Közösségi gazdaság – új üzleti modellek

Az EU honlapján június 2-án egy 16 oldalas un. COMMUNICATION jelent meg, ami nem kötelező direktíva, hanem iránymutatás a közösségi gazdaságra vonatkozó menetrendre, ösztönözve a fogyasztókat, a vállalkozásokat és a hatóságokat, hogy vállaljanak részt a közösségi gazdálkodás kiépítésében, mert „az új üzleti modellek … elő tudják mozdítani a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést az EU-ban.”

A fenti Iránymutatással kapcsolatosan a HOTREC június 2-án közleményben reagált, egyetértve azzal a megközelítéssel, miszerint azon szolgáltatók, akik szolgáltatásaikat állandóan nyújtják, kínálják, valóban ún. kereskedők (trader), ugyanakkor kifogásolható, hogy az iránymutatás nem tesz igazából különbséget állandó és alkalmi szolgáltatók között.

A HOTREC CEO-ja Christian de Barrin több pozitív lépést lát az Iránymutatásban, ugyanakkor több kérdés tisztázása még hátravan, különösen a platformok felelősségi köre.

A meghirdetett elvek szerint a szolgáltatók piaci belépésének feltételei lehetnek különböző felhatalmazások és engedélyek. A HOTREC fontosnak tartja, hogy a hatóságok az ilyen tevékenységekről (alkalmi is) is regisztrációkat végezzenek, már csak az előírások, szabályok ellenőrzésének kapcsán is.

Bár az EU a fogyasztók védelmét változatlanul kiemelten fontosnak tartja, ugyanakkor ezzel összefüggésben nem világos, nem egyértelmű, hogy kik számítanak ún. kereskedőknek (trader), hogyan lehetne a platformokon megjelenő milliós nagyságrendű ajánlatok megfelelőségét biztosítani, a fogyasztók védelmét megvalósítani.

A fogyasztóvédelmen túlmenően adózási, foglalkoztatási, munkaerő-nyilvántartási kérdésekkel is foglalkozni kell, továbbá az élelmiszerhigiéniai előírások betartatására is felhívja a figyelmet a szakma, még magánéttermek esetén is.

A HOTREC szakbizottságának vezetője, Ramon Estella felhívja a figyelmet arra, hogy a platformoknak felelősséget kell vállalniuk a náluk meghirdetett szolgáltatásokra, még akkor is, hogy párhuzamosan 2 gazdaság van kialakulóban: szabályozott és szabályozatlan. Véleménye szerint a meglévő előírások, szabályok minden szereplő számára kötelező betartatása szükséges nemzeti szinten.

A Német Szállodaszövetség (IHA) közleményében tévedésnek nevezi, hogy a „platformgazdaságoknak” nagy munkahelyteremtő potenciálja van és vitatja azok versenyképesség-javító szerepét. Fontosnak tartják, hogy az EU minden piaci résztvevő számára fair piaci feltételek megteremtésére koncentráljon. Egységes feltételrendszer (Level playing field) létrehozása kívánatos. Véleményük szerint az „engedélyeztetés és feltételrendszer betartatása nélküli platformok, azok felelősségének csökkentése aláássák a szociális piacgazdaság alapelveit”.

A digitális platformgazdasággal kapcsolatos most meghirdetett alapelvek az EU „eszköztelenségét” mutatják, amikor a platformokat arra szólítja fel, hogy önkéntesen ne engedélyezzék a törvényellenes online tartalmak megjelenését.