Jöhet az utazási csomagok bruttó árazása?

A Magyar Utazási Irodák Szövetsége évek óta elkötelezett a bruttó árazás általános bevezetése mellett – közölte szerkesztőségünkkel tegnap a szakmai szervezet. Körlevelében a MUISZ arra kérte a tagságát, fogjanak össze és mutassák meg, hogy a szakma elkötelezett a bruttó árazás mellett, még azt megelőzően, hogy jogszabályban kerülne szabályozásra, s a MUISZ-tagirodák a bruttó árazást már a 2020-as ajánlataikban érvényesítsék.

A témával a Turizmus.com legutóbbi, júliusi-augusztusi számában kiemelten foglalkoztunk. A cikkben akkor még óvatosan fogalmaztak az általunk megkérdezett szakértők: többségük szerint érdemes lenne a bruttó árazást bevezetni, azonban ehhez nincs meg a szakmában a megfelelő elszántság, rendelet pedig nem írja elő kötelező jelleggel. A MUISZ friss közleménye alapján mindkét téren jelentős változást történt az utóbbi másfél hónap során...

Alábbiakban a magazinban megjelent cikket olvashatják.

Csalódás a vége a karcsúsított kezdőárnak

„Az utasok figyelmét fel lehet kelteni ugyan egy okosan karcsúsított kezdőárral, de aztán amikor együtt kiszámoljuk a valós végösszeget, a legjobb esetben csak csalódottak, hogy a vágyott utazás nem az ő pénztárcájuknak való. Rosszabb esetben minket hibáztatnak az utasok a csalóka árközlésért, és kérdezik, hogy miért nem írjuk ki a kötelezően fizetendő tételeket egyben, hisz azok úgyis kikerülhetetlenek.

Pedig a készen kapott kirakati anyagokat, illetve árbontást alkalmazzuk, mint ahogyan a magyar utazási irodák 99 százaléka. Bizonyosan hátrányt jelentene a konkurens üzletekkel szemben, ha elkezdenénk a teljes fizetendő végösszeget publikálni. Amíg ez nincs uniformizálva, nem tehetünk mást” – jellemzi a helyzetet Nagyné Hegedűs Hajnalka, a békéscsabai Solemar Travel irodavezetője.

Mindenkinek jobb lenne már az első perctől az utazási ajánlatok végösszegét látni

Fotó: maxpixel

A jelenlegi gyakorlat valóban visszás, mindenkinek jobb lenne a megváltoztatása. „Az utasnak és az utazásközvetítőnek is tisztább, átláthatóbb és sokkal egyszerűbben kiszámíthatóvá válna a részvételi díj, mert bizony sokszor nekünk, több évtizede e szakmában dolgozóknak is feladja a leckét a sok-sok felár észben tartása, hogy pontosan mely utazásszervezőnél milyen tételekből is áll, mire számolunk útlemondási biztosítást, miből vonható ilyen-olyan kedvezmény”– összegezi Nagyné Hegedűs Hajnalka.

„Az utazási szakma presztízse szempontjából is fontos lenne a bruttó árazás bevezetése. Az utasok ne mondják, hogy félrevezetően árazunk– egészíti ki az érveket egy új szemponttal Molnár Judit, a MUISZ elnöke.

Úgy tűnik, az az érdekes helyzet állt elő, hogy utazásszervezők és viszonteladók is szeretnék megváltoztatni a rendszert, mégis marad minden a régiben. Miért?

A módszer működik

Talán azért is nehéz megváltoztatni a helyzetet, mert látható, hogy a rendszer így is működik. „Az utasok többsége természetesnek tartja, hogy az árhoz, amit látnak, további tételeket is hozzá kell adni” – mondja Molnár Judit.

Jakócs Áron, a Robinson Tours ügyvezetője még egy szempontra hívja fel a figyelmet. A kiutas kínálati piacot csaknem teljesen lefedő online foglalási rendszerek, amit xml-ben az ügynökök is átvesznek, automatikusan azokat az ajánlatokat sorolják előre, ahol alacsonyabb az alapár.

Ha valaki úgy adja meg az árat, hogy alapár 100 ezer + 30 ezer forint illeték, az előbb jelenik meg a gyorslistában, mint aki eleve 130 ezer forintot tüntetett fel – függetlenül attól, hogy a végár ugyanaz lenne.

A legtöbb utas pedig megáll az első kedvezőnek látszó ajánlatnál, nem megy lejjebb. Amúgy is hozzá vannak szokva, hogy az árhoz még hozzájön valami, ha a 130 ezres ajánlatot látja, akkor is azt gondolja, hogy ott is lesz még plusz költség. Külön kellene kommunikálni, hogy itt más helyzet.

Törvényre lenne szükség

Sokan egyetértenek a bruttó árazás bevezetésével, de csak abban az esetben, ha ezt törvény írná elő, ami mindenkit kötelezne. Ezt az álláspontot képviseli a MUISZ is.

„Sok helyen eleve működik a bruttó árazás az EU-ban úgy, hogy nem jogszabály írja elő, hanem ilyen a kultúra. Nálunk ez nem természetes, úgyhogy nem látunk más utat, mint a korábban említett jogszabály megalkotását” – mondja Molnár Judit.

Mint elmondta, folyamatos a párbeszéd a jogi keretet meghatározó Magyar Turisztikai Ügynökség és a MUISZ között. Ezt kérdésünkre az MTÜ is megerősítette. Az MTÜ kíváncsi a szakma véleményére, érdekli, melyek azok a pontok, ahol változtatni kellene. „A szakmát foglalkoztató kérdések közül nem a bruttó árazás problémája a legfontosabb, de az biztos, hogy olyan, ami a szakma és a fogyasztók számára is pozitív lenne” – teszi hozzá Molnár Judit.

Az utazási irodáknak a jutalék problémájával is foglalkozniuk kell

Fotó: maxpixel.net

Nem csak a bevezetés kérdését kell azonban megoldani. Jakócs Áron szerint a bruttósítás áremelkedéssel vagy jutalékcsökkenéssel járna.

Jutalékot ugyanis gyakran csak az alapárból adnak (azaz a korábban említett példánál maradva a 100 ezer forintból), az illetékekből és egyebekből nem.

Az egyszerűség kedvéért számoljunk 10 százalékos jutalékkal: 130 ezer forintból a jelenlegi árazás alapján így megmaradna az utazásszervezőnek 90 ezer + 30 ezer, azaz 120 ezer forint. Ha 130 ezer forintból vonjuk le a viszonteladónak kifizetett 10 százalékos jutalékot, akkor már csak 117 ezer forint marad a tour-operátornál. Minél nagyobb a jutalék mértéke, annál nagyobb a különbség. Következésképpen árat kell emelni ahhoz, hogy az utazásszervező bevétele ne csökkenjen.

Megoldás a viszonteladói jutalék csökkentése?

Van egy radikálisabb megoldás is: csökkenteni lehetne a viszonteladói jutalékot is, hiszen akkor sem változna a szervező bevétele. Jakócs Áron szerint ez akár indokolt is lehet, hiszen nálunk 12-18 százalék között mozognak a jutalékok, míg nyugaton 8-12 százalék a jellemző, igaz, ott bruttó árazás van. Ez az út sem látszik azonban könnyen járhatónak. Az utazási irodák – még ha szándékukban állna is – nem állapodhatnak meg a jutalékokról, mert ez kartellezésnek számítana, ami büntetendő.

„Az áremelkedés azért nem járható út, mert az utazási irodák a globális foglalási piacon is versenyeznek. Az utas a végső árat nézi, nem érdekli, hogy magas a jutalék, és ezért lett a végső ár – ismét a példa – 135 ezer forint. A jutalék csökkentése talán járhatóbb út”

– teszi hozzá Jakócs Áron.

EU-s szabályozás: az utazási csomag ára

Az utazási csomag áráról a 2015/2302/EU irányelv rendelkezik először. A jogszabály az 5. cikk (1) c) pontjában részletezi, hogy az utazási csomagra vonatkozó szerződésnél a szerződéskötést megelőző kötelező tájékoztatóban fel kell tüntetni az utazási csomag teljes árát az adókkal együtt, és ha további díjak, illetékek vannak (például üdülőhelyi illeték, reptéri illeték stb.), akkor azokat is – mondja Salamon András ügyvéd.

Ha ezek a költségek a szerződéskötéskör még nem számíthatók ki pontosan, vagy nem állnak a szervező rendelkezésére, akkor fel kell tüntetni, hogy milyen költségek merülhetnek még fel, amelyeket az utazónak kell viselnie.

Gyakran előfordul például, hogy korai szerződéskötéskor még nem lehet tudni a reptéri illeték pontos összegét, ezért ilyen és ehhez hasonló esetekben elegendő megadni, hogy lesz még reptéri illeték is.

Az utazási szolgáltatásokról szóló, az irányelvet a magyar jogrendbe beültető 472/2017. (XII. 28.) kormányrendelet a 14. § (2) c) pontjában rendelkezik az árak feltüntetéséről. Eszerint az utazási szerződésben és az azt megelőző kötelező tájékoztatóban fel kell tüntetni a részvételi díjat az adókkal (áfa) együtt egy összegben, és külön kell feltüntetni az illetéket és az egyéb költségeket, mint például a biztosítási díj, a vízumügyintézés díja stb. Ha az illeték vagy költség összege előre nem számítható ki, akkor azt kell leírni, hogy még milyen többletköltség fog felmerülni, például lesz még kikötői illeték.