Idegenforgalmiadó-mizéria Budapesten

2011. január 18. 16:33

Nyomtatás

Tizenöt éves konszenzus borult a fővárosban a kerületek önálló idegenforgalmiadó-kivetését lehetővé tévő módosítás parlamenti megszavazásával. A bevételnövelési kényszer több képviselő-testületet a sokat markolásra késztetett, figyelmen kívül hagyva a hotelek teherbíró képességét. A szállodák és szakmai szervezetek tiltakoznak, mondván: néhány kerületben ez akár a házak ellehetetlenülését is okozhatja és komolyan veszélybe sodorhatja a főváros turizmusmarketingjét is.

2011. első nagy meglepetésén már újévkor túlvolt jó néhány fővárosi szálloda. Ekkortájt vált ugyanis ismertté több budapesti kerület idegenforgalmiadó-rendelete, amely néhány kivétellel az adónem drasztikus emelését hozta. Az új kerületi rendeletek értelmében az I., a II., a III., a IV., az V., a VI., a VII., a VIII., a IX., a X., a XII. és a XIII. kerületek szálláshelyeinek 2011. január 1-jétől nem a fővároshoz, hanem az adott kerületi önkormányzathoz kell befizetniük az idegenforgalmi adót.

A főváros és a kerületek 1995. január 1. óta 47:53 arányú forrásmegosztás keretében részesültek a szálláshelyektől a fővároshoz befolyt idegenforgalmi adóból és annak minden forintjához adott költségvetési támogatásból, amely tavaly már csak egy forintot tett ki. A kerületek között bonyolult algoritmus alapján osztották szét a pénzt. Ez a viszony változott meg 2011. január 1-jével, miután a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény módosította. E szerint a kerületi önkormányzat által bevezethető helyi adót a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden év tekintetében az adott kerületi önkormányzat képviselő-testülete előzetes beleegyezését adja. Ez egyébként nemcsak az idegenforgalmi adóra, hanem az építményadóra is érvényes.

Kerületi adóprés

A változás Rogán Antal nevéhez fűződik, aki annak az V. kerületnek a fideszes polgármestere, amely tavaly a kerületek között a legkisebb arányban, 1,37 százalékban részesedett az adóból, és valamivel több mint 10 millió forintot kapott a mintegy 738,8 milliósra tervezett összegből. (Összehasonlításképpen például a XVIII. kerületi önkormányzat 6,62 százalék arányban részesedett tavaly a forrásból.) Rogán azzal az indokkal vezette be kerületében az adót, hogy a főváros jelentősebb szállodái az V. kerületben találhatók, ezért a kerületre az idegenforgalomból adódóan nagyobb terhelés, többletfeladatok hárulnak. Belváros-Lipótváros ezzel szemben idén 638 millió forintos ifabevétellel számol – a beszedett adóforintokhoz járuló, idén már 1,5 Ft-os összegű normatív kiegészítés nélkül.

Hasonlóan érvel a VIII. kerületi önkormányzat is. A korábbi forrásmegosztás miatt a kerülethez a főváros által beszedett ifabevételeknek csupán elenyésző része jutott vissza, emiatt döntöttek úgy, hogy ezentúl az önkormányzat szedi be az adót, és gazdálkodik vele. 2010-ben mintegy 58 millió forintot kapott a kerület az ifabevételek után, illetve üdülőhelyi feladatok állami támogatásaként, ez számításaik szerint 2011-ben, az adó kerületi bevezetése révén, például 40 százalékos kihasználtságot véve alapul közel ötszörösére, kb. 250 millió Ft-ra emelkedhet a költségvetési 1,5 forintokon kívül, amelyekre a jövőben is számít az önkormányzat.

A főváros 23 kerületéből 11 nem vezette be saját hatáskörben az ifát, az ezekben található szálláshelyek továbbra is a fővárosnak fizetnek majd, és a tőlük származó adót osztják vissza – ami nyilvánvalóan nagyságrendekkel kisebb összeg lesz, mint eddig. A Fővárosi Közgyűlés idegenforgalmi adórendeletét (31/1994. VI. 10.) lapzártánk után, január 12-én készültek módosítani olyan értelemben, hogy a rendelet hatálya a főváros XI., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületére terjedjen ki. A hatálybalépés időpontját január 1-jére visszamenőlegesen állapítanák meg, amit az tesz lehetővé, hogy a módosítás kizárólag előnyöket tartalmaz az adózók számára: a rendelet hatálya alól kikerülő adózók kötelezettsége megszűnik, a többi számára pedig nem állapítanak meg újabb terheket. Ez nyilván azt is jelenti, hogy ezen kerületek számára marad a 3 százalékos adókulcs, az év közben történő emelés ugyanis nem lehetséges.

MSZSZ-LEVÉL A MINISZTERNEK

A Magyar Szállodaszövetség január 3-án állásfoglalást adott ki, rámutatva: az adóemelések tovább súlyosbítják a fővárosi szállodák, a főváros turizmusának helyzetét. Január 5-én pedig az MSZSZ levelet írt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, amelyben részletesen elemzi a főváros néhány kerülete által elrendelt idegenforgalmi adó- és építményadó-emelés következtében előállt helyzetet. A levélből másolatot küldtek Horváth Endre helyettes államtitkárnak, Nemes Andrea főosztályvezetőnek, Bánki Eriknek, az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága elnökének, Tarlós István főpolgármesternek, Csomós Miklós főpolgármester-helyettesnek, Németh Szilárd turisztikai tanácsnoknak, Molnár Józsefnek, a BTSZK ügyvezetőjének, Szatmáry Kristófnak, a BKIK elnökének és hat fővárosi kerület (V., VI., VIII., IX., XII., XIII.) polgármesterének. A szövetség felkéri a minisztert, hogy a megfelelően elő nem készített, szakmai egyeztetések nélkül bevezetett adóemeléseket szíveskedjen felülvizsgáltatni, a tervezett adóemelésekre az EU-gyakorlatban ismert módszerekkel hatásvizsgálatot elvégezni és a szakmai érdekképviseletek bevonásával egyeztetést kezdeményezni, amely Budapest turizmusának növekedési pályára állítása lehetőségeivel, az ahhoz szükséges forrásokkal és intézkedésekkel foglalkozna.

Versenyhátrányba taszítva

A szállodás közvéleményt természetesen nem az adó beszedésének körülményei, hanem az rengette meg, hogy az adót önállóan kivető kerületek többsége az eddigi 3 százalék helyett a törvényi adómaximumot vetette ki: a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj 4 százalékát – ezt tette pl. az V. kerület központi szerepére és elhelyezkedésére hivatkozással –, vagy a törvényben szereplő, személyenként, vendégéjszakánként kivethető 300 Ft-nak a KSH által közzétett árszínvonal-változással korrigált értékét, 431 forintot.

Flesch Tamás, az V. kerületi Best Western Premier Hotel Parlamentet és a VIII. kerületi Hotel Palazzo Zichyt üzemeltető Continental Travel egyik tulajdonosa szerint legfőképp az tűrhetetlen, hogy egy ország fővárosában mesterségesen versenyhátrányba hozhatnak szállodákat és előfordulhat, hogy az utca egyik oldalán 3 százalék az adó, a másik oldalán pedig 4 százalék. Ráadásul, mivel a szállodáknak az adóemelésről nemhogy az árak kiajánlásakor és a szerződések megkötésekor, de még december közepén sem volt információjuk, azt a vendégeikkel már nem tudják kifizettetni, tehát ismét a szállodáknak kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk. A pluszteher az említett két szállodánál közel tízmillió forintot tehet ki. A két ház jó átlagárakkal dolgozik, ezért pl. a Hotel Palazzo Zichyben a 2010. évi összes ifakiadáshoz képest csak kb. 60 százalékos emelkedésre számítanak 2011-re, de vannak olyan szállodák is a 431 forintos tételes adót kivető VIII. kerületben, ahol az ár 12-14 százalékát is elviszi majd az ifa. A szakember szerint a döntéshozóknak be kellene látniuk, hogy teljesen hibás az a vélekedés, miszerint a szálloda egy takarékpersely, amiből bármennyi pénzt ki lehet venni következmények nélkül.

Lehet, hogy az összegszerűen megfizetendő idegenforgalmi adót könnyebben tudják kezelni az önkormányzatok, mint százalékos társát, az alacsony árakkal dolgozó szálláshelyek számára azonban valóságos csapást jelent. A VIII. kerület több szállodája már jelezte, hogy akár tevékenysége szüneteltetésére is sor kerülhet a vendégenként és éjszakánként teljesítendő fix összegű adó miatt.

Singer András, a VIII. kerületi, 40 szobás Anna Hotel üzemeltetője ugyan nem tartozik közéjük, de ő is óriási tehernövekedéssel – az adó mintegy 80 százalékos emelkedésével, és összességében több millió forintos pluszkiadással – számol, amire nem tudtak időben fölkészülni. A szakember szerint a rendeletek alkotói valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy az idegenforgalmi adót általában nem a vendég fizeti ki a kasszánál, hanem az be van építve a kiajánlott árakba.

Az ifa okozta gondokat tovább tetézi, hogy lehetővé vált az építményadó jelentős emelése is, amivel ugyancsak több kerület élt. A III. és az V. kerületben például 1241-ről 1430 forintra (az V. kerületben egyébként sávos lett az adóztatás, a vendéglátóhelyek még többet fizetnek), a VIII. kerületben 1160-ról 1580 forintra emelkedett az adó.

Szabó Orsolya, a VIII. kerületi önkormányzat adóügyi csoportjának vezetője megkeresésünkre elmondta: a kerület vezetése nyitott bármilyen konzultációra az iparággal, hiszen a kerületnek sem célja, hogy ellehetetlenítse a szálláshelyek működését. Fogadják a szakma által javasolt minden megoldást, még valamiféle kompenzációra vonatkozó ötletet is, amely a szálláshely-szolgáltatók működését segítheti az adóemelést követően. Szabó Orsolya szerint az uniós elnökség féléves időszaka annyi többlet¬vendégéjszakát hozhat az összesen 3800 férőhellyel rendelkező kerületbe, amely ellensúlyozhatja az adóemelés esetleges negatív hatásait.

A VI. kerületi önkormányzatnál január 10-én nem tudtak arról, hogy az adóemelés kapcsán érkezett volna hozzájuk megkeresés szálláshelyektől.

MINDENKI A MAGÁÉT?

Az önálló kerületi turisztikai marketingmunkát firtató kérdésünkre az V. kerület sajtófőnöke, Puka Zsófia elmondta: a Magyar Szállodaszövetség képviselőivel karácsony előtt lezajlott egyeztetés során a illetékes alpolgármester ígéretet tett arra, hogy a kerület az általa beszedett idegenforgalmi adó 25 százalékát olyan marketing- és PR-célokra fogja fordítani, mely a Budapest brand erősítését szolgálja. Ez számításaink szerint több mint 157 millió Ft lehet, alig valamivel kevesebb, mint az a pénzösszeg, amire ez évben a BTSZK a fővárostól számíthat.

A VIII. kerület tervei között szerepel, hogy az ifából származó bevételek egy részét egy turisztikai alap létrehozására fordítják, amelynek forrásaira többek közt a helyi szálláshelyek is pályázhatnak majd. Zentai Oszkár, a kerület humánszolgáltatási bizottságának elnöke (az előző ciklusban ifjúsági, sport- és turisztikai tanácsnok) pedig felhívta a figyelmet arra, hogy Józsefvárosban számos fejlesztés zajlott az elmúlt években, az Európa Belvárosa Program például közel 2 milliárd forintból valósult meg. A budapesti kerületek közül Józsefvárosban működött egyedül turizmustanácsnok, és a képviselő-testület a fővárosi kerületek közül harmadikként döntött turisztikai és városmarketing-koncepció kidolgozásáról. Jelenleg hároméves városmarketingtervet készítenek Józsefváros értékei, hagyományai és megújult vonzereje bemutatására, melynek fedezete az immáron a kerület által beszedett idegenforgalmi adó egy része. Zentai fontosnak tartja, hogy közösen léphessen fel minden intézmény és vállalkozás, aki a vendégek Józsefvárosba csábításában érdekelt, az önkormányzat egy ilyen együttműködésnek volt kezdeményezője és lehet koordinátora.

Szétszabdalt turisztikai marketing

A kialakult helyzet rejthet magában néhány további problémát. Amiatt például aggódni lehet, hogy visszaveti a fővárosi TDM-szervezet megalakulását. Az is aggályos, hogy ezután miként biztosítják a fővárosi turisztikai marketingmunkára fordítható pénzt.

Bár szerkesztőségünk megkeresésére Molnár József, a BTSZK igazgatója elmondta, nem aggódik a marketingszervezet büdzséjét illetően, egyrészt, mert erősíteni tudják majd saját bevételeiket, másrészt, mert a fővárosi TDM-szervezet jelentős marketingbüdzséjéhez várhatóan a kerületek is hozzájárulnak majd. Amúgy a Fővárosi Közgyűlés még karácsony előtt elfogadta költségvetését, s szentesítette többek között a BTSZK-val kötendő közszolgáltatási szerződést. Eszerint a budapesti turisztikai marketingszervezet büdzséjét nem befolyásolhatja, hogy több kerület saját maga használja fel az idegenforgalmi adót.

Több turisztikai szakember abban bízik, hogy a nemsokára elfogadásra kerülő turizmustörvényben megfelelő módon lefektetik az idegenforgalmiadó-bevételekhez adott költségvetési támogatás felhasználásának szabályait is, s így legalább az nem fordulhatna majd elő, hogy egy önkormányzat nem a turizmusra forgatja vissza a pénzt.

Wagner Zsuzsa

TILTAKOZIK A VIMOSZ IS

Én lennék a legboldogabb, ha a budapesti szállodák probléma nélkül ki tudnák fizetni a megemelt idegenforgalmi adót, de ez a mai gazdasági helyzetben nem lehetséges – mondja Hülvely István, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke.

Hülvely István január elején elmondta: reméli, hogy a hónap második hetében már le tudnak ülni az illetékesekkel és a racionalitást szem előtt tartva eredményesen tudnak tárgyalni a kialakult helyzet megoldásáról, lévén mindenki érdeke, hogy ez az adó nemcsak kivethető, hanem befizethető is legyen. A szakember tapasztalatlanságot, átgondolatlanságot és bizonyos döntési kényszert lát a határozatok mögött, ezért lehetségesnek tartja a megegyezést.

A szövetség által képviselt vállalkozások számára az eddigi rendszer tűnik a leginkább vállalhatónak, tehát fővárosszerte egységes, százalékos típusú és a maximálisan kivethetőnél mindenképpen alacsonyabb értéket tartanának reálisan elfogadhatónak.

Példa nélküli, hogy egy világvárosban az idegenforgalmi adó tekintetében ennyire vegyes legyen a kép mind az adó típusát, mind mértékét tekintve – mutat rá a VIMOSZ elnöke. Ez nemcsak az értékesítést nehezíti meg, hanem teljesen irracionális helyzeteket is teremt. Budapest egyazon kerületeinek frekventáltabb és kevésbé frekventált részeiben merőben más adottságú szálláshelyek találhatók, és az egycsillagos szálloda nyilván nem tud akkora szobaárat elérni, mint az ötcsillagos (az egyéb szálláshelyekről nem is beszélve), ezért az abszolút összegű adózás esetén akár 1000 (!) százalékos adónövekedésre is lehet példa. A VIII. kerület több alacsony kategóriájú szálláshelye például a fiatal külföldi turisták körében kedvelt, akiket nem kellene elriasztani Budapesttől. Az abszolút értékű adó még sávos rendszerben sem lenne szerencsés a szakember szerint.

A másik probléma az adó ugrásszerű növekedése, ami a fővárosi szállodák kritikus helyzete miatt nem reális. Ez nemcsak az idegenforgalmi adóra, hanem a több kerületben drasztikusan megemelt építményadóra is érvényes. Az elmúlt néhány évben óriásit zuhant a budapesti szobák árbevétele, átlagára és elképesztően csökkent a szállodák teherbíró képessége. Míg régebben elképzelhetetlen volt összehasonlítani egy ötcsillagos budapesti szoba árát egy négycsillagos vidékivel, mára előállt az a helyzet, hogy gyakorlatilag egy árszinten vannak. Ráadásul, ahol vidéken a legmagasabb adót vetik ki, ott ki is lehet azt termelni – bár azt meg kell jegyezni, hogy más európai országokhoz képest nálunk az árbevételhez viszonyítva mindenhol aránytalanul magas az adó. A magyar szállodaipari ágazat az európai versenytársakhoz képest amúgy is extrém magas adókkal küzd, és egy olyan helyzetben, amikor a világvárosok között akkora a verseny a vendégekért, hogy a csoportok 50 cent különbséget is figyelembe vesznek, egy több eurót is kitehető áremelkedés versenyképtelenné teszi a budapesti szállodákat, illetve egyes kerületek szállodáit hátrányos helyzetbe hozza a többihez képest. Az egy dolog, hogy a már megkötött megállapodásokat már nem lehet módosítani, de hosszabb távra sem fenntartható egy ilyen mértékű adónövekedés.