív üzemanyagokon és új repülőgépmodelleken dolgoznak. A szakértők elismerik, hogy a légitársaságok is ezt teszik, hiszen a gazdaságosabb repülés egyben kerozint is takarít meg. De még egy-két évtizednyire vagyunk a klímabarát repüléstől.

A repülőgépgyártók ma már alternatív üzemanyagokon és új repülőgépmodelleken dolgoznak

Fotó: 123rf.com

Még a fenntartható üzemanyag (az úgynevezett Sustainable Aviation Fuel, röviden SAF) nagy aránya mellett sem szabad becsapni magunkat, mert a nagy magasságban keletkező kibocsátások nem ugyanolyan hatást gyakorolnak a légtérben, mint a földön.

Az európai utazások nagyrészt függetlenednek a repüléstől – legalábbis a szárazföldön is elérhető célok esetében.

Egyes szakértők reálisnak tartják, hogy 2040-re Európa olyan mértékben bővíti vasúti útvonalait, hogy a repülés kérdése fel sem merül majd. Ehhez azonban a vasutaknak jobb, Európa-szerte egységesített foglalási rendszert kellene kapniuk, amelyben a csatlakozásokat is megfelelően koordinálják.