Kriptovaluták és tömegturizmus a MUISZ közgyűlés napirendjén

Jakus József, a közúti bizottság vezetője összefoglalta a diákutaztatás jövőre változó feltételeit. Hangsúlyozta, hogy azok az iskolák, amelyek képviselői még az idén kötnek szerződést a jövő évi programokra, azokra enyhébb szabályok vonatkoznak. A tervezett szigorításokról ebben az anyagban írtunk korábban.

Délután sem lankadt a hallgatóság figyelme

Az új szabályozással kapcsolatban több problémát is jelzett a szakember: a rendeletben előírt, sofőröknek kötelező alvászavar-vizsgálatra hónapokra előre be kell jelentkezni, ez oda fog vezetni szerinte, hogy leállhat a buszos diákutaztatás külföldre. Gond van a tengelyterhelés szigorításával is, a 19,5 tonnás uniós előírásnak sok busz nem felel meg. Van ígéret arra, hogy júniusig kitolják a határidőt, és várhatóan plusz 1-1 tonnával megemelik a tengelytúlsúlyt, csak az a feletti tömeg esetén bírságolnak.

A szigorodó feltételek, továbbá a casco és kötelező biztosítás árának „hihetetlen mértékű” emelése miatt – volt, akinek 1000%-os díjemelést ajánlott a biztosító - jelentős buszáremelés várható jövőre.

Erdei Bálint: mindenkit várunk a szövetségbe, aki tenni akar a szakmáért

Fotó: Kékesi Donát

Erdei Bálint elnök éves beszámolójából kiderült, hogy idén tovább bővült a taglétszám (rendes tag 148, rendkívüli tag 37, felvételre vár 9). A szervezet pénzügyi helyzete stabil. A szervezet számos sikeres rendezvényt tartott az idén, ezek közé tartozott a tavaszi horvátországi közgyűlés, a study túrák Kalocsára, Óbudára, Máltára és Marokkóba, valamint az aktuális témákkal foglalkozó vacsorák sora. Elindult egy beszélgetés a Hungexpóval, hogyan lehet megújítani az Utazás kiállítást. Lezajlott egy online sajtókampány is.

A jövő évi tervekkel kapcsolatban elhangzott, hogy a szövetség Marokkóban tartja következő közgyűlését április 6-9. között. A következő MUISZ-vacsorákon vendég lesz Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója, Boros Emese turizmusdiplomáciáért felelős miniszteri biztos, továbbá a Nébih és a Hungexpo képviselője. Készül a MUISZ etikai kódexe, és hamarosan lesz új honlapja is a szövetségnek.

Csalódottságának adott hangot ugyanakkor Erdei Bálint amiatt, hogy hiába érdeklődött a tagság jó része a felelősségbiztosítási termék iránt, az elvárt 40 iroda helyett csak 30-an kötöttek volna ilyet. Az utazásszervezők egy csoportja által írt „névtelen levéllel” kapcsolatban az elnök kiemelte, hogy számtalan érdekes gondolat volt benne, így várják a szövetségbe mindazokat, akik tenni akarnak a szakmáért.

Módosuló adószabályok

Antalóczy Györgyné a jövő évi adószabályokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalta össze. A legjobb hír, hogy az adóék folyamatosan csökken, jövőre már csak 45% lesz Magyarországon – ami persze még mindig elég magas szint. A béren kívüli juttatások terhe 43,66 helyett 40,71% lesz jövőre, ez is jó hír a szakmának. Bővül a gépjármű-költségek elszámolási lehetőségeinek köre, az egyszerűsített foglalkoztatás napi összege 7681 helyett 8200 forint lesz. Az adminisztrációs terhek csökkentés jövőre nem várható, de hosszabb távon igen – tette hozzá.

Pozitív fejlemény, hogy az új vállalkozásokat mentorálja a NAV segítő szándékkal. Július 1-jétől viszont kötelező a számlázó programok bekötése a NAV-hoz. A melegkonyhás étkezőhelyeken a vendéglátás áfája 5%-ra csökken januártól. Nem egyértelmű viszont a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésének kérdése – a jogszabály értelmezését kérte fordult több szakmai szervezet.

Új szelek fújnak

Bódis Gergely: digitálisan az ügyfelek előtt kell járni

Fotó: Kékesi Donát

Bódis Gergely, a Tonic Reklámügynökség képviselője érthető módon magyarázott el a jórészt középkorú közönségnek olyan obskurus jelenségeket, amelyek a mai fiataloknak teljesen közérthetőek, mint a chatbot, a dolgok internetje, az NFC technológia, a virtuális és az augmentált valóság, a kriptovaluták, a big data, a megosztáson alapuló turizmus és a digitális állam. Ha a kedves olvasó sincs teljesen tisztában a fenti fogalmakkal, akkor fogadja meg az előadó tanácsát, és ne féljen megismerni az új dolgokat, mert az állandó fejlődés alapkövetelmény. „Digitálisan az ügyfelek előtt kell járni” – hangsúlyozta Bódis Gergely.

Priczinger Péter: 25 tagja van a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak

Fotó: Kékesi Donát

Princzinger Péter, az MTÜ vezérigazgató-helyettese, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke ismertette az alapítvány terveit. 11 szakmai szövetség hozta létre, később további 11, majd még három csatlakozott hozzá. A kutatás-elemzés, képzés, minőségbiztosítás terén kívánnak együttműködni. Az új fejlesztési programokban együtt fognak fellépni az alapítvány tagjai.

Fenntarthatóság, tömegturizmus

A program kerekasztal beszélgetéssel folyatódott, a téma a tömegturizmus, illetve az UNWTO fogalmi meghatározása szerint a nem jól menedzselt turizmus volt. Arra a kérdésre, hogy ideális esetben hány turistára van szüksége Budapestnek a jelenlegi 3,5 millióhoz képest, a többség 5,5 millióra szavazott, 10 milliót senki nem mondott. A téma Budapesten is aktuális, az ősszel a BFTK kampányban üzent a turistáknak, hogy vegyék figyelembe a lakossági érdekeket is.

Bán Teodóra, a BFTK ügyvezetője kiemelte, hogy az általa képviselt szervezet egyszerre kell odafigyeljek a turisták és a lakosság igényeire. Princzinger Péter szerint a fenntarthatóság értékként jelenik meg a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában is, a cél, hogy olyan szolgáltatásokat fejlesszünk, amelyek révén nem éljük fel erőforrásainkat. Ez azt is jelenti, hogy az új fejlesztések önfenntartóak legyenek. Minden szempontból versenyképes termékek létrehozását támogatják. A túlzott turistaáradatot az egyes európai városok eltérő módszerekkel igyekeznek kezelni: Dubrovnikban létszámstopot tudnak elrendelni szükség esetén, Barcelonában szállodaépítési moratóriumot hirdettek, Amszterdam arra kéri a turistákat, inkább Hágában vagy Rotterdamban szálljanak meg.

Békefi Veronika, a Neckermann ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a túlzott mértékű turizmus nemcsak a nagyvárosokban fordul elő. Az 1700 lakosú Tihanyt tízezer turista keresi fel, a jó részük ráadásul nem ott lakik, csak kiránduló. Az egyre népszerűbb tengerhajózásban is gondot okoz a kikötővárosok, például Velence túlterheltsége. Miután egyre nehezebb ki- és beszállni, mivel sokszor a városon kívül állnak meg a hajók, akár egy teljes nap is azzal megy el, míg kijut a nyílt vízre a hajó a kikötőből. Így sok lesz a csalódott turista. Másik példának a németországi Hallstadtot hozta fel, ott már csak olyan vendéget fogadnak, akinek a településen száll meg. Egyre több helyen fordul elő, hogy csak online lehet belépőt vásárolni valahová 2-3 hónappal előre.

A magyar vidék felé kell terelni a turistákat

Fotó: Kékesi Donát

Darvas Judit, az IBUSZ beutaztatási vezetője szerint a magyar vidék felé kellene terelni a budapesti kereslet egy részét, hiszen most a külföldiek 80%-ban Budapestre jönnek. Emiatt idén júliusban már a bécsi szintet is meghaladták a pesti szállodaárak. Szükség lenne új szállodákra is, akár 10-15 ezer ággyal Budapesten, hogy Bécs kapacitásait elérjük. „Kell a minőségi turista kell, de vérzik a szívem, amikor egy normális nyugdíjas csoportnak nem lehet szobát szerezni, olyan drágák a pesti hotelek – jelentette ki Darvas Judit.

Szalók Csilla, a BGE oktatója arról tájékoztatott, hogy náluk már 10 éve a tananyag része a felelős turizmus. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a felelős várostervezés sokat tehet a belváros túlterheltségének csökkentéséért. Princzinger Péter szerint a Budapest körüli zöld gyűrűbe, amely a Dunakanyartól Gödöllőig és Martonvásárig tart, kellene szétteríteni a most a belvárosra koncentrálódó turizmust.

Bán Teodóra szerint szükség lenne egy fővárosi fejlesztési tervre, amely összhangot teremt a főváros és a kerületek között. Az összes jövőre nyíló szálloda a belvárosban épül, a külső kerületben jóformán semmi, emelte ki. Bán Teodóra felvetette, hogy a túlzott turistaterhelés kérdését érdemes lenne a szakmai szövetségek alapítványának koordinálnia.