Kevés magyar turista keresi fel Korcula szigetét
Hana Tuduric, a korculai idegenforgalmi szervezet vezetője, a sziget nevezetességeit bemutató eseményen az MTI-nek hétfőn arról számolt be, hogy a múlt évben 360 ezer vendégéjszakát regisztráltak a történelmi kisváros szálláshelyein, de az idén júniusig már mintegy 10 százalékos növekedést tapasztaltak. Az 1500 szállodai ággyal rendelkező kisvárosban mindössze kétezer magyar vendég töltött itt tavaly legalább egy éjszakát.
Aljosa Milat idegenvezető hozzátette, hogy a szigetre és központi városába, Korculára leginkább repülővel vagy hajóval érkező turisták főként Marco Polo szülőházára és az óvárost részben ma is körbeölelő várfalra kíváncsiak, a magyaroknak Hamvas Béla fügefáját és Szabó Lőrinc emléktábláját is megmutatják. Elmondta, a századokon át a szigeten megélhetést adó kőfaragás, hajógyártás és halászat közül már csak a hajók készítése és a japán exportra induló tonhalak halászata jelent megélhetési lehetőséget a turizmus mellett.
A magyar vendégek túlnyomó többsége Prizba település magyar tulajdonú üdülőtelepén tölti a nyaralását.
Romácz László, a Hotel Priscapac igazgatója a helyszínen arról tett említést, hogy az 1985-ben készült, 50 apartmanból álló telep 2004 óta van magyar tulajdonban. Az egyszerre 200-220 vendégnek helyet adó nyaralóhelyen tavaly nyáron 10 ezer vendégéjszakát töltöttek a turisták, akiknek több mint 50 százaléka minden évben rendszerint magyar, őket 15-20 százalékos aránnyal a szlovákok követik, a fennmaradó hányadon pedig más európai vagy távolabbi vendégek osztoznak.
A mintegy 20 ezer lakosú sziget második legnagyobb települése Vela Luka, ahol Dorjan Dragojevic, a helyi idegenforgalmi iroda vezetője azt mondta: a múlt évben 20,5 ezer turista kereste fel az egykori halászfalut, ahol 155 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A térség két nevezetessége a mintegy 150 ezer olajfa, amiből kitűnő minőségű olívaolajat állítanak elő, illetve a mediterrán térség legjelentősebb régészeti lelőhelyének számító, felülről áttört barlang, a Vela Spila.
A Vela Luka felett 120 méter magasan található barlangban Dinko Radic régészprofesszor az MTI tudósítójának kifejtette: a negyven éve tartó, a Cambridge-i Egyetem által is támogatott ásatások alapján az emberiség európai történetének 35 ezer évét tudják nyomon követni. Az alig 50 méter hosszú barlangban eddig 11 méter mélyre ástak, s a leletek gazdagságára jellemző, hogy egy köbméternyi föld átlagosan 4-5 ezer szerszámot, használati eszközt, illetve mintegy 15 ezer csontdarabot rejt. Ezek egy részét a helyi múzeum mutatja be.
