Konferencia a hazai kerékpáros turizmus fejlődéséért

Az esemény összefoglalóját a Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely juttatta el szerkesztőségünkhöz.

A konferencián Révész Máriusz a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos a kormányzati elképzelésekre reflektált, s kiemelte, hogy a magyar kormány működésének régóta alapvető eleme a mozgásközpontúság, hiszen bevezették a mindennapos testnevelés órát az iskolákban, támogatják a sportutánpótlás gyarapítását, számos turista-, kulcsos- és vadászházat újítottak fel, kiemelt uniós összegeket fordítanak kerékpárutak építésére, a Bejárható Magyarország Program fejlesztéseire pedig 13 milliárd forintot fordítanak az elkövetkező években.

Bodor Ádám az European Cyclists’ Federation (ECF) képviseletében, az EuroVelo igazgatójaként kifejtette: a kerékpáros turizmus megduplázása a fő cél. Hazánkban a kerékpár, mint eszközhasználat arányait tekintve igen magas (22%), európai szinten a 3. helyet foglalja el Hollandia (36%) és Dánia (23%) után. Ezzel szemben a kerékpár és gyaloglás viszonylatában már a 6. helyre pozícionálták Magyarországot a statisztikák. Bodor Ádám prioritásként a legkritikusabb részterületeket fejlesztené, melyek: a kitáblázás problematikája, a szolgáltatások és az infrastruktúra hiányosságai, a promóció-marketing csekély jelenléte valamint a szakemberhiány.

Dr. Gál András Levente a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítványának (HUNADI) kuratóriumi elnöke előadásában a Bejárható Magyarország Program (BMP) céljait, megtapasztalt kockázatait, nehézségeit, és együttes fellépésének szükségességét vázolta fel. Fontos, hogy az 5 jármód (gyalogos, kerékpáros, lovas, vízitúrázó és vitorlás) a BMP által meghatározott 10 szabadságfokkal együttműködésre törekedjen. A hazai aktív turizmus előnyeire és gátjaira is reflektáló beszédében hangsúlyozta, hibának tartja, hogy egyes hazai turisztikai szervezetek a költségtérítéses szolgáltatásokat helyezik előtérbe, hiszen az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások növelik az aktív turisztikai GDP-t.

Dr. Gál András Levente a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítványának (HUNADI) kuratóriumi elnöke

Berencsi Miklós a Nemzetfejlesztési Minisztérium (NFM) Kerékpáros Koordinációs Főosztályának vezetője a jelenleg fennálló kerékpáros helyzetképet vázolta fel. Szerinte szükség van: a meglévő útvonalak népszerűsítésére, pontos információkra a meglévő útvonalakról, reális fejlesztési célkitűzésekre, jól előkészített projektekre, a meglévő infrastruktúra felhasználására, a szolgáltatások fejlesztésére, és az elért állapot fenntarthatóságára.

Abelovszky Zsóka a Kerékpározásért és Aktív kikapcsolódásért Felelős Kormánybiztosi Iroda szakembere az egyik legjelentősebb problematikaként jellemezte, hogy hazánkban hivatásforgalmi és turisztikai célú kerékpárutak léteznek, a gond azonban a hálózatosság hiánya, vagyis sok esetben a településhatárig érnek az utak, és a hiányos táblázottság okán a bringával érkezők már nem jutnak el a legközelebbi természeti vagy kulturális értékhez, hiszen nem kapnak róla információt, és út sem vezet hozzá. A cél az, hogy a turisták tudják, hová tartanak, és milyen látnivalók akadnak útközben.

Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere – aki maga is aktív kerékpárhasználó – közvetlenül is elkötelezett a kerékpáros fejlesztések iránt, mely az élhetőség részét jelenti. Három fontos feladatot emelt ki: a szemléletváltást a kerékpározás irányába, az infrastruktúra-fejlesztést, amely nemcsak kerékpárutak építését, hanem a közösségi közlekedéssel való kombinálhatóságot, a kerékpáros tárolóhelyek és pihenőhelyek létrehozását is jelenti. Harmadikként említette a partnerséget a kormányzati szervekkel, a Fővárosi Önkormányzattal, civil szervezetekkel.  Kiemelt projektként említette a Rákos-menti kerékpárút létrehozását, amely a X., XVII., XIII., XIV. kerületen át egészen Gödöllőig tartana. Ez az útvonal szerves része lenne a tervezett EuroVelo 14-es útvonalnak is.

A konferencián kiemelték a fiatalok bevonásának, képzésének és aktivizálásának fontosságát is

Fotók: Bejárható Magyarország

Szilasi László a velo.hu képviseletében a kerékpársport turisztikai vonatkozásairól beszélt. Előadásában rangos sportversenyek országimázsban betöltött szerepét emelte ki. A high-tech, helikopterekkel és egyéb látványos módon rögzített kerékpáros közvetítések, egy-egy országban zajló kerékpáros körversenyek 150-200 ország nézőit vonzzák. Ezek a közvetítések költségesek, de sokkal hatékonyabbak lehetnek országimázs szempontjából, mint egy ugyanekkora összeget felemésztő kampány. A kerékpáros körversenyek, a „Tour”-ok egyébként olyan nagyszámú látogatót vonzanak, hogy egyes országokban, pl. Horvátországban kizárólag erre a rendezvényre szakosodott touroperátorok szerveződnek.

Környey Balázs a márciusban alakult új kerékpáros szervezet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MaKeTuSz) létrejöttéről beszélt. A szövetség célja olyan szellemi és szakmai műhely létrehozása, amely a kerékpáros turizmus hazai terjedésének elősegítéséhez, kultúrájának megteremtéséhez és infrastruktúrájának, illetve szolgáltatásainak fejlesztéséhez nyújt szakmai támogatást. Az országos lefedettségű szövetség már 30 feletti szervezetet tud tagjai között, de a tagfelvétel folyamatosan zajlik.

Varga Andrea a Magyar Kerékpárosklub turisztikai jellegű fejlesztéseiről tartott előadást. Alapvetően érdekvédelmi szervezetként több túraútvonal kialakításában is részt vettek már, ezeknek az útvonalaknak az előkészítési és megvalósítási folyamatát ismertette. A tervezés az íróasztal melletti feltérképezéssel kezdődik, majd ez alapján kezdik el a terepbejárást, az útvonal pontosítását. A kijelölt útvonalat aztán egyeztetik az illetékes hatóságokkal és területkezelőkkel, majd elhelyezik az útjelző táblákat és felfestéseket.

Deák Attila a MaKeTuSz elnökségi tagjaként, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség vezetőjeként a Középkori Templomok útja tematikus útvonal létrejöttét ismertette. A fejlesztés célja az volt, hogy a kiemelkedő örökségturisztikai és művészettörténeti értéket jelentő középkori templomokat összekötve és ezzel egy közös tematikus úttá fejlesztve, közösen népszerűsítve és információkat biztosítva jöjjön létre egy közös turisztikai útvonal a magyar-román határtérségben. Jövőbeli terv még a határon túli területek feltárása és bekapcsolása a tematikus hálózatba.

Az utolsó előadó Pénzes Erzsébet volt, aki szintén MaKeTuSz elnökségi tag és az Edutus Főiskola Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhelyének vezetője, s a kerékpár közösségépítő szerepéről szólt. A kerékpározás a nagyvárosokban jobban használható, mint közösségépítő eszköz, de vannak jó vidéki példák is, ilyen a BringaGyúró nevű rendezvény.

A konferencia – melynek részletesebb anyagát ITT olvashatja – Környey Balázs rövid összefoglalójával, valamint néhány sürgős és fontos feladat említésével ért véget. Ezek közül is kiemelte a fiatalok bevonását, képzését és aktivizálását, valamint a kerékpározással kapcsolatos mérőszámok és piaci jellemzők felmérését.