Valami régi és valami új: ilyennek láttuk a B2B vásárrá alakult berlini ITB-t

Az egy időben zajló ITB Berlin Convention négy színpadán 400 vezető előadó és 200 panelbeszélgetés. Erős újranyitás, számos újítás: online platform, hibrid stúdió, külön pavilon az orvosi és egészségturizmusnak és exkluzív tér a turisztikai luxustermékeknek. Ilyennek láttuk a világ legnagyobb turisztikai vásárát 2023-ban.

Ismét kinyílt a világ – és nem csak virtuálisan

Fotó: Messe Berlin GmbH

Újra szemtől szemben

Négy év szünet után visszatért az ITB Berlin a német főváros kiállítóközpontjába, a Messébe. Tavaly még virtuális módon zajlott, melyen 125 országban 60 700 résztvevő kapcsolódott a 223 előadóhoz – és szerencsés esetben egymáshoz. 2019-ben, a világjárvány előtti utolsó hagyományos rendezvényen 180 ország 10 ezer kiállítója kínálta szolgáltatásait a 160 ezer látogatónak. Idén a kiállító országok és standok száma kevesebb volt, de lényegesen fókuszáltabban működtek – ám nem csak ez az egy különbség tűnt fel a korábbi rendezvényekhez képest.

Az idei, hibrid esemény előkészületei 2022-ben már elkezdődtek: „TRVLX by ITB" címmel az ITB Berlin B2B hálózatépítési rendezvénysorozatot indított, melynek nyitóeseményére tavaly májusban Grúziában került sor. A helyszínválasztás nem a véletlen műve: idén a kaukázusi ország az esemény házigazdájaként kiemelt szerepet kapott.

Kézműves workshop a grúz standon

Fotó: Messe Berlin GmbH

A virtuális platformok idén is megmaradtak, sőt ki is egészültek: de a személyes találkozások iránti sürgető igényt mi sem jelezte jobban, mint az, hogy pár percenként tanúi lehettünk, amint a legvisszafogottabb partnerek és üzletfelek is széles gesztusokkal üdvözlik egymást a több éves kihagyás után.

„A turizmus mindig visszatér"

A fenti szavak az UNWTO főtitkárától, Zurab Pololikashvilitől származnak, üzenete a nyitóünnepségen egyértelmű volt: a turizmus jó úton halad a teljes visszaépülés felé, és készen áll a lehetőségek kiaknázására a béke és fenntarthatóság jegyében. A felfelé ívelő számok (idén januárban kétszer annyian utaztak, mint tavaly ilyenkor), az ITB visszatérése Berlinbe  és Kína újranyitása a nemzetközi utazásokba vetett bizalom megújulásának biztos jele. A felszólaló német alkancellár, a grúz miniszterelnök és a berlini polgármester hangsúlyozták, hogy a világot és ezzel együtt a szektort is a változás jellemzi, és a mi felelősségünk, hogy a turizmust fenntarthatóbbá és a kihívásoknak ellenállóbbá tegyük. Mindannyian kiemelték a megújulás örömét, a fenntarthatóság szerepét és a béke fontosságát.

A beszédeket követő gála is rendhagyónak számított: mindamellett, hogy világhírű grúz művészek hoztak ízelítőt hazájuk gazdag kultúrájából, az esemény sokkal inkább egy multimédiás show-ra hasonlított, mint a megszokott országbemutatókra. Az attrakciók hangsúlya helyett érzéseket, hangulatot keltve vitték el az iparági szakemberekből és újságírókból álló közönséget az aranygyapjú, a magas hegyek és a legősibb borok országába. Grúzia okosan használta ki a lehetőségeit, és a fogadás gasztronómiai kínálatában is hozta egyedi, csak rá jellemző jegyeit. Ennyire karakteres ízek, jellegzetes és eredeti alapanyagok ritkán találhatóak a nemzetközi nagyrendezvények büféasztalán.

Funkcionálisabb standok, meglepetés országok

A B2B jelleg a pavilonok vizuális képén is nyomot hagyott. A pavilonokat nem a vásári forgatagok, sokkal inkább az üzleti találkozók atmoszférája jellemezte. Bár voltak színes, népi ruhás résztvevők, lehetett fotózkodni két méteres, talpig tundra fashionba öltözött kirgíz nomáddal, felbukkantak workshopok, kóstolók és bemutatók, a standok vizuális világa általában a megszokottól letisztultabb és határozottan funkcionális volt, a lenyűgözés helyett a tárgyalásokra, üzleti megbeszélésekre helyezve a hangsúlyt.

A standokat a funkcionalitás jellemezte az üzleti találkozókra hangolva

Fotó: Messe Berlin GmbH

A kiállítók földrajzi alapú csoportosítása mellett a hatalmas területen egy külön pavilont kaptak a luxusszolgáltatók és a kalandtúrák, az ifjúsági utaztatás, a felelős utazással kapcsolatos programok és szolgáltatások, illetve az állásközvetítő megoldások.

Grúzia, Marokkó és Törökország a szokásosnál nagyobb területen mutatkoztak be, utóbbinál felfokozott érdeklődés és nyüzsgés volt végig, rengeteg üzlet köttetett. Semmi sem mutatott arra, hogy az ország a közelmúltban élte át az utóbbi évtizedek legnagyobb megpróbáltatását. Markáns volt Észak-Afrika és a Közel-Kelet jelenléte is. Jordánia duplán képviseltette magát: jókora kiállítási teret foglaltak el a kalandtúra-pavilonban is fenntartható, zöld programjaikkal.

Az ITB nagy meglepetése minden szempontból a turisták előtt kapuit mostanában megnyitó Szaúd-Arábia volt. A nagyvonalú luxus és a kulturális örökségekkel kapcsolódó erős hagyománytisztelet jutott eszünkbe, amikor süppedős szőnyegeiken lépdeltünk UNESCO-világörökségeit és természeti csodáit idéző, hatalmas standján. Aki eddig azt hitte, hogy az ország egyetlen nagy sivatag, azt most meggyőzhették a látottak: Szaúd-Arábia még turista-naiv, ám titokban, de professzionális módon felkészült a legkifinomultabb igényű látogatók fogadására is.

Az ITB nagy meglepetése volt Szaúd-Arábia

Fotó: Messe Berlin GmbH

Miután a CNN felvette Ugandát a „Hová utazzunk 2023-ban" nevű listájára, az afrikai ország nem félt megmutatni az ITB-n, mije van: a vadleses szafarit, kalandos raftingprogramot, túrákat jól használható kerékpárutakon, treket a Virungára, felelős elemeket, helyi közösségekkel való megismerkedést.

A kirgíz sztyeppék nomádjainak sem szükséges a természetközeliségért a szomszédba menni, azonban az ITB-n nem a hátizsákos, hanem az öko-luxust igénylő, magasabb költési hajlandóságú, tudatos utazókat célozták.

Magyarok a pályán

A Magyar Turisztikai Ügynökség standja látványát és funkcionalitását tekintve is kiemelkedett a környezetéből. A megújult dizájnnal először találkozhattak az ITB látogatói. Változatlanul népszerű volt a virtuális országjárás VR-szemüvegben, és idén fiatal magyar tervezők termékeit is megtekinthette, aki arra járt. A szakma éledése megmutatkozott a tárgyalópultoknál.

Virtuális országjárás VR-szemüvegben a magyar standon

Fotó: Puch Eszter

A sajtótájékoztató kiemelt témái között szerepelt az atlétikai világbajnokság, melynek idén Magyarország ad otthont. A hazai kínálatban fontos szerepet kaptak a vidéki úti célok is: Debrecen és a Balaton – különös tekintettel a BalatonBike365 fejlesztéseire –, Makó és környéke, a wellness és spa, illetve megújult kastélyaink.

Fenntarthatóság és tech megoldások

A felelős, fenntartható vonal az esemény minden elemében meghatározó volt. A téma külön pódiumot kapott: nagy nevek vezették az ezzel kapcsolatos beszélgetéseket. A fenntartható utazás elve mellett, miszerint csökkentsük vagy semlegesítsük az utazás okozta terheket, megjelent a regenereatív utazás fogalma is, vagyis az igény, hogy kimondottan az utazás által tegyük jobb hellyé a világot. Látványosan visszaszorult a papírhasználat, a nyomtatott prospektusok szinte régimódinak hatottak, eltűntek a műanyag palackos ásványvizek – helyette a mosdó ajtaján öles betűkkel közölték, hogy a csapvíz tökéletesen alkalmas szomjoltásra. A szállodai felhozatalban a vezető érvek között szerepelt a zöld működés, a helyi alapanyagok, termékek használata, az energiatakarékosság – lassan esetükben ez az említésre sem méltó minimum lesz. A tour operatorok programjaiba beépültek olyan új elemek, mint a helyi közösségek támogatása vagy a nemek közötti egyensúly biztosítása. Az új szállodai szoftverek, foglalási rendszerek mellett erősödött a robotika, a VR, a deep data és a kiberbiztonság jelenléte is.

Minden korábbinál hangsúlyosabbak voltak az online értékesítési megoldások

Fotó: Puch Eszter

Az ITB Innovation Radar az ezzel kapcsolatos startupoknak adott helyet, az ITBxplore virtuális felület pedig még egy évig elérhető marad, és lehetőséget nyútj a résztvevőknek, hogy akiket nem értek el személyesen a három nap alatt, azokkal ezen a platformon továbbra is kapcsolódhassanak.

A turizmus valóban mindig visszatér, az emberek újra utaznak. Az év végéig a szektor elérheti a pandémia előtti számok 80-95 százalékát. Az utazók több mint 80 százaléka azt mondta, hogy a világjárvány hatására felelősségteljesebben utazik, 75 százalékuk pedig hajlandó többet is fizetni ezért. A túlturizmussal kapcsolatos aggodalmak arra késztetik az utazókat, hogy gondoljanak újra bizonyos úti célokat (pl. hogyan kerülhetik el a "Velence-szindróma" újjáéledését), vagy vegyék fontolóra, milyen hatással vannak utazásaik a környezetre – beleértve a helyi közösségeket, lakosokat is.

A turizmus a bizalom egyik legjobb fokmérője – jó szellemű döntésekkel, edukációval és a megfelelő befektetésekkel nem csak visszaerősödhet, hanem meghatározó szerepe lehet abban is, hogy a világ valóban egy kicsit jobb hellyé váljon.