Izrael nem, a szomszédos országok nagyon megéreznék a turizmus visszaesését

A minősítő szakértői úgy becsülik, hogy az egyiptomi turisztikai bevételek 10–30 százalékos visszaesése felemésztené az ország devizatartalékainak 4–11 százalékát, ha a jegybank a beavatkozás mellett döntene, Libanon esetében pedig ugyanez 10 százalékos GDP-visszaesést okozna a már egyébként is romokban heverő gazdaságnak – írja a Világgazdaság.

A turizmus gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly Libanon folyó fizetési mérlegének 26, Jordániáénak 21, Egyiptomnak 12 százalékát, Izraelének viszont mindössze 3 százalékát adta. Az erőszakcselekmények miatt pedig a látogatók száma drasztikusan visszaesik, a 2011-es arab tavasz idején például Egyiptomba 33, Jordániába pedig 20 százalékkal kevesebb turista látogatott – emlékeztetett az S&P.

Az egy országot érintő bajok ráadásul gyakran átgyűrűznek a térségre, mivel az utazási irodák sok olyan csomagot kínálnak, amelyek a nemzetközi turistákat a régió összes főbb történelmi és szent helyére elviszik, amelyek közé tartozik Jeruzsálem, a jordániai Petra és az egyiptomi piramisok.

Izrael folyó fizetési mérlegének 3 százalékát adta a turizmus tavaly

Fotó: 123rf.com

Az S&P a konfliktus csaknem egy hónappal ezelőtti eszkalálódása óta már a Fitchhez hasonlóan stabilról negatív kilátásra helyezte Izrael AA mínusz besorolását, Egyiptomét pedig egy fokozattal B-ről B-re rontotta. Most felvázolta a turisztikai bevételek 70 százalékos visszaesésének forgatókönyvét is. Ez a visszaesés hasonló mértékű lenne, mint a koronavírus-járvány idején.

Az S&P elemzői szerint ez 26,6, illetve 22,2 százalékkal csökkenthetné Egyiptom és Jordánia devizatartalékát, valamint 8,5, illetve 23 százalékkal Jordánia és Libanon GDP-jét.

Az izraeli gazdaságra gyakorolt közvetlen hatás azonban még egy ilyen mértékű visszaesés esetén is minimális lenne, az idegenforgalmi bevételek 70 százalékos csökkenése csak körülbelül 2 százalékos veszteséggel lenne egyenértékű Izrael devizatartalékaiban.