Kreatív ellentmondások: 2020-as trendek a turizmusban

Szerző: Vámos Éva

Forrás: turizmus.com

 2020. február 11. 13:56

Repülés kontra környezetvédelem, digitalizáció kontra digitális detox, over- és undertourism – talán soha nem volt ilyen nehéz megmondani, hogy az egymás mellett létező ellentétes trendek közül melyek lesznek meghatározóak a turizmusban 2020-ban globálisan és Magyarországon.

A régió repülőterei Budapesttől Münchenig 2019-ben is rekordforgalmat értek el. A Forward Keys elemzése szerint az idén a tavalyihoz hasonló 4,5%-os, vagy még nagyobb növekedés várható az utasszámban.

Egy helyi iparági prognózis szerint viszont Németországban az idén az utasok száma 0,7 százalékkal, a járatok száma 2,9 százalékkal maradhat el az egy évvel korábbitól.

A Budapest Airport így kommentálta a prognózisokat:„Budapesten nincsen olyan trend 2019 vége óta, ami miatt a piac negatív értelemben történő változását látnánk, így a kínálat, illetve az utas- és járatszám csökkenése sem várható 2020-ban. A járatok kihasználtsága sem csökkent tavaly, az évi átlagos töltöttség megegyezett a 2018-as adatokkal (81,8%). Általánosságban viszont az üzemanyagárak növekedése költség oldalról erősebb nyomás alá helyezheti a légi ipart 2020 során: a növekvő üzemanyagárak mellett így piaci konszolidáció várható Európában, ami akár a repülőjegyárak emelkedését is eredményezheti.”

A repülés globális növekedése mellett el kell ismerni, hogy a tinédzser környezetvédelmi aktivistának, Greta Thunbergnek is köszönhetően elsősorban Skandináviában terjed a flygskam (a repülés szégyene) mozgalom, azaz a környezetszennyezőnek számító repülés helyett egyre többen választják a vonatot. Újraindultak a Brüsszel Béccsel és német nagyvárosokkal összekötő éjszakai vonatok, a svédek pedig bejelentették, hogy pár éven belül éjszakai vasúti járatokkal kötik össze a skandináv nagyvárosokat Európa metropoliszaival, köztük Londonnal.

Az utas- és járatszám csökkenése sem várható 2020-ban

Fotó: 123rf.com

A vasúti forgalom Magyarországon is nő, az idén rekordnak számító 300 milliárd forintból valósulnak meg vasúti fejlesztések idehaza. A MÁV adatai megerősítik a vasúti közlekedés népszerűségének növekedését. A nem végleges adatok szerint „a nemzetközi utasforgalomban közel 3,1 millióan utaztak tavaly, ami az egy évvel korábbihoz képest több mint 6 százalékos növekedést jelent. A menetdíjbevétel meghaladta a 12 milliárd forintot, ami 16 százalékos emelkedés” – válaszolták kérdésünkre.

A legdinamikusabban, 64%-kal az Ukrajnába irányuló személyszállítás nőtt. Szintén átlagon felül, 12-13 százalékkal bővült az Erdélybe és Németországba utazók száma is.

 

Overtourism és undertourism

A világ több népszerű desztinációját elérte már a túlturistásodás, és egyre többen fel is lépnek a jelenséggel szemben. Velence belépőjegyet szed azoktól a látogatóktól, akik nem szállnak meg a városban, Berlinben ingyenes alkalmazásokkal „csalogatják” a turistákat a város kevésbé ismert részeibe és így tovább.

Budapest számai is impozánsak a turizmusban. A KSH adatai szerint 2019. januártól novemberig 4,17 millió külföldi és belföldi vendég összesen 9,7 millió vendégéjszakát töltött el Budapesten, 2 százalékkal többet, mint 2018 azonos időszakában. A Budapest Gyógyfürdői Zrt. által üzemeltetett fürdők 2019-ben több mint 5 millió vendéget fogadtak, ami az előző évihez képest közel 13 százalékos növekedést jelentett.

„Budapest az ötödik, turistákkal leginkább elárasztott város Európában Barcelona, Amszterdam, Velence és Milánó után a statista.com 2018-as adatai szerint. Jelenleg Budapest egészének – eltekintve az e problémára önállóan reagáló kerületektől (III., XII.), és néhány elszigetelt attrakcióhelyszíntől – hatályos fővárosi turisztikai törvény és stratégia hiányában nincs ráhatása” – magyarázta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője.

Budapest turisztikai mutatói nagyon impozánsak

Fotó: 123rf.com

A BFTK szlogenje: „Budapest a négy évszak és a kultúra fővárosa” mutatja azt a szándékot, hogy a BFTK egész évben magas minőségű programmal látja el a turistákat, ezzel kívánja térben és időben elosztani, „terelni” a hozzánk érkező vendégeket, ezzel segítve az overturizmus hatásainak mérséklését.

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ a Budapesti Corvinus Egyetemmel együtt 2019 áprilisában „Éld át Budapestet!”címmel élménykutatást indított az overtourism kezelésére, amiből többek között kiderült, hogy a turisták többsége a számára érdekes élményért akár 45-60 percet is utazna a városközpontból.

A tanulmány alkalmat ad a városvezetés számára, hogy a szükséges szabályokat, rendeleteket megalkossa — végeredményben pedig felépítse és tartalommal töltse meg az „Egy Budapest van!” stratégiát, melynek előkészítésén a BFTK vezette Fővárosi Turisztikai Kerekasztal évek óta dolgozik.

A tömegturizmusra válaszul sokan kezdték el keresni az egyelőre felfedezetlen – és olcsóbb – helyeket, ahol nincs tömeg, és magukban lehetnek. Népszerű desztináció lett például Murmanszk az orosz Távol-Keleten, ahol sorra nyílnak a hotelek és éttermek, és van városnéző túra a Lenin atomjégtörőn.

 

Digitalizáció, technikai újítások

A Boston Consulting Goup előrejelzése szerint 2020-ra az utazóknak csaknem a felét a millenniumi korosztály tagjai teszik ki. Az Y generáció egy tagja napi 5 órát internetezik – 40%-ban mobilon –, és tranzakcióinak 65%-át is mobilon végzi. Versenyhátrányba kerül az a szolgáltató, akinek a weboldala nem mobilbarát. A technológiai újítások is előtérbe kerülnek, mint a kulcs nélkül nyitható zárak, az automata concierge és a személyre szabott szolgáltatások.

A digitalizáció ma már nem csak ezért megkerülhetetlen. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) bevezetésével ez év január 1-je óta már minden szálláshelynek digitálisan, szálláshelykezelő szoftver segítségével kell rögzítenie a vendégek adatait. Az NTAK-tól a szakemberek a szürkegazdaság kifehérítést várják, a felszabaduló pénzből pedig a többség bérfejlesztést fog végrehajtani a munkaerőproblémák megoldására.

Érdekes, hogy az életünk minden területét átszövő, túlzottnak tartott digitálizációra adott válaszként globálisan megjelent a digitális detox (méregtelenítés) is. Az utazók olyan helyeket keresnek, ahol a lehető legtávolabb lehetnek a technikával átszőtt mindennapoktól, a bátrabbak még a mobilt is otthon hagyják. Optimális esetben a trendet meglovagló szálláshelyeken a digitális méregtelenítés mellé stresszmentes környezet, valamint egészséges, organikus és bio élelmiszerek, sportolási lehetőségek társulnak.

Flesch Tamás, az MSZÉSZ elnöke szerint „a cikkben leírtak mind helyénvalóak, ugyanakkor egy kicsit úgy érzem, hogy mindenki valami teljesen mást vár, amit a digitalizáció hozhat. Ez nem egy új utazási trend, hanem technikai eszközrendszer, ami segíti, gyorsabbá és könnyebbé teszi a szervezést. Az ifjabb nemzedék természetesen könnyebben használja. Szerintem a városlátogató turizmus nem fog változni, pont ugyanazt csinálja a fiatal korosztály, mint az előző. Eszik, iszik, alszik, kulturális rendezvényeken vesz részt, szórakozik, vásárol. Fontos, hogy minden szálloda technikailag felkészült legyen. Nélkülözhetetlen az elérhető, reszponzív honlap, foglalási motor és gyors, jó minőségű wifi a helyszínen. A többi hab a tortán.”

 

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia előretörése mint trend évek óta megjelenik a prognózisokban. 2019-ben az angol légiforgalmi szolgálat megkezdte London-Heathrow repülőtéren a mesterséges intelligencia alkalmazását, a Lufthansa-csoporthoz tartozó három fő légitársaság Facebook Messenger alapú chatbotot állított munkába.

Hallottunk már robot concierge-ről is, repülőtéri robot személyzetről, sőt robotséfről is. A szállodákban a be- és kijelentkezés, az információnyújtás, a csomagszállítás is robotizálható. Kérdés, Magyarországon 2020 az áttörés éve lehet-e a mesterséges intelligencia alkalmazása terén.

Kérdés, mikor nyer nagyobb teret Magyarországon a mesterséges intelligencia

Fotó: 123rf.com

Csizmazia Tibor, az Enjoy Robotics munkatársa szerint 2020-ban minőségi fejlődés várható a robotizáció és chatbotok turisztikai alkalmazásában Magyarországon és az egész világon. A turizmusban a chatbot pár éven belül éppen olyan alapszolgáltatássá válik, mint ma a weboldal. A robotok a következő években bevételnövelő marketingeszközként jelennek meg, melyek célja a szórakoztatás és a magasabb szolgáltatási színvonal biztosítása. A robotok egyelőre különleges luxustermékek, melyet a magasabb kategóriájú helyek fognak alkalmazni. Az Enjoy Robotics azért hozta létre az Enjoy Cafe és Aparthotelt, hogy vizsgálni tudja a vendégek reakcióit a robotokra. „A gyerekek imádják a robotokat, meglepő volt viszont, hogy a hölgyeket jobban érdeklik a robotok, mint a férfiakat. Tavasszal megkezdi termelését robotgyárunk, így a kínai után hazai robotokkal is megismerkedhetnek a vendégek.”

 

Airbnb, Booking és a szabályozás

Nagy kérdés, folytatódik-e globálisan az Airbnb térnyerése. A Hotelbeds megtorpanást jelez előre arra hivatkozva, hogy az USA-ban csökken a kereslet az alternatív szálláshelyek iránt. A 2019 szilveszteri adatok azonban nem erre utalnak. A statista.com összefoglalója szerint világszerte körülbelül 4,5 millióan töltötték a szilveszter éjszakát az Airbnb-n lefoglalt szálláshelyeken, miközben öt évvel korábban csupán 540 ezer volt ez a szám. Ami Budapestet illeti, a Colliers International tanácsadó tavaly októberi közlése szerint az Airbnb piaci részesedése az eltöltött vendégéjszakák alapján 2018 végére elérte a 20 százalékot, a fővárosi foglalható egységek száma pedig 10 százalékkal bővült egyetlen év alatt.

2020-ban az Európai Bizottság egyik fontos feladata lesz, hogy új törvénycsomagot dolgozzon ki a digitális gazdaság szabályozására, bár a legnagyobb szereplők önként is elindultak ebbe az irányba. A Booking.com 2019 év végén vállalta, hogy legkésőbb 2020. június 16-tól, és Európai Unió előírásainak megfelelően jeleníti meg honlapján az ajánlatokat, kedvezményeket és az árakat.

Takács Márton, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. igazgatója: „Az egyenlő piaci verseny megteremtéséért való harc mellett a nemzetközi kulcs-szállodavállalatok aktivitásából egyértelműen kiolvasható, hogy nagy potenciállal rendelkezőnek és izgalmas piacnak tartják a nem-hotelekhez kapcsolódó szállásszolgáltatási piacot. A Marriott belépése a sharing-economy piacra 2018 elején nyomást gyakorolt a versenytársakra, a Choice Hotels 2016 óta kínál az Airbnb-hez hasonló megosztás alapú szállásszolgáltatást a Vacation Rentals by Choice Hotels platformon keresztül, és ugyanebben az évben az Accor 169 millió dollárért vásárolta meg a Onefinestay brandet. A szállodaláncok ezen lépéseikkel inkább az Airbnb versenytársaként jelennek meg a vállalkozóbb kedvű hotelvendégek számára.

„Az Airbnb töredezett minőségű és alacsony transzparenciájú szálláshelykínálata nem fej-fej melletti konkurenciát jelent a szállodaiparnak. Részben a fentiekre való reakcióként értékelhető a 2020-ban valószínűleg kiemelt figyelmet szerző Airbnb Plus, az Airbnb legfrissebb alterméke, ami egy erősen szűrt, magas minőségű és magasabb árfekvésű kínálati szelekció az „Airbnb sűrűjéből” kiemelve, így célozva az egyedi és minőségi kínálatot keresőket” – mutatott rá Takács Márton.

 

Élménykeresés

A turizmus minden szektorában megjelenik az élménykeresés. Az utazók előszeretettel választanak nem szokványos, különleges szálláshelyeket. A Booking.com weboldalán már külön szekcióban teszi elérhetővé a különleges, egyedi szálláshelyeket, például kúriákat, lakóhajókat, luxussátrakat és kapszulahoteleket. Az oldalon szállás mellett élményprogramokat is lehet foglalni, az Airbnb is kínál hasonló terméket.

Népszerű a jótékonyság és a társadalmi szerepvállalás, akár önkéntesség formájában. Emellett egyre többen utaznak olyan céllal, hogy az út során tanuljanak valamit, gazdagodjanak valamilyen tudással vagy képességgel.

 

Teljes ár és first minute – utazási irodai trendek

Tengerparti nyaralást választ továbbra is magyarok többsége, ugyanakkor nő a hajóutak és a kulturális körutak iránti érdeklődés is. Sok kritika éri azonban az irodákat a gyakran nehezen átlátható árképzés miatt.

A Magyar Utazási Irodák Szövetsége fontos célja volt a kiutaztatásban a bruttó, vagy a teljes ár alkalmazásának bevezetése. Egyeztettek a charterezőkkel és a körutas irodák képviselőivel, és ennek eredményeként 31 utazásszervező aláírta azt a nyilatkozatot, hogy a teljes árat kommunikálja ezentúl az utasok felé. A cél ugyanakkor, hogy jogszabály írja elő a teljes ár kötelező kommunikálását.

A turisták többsége az utazás lefoglalásakor és közben is a biztonságot és a kiszámíthatóságot preferálja. Évről évre többen döntenek a first minute ajánlatok mellett, ezek lefoglalásakor pedig egyre többször kötnek hozzá biztosítást.

Molnár Judit, a MUISZ elnöke szerint 2020-ban hasonló tendenciákra lehet számítani, mint az előző években. A magyarok többségének a tengerparti nyaralások jelentik a nyári vakációt. A legnépszerűbb úti célok között Törökországot, Görögországot és Horvátországot kell kiemelni, de sokan utaznak Egyiptomba, Olaszországba, Spanyolországba, a Kanári-szigetekre, Bulgáriába, Tunéziába is.

A nyári hónapokban egyre több honfitársunk kulturális körutazásra indul. A tengeri hajóutak iránt ebben az évben is sokan érdeklődnek. Nemcsak a Földközi-tengeri, de a távolabbi útvonalak is keresettek.

A cikk eredetileg a Turizmus.com magazin 2020. január-februári számában jelent meg. Az előfizetéshez kattintson ide!