Küszöbön a városi légi közlekedés?

A városi légi közlekedés – vagy ahogy a tanulmány is hivatkozik rá, az UAM (Urban Air Mobility) – lehet a KPMG szerint a következő lépcsőfok a nagy- és elővárosi közlekedési rendszerekben, és előrejelzésük szerint villámgyors fejlődést bemutatva a következő évtized végére milliós nagyságrendben bukkanhat fel a világvárosokban.

Ma már rendelkezésre áll a vertikális le- és felszállásra képes elektromos helikopter

Fotó: KPMG

A hirtelen változás egyik kulcsa maga az eszköz, a kifutópálya nélkül repülni képes jármű. A helikopterek már az 50-es évektől elérhetővé váltak kereskedelmi használatra, azonban a mai napig nem tudtak tömeges méretben elterjedni.

Ennek több oka is van: a jármű nehézkes, kényelmetlen, veszélyes benyomást kelt, és nem utolsó sorban továbbra is drága, ráadásul környezetszennyező. Emiatt kevés ember engedheti meg magának, a gazdagok játékszere maradt.

Mostanra rendelkezésre áll az alternatív technológia, a vertikális le- és felszállásra képes, elektromos helikopter, vagyis inkább drón, az úgynevezett e-VTOL (vertical take off and landing), melynek különböző változatai több gyártó kínálatában is túljutottak a prototípus szakaszon.

A kulcs az eVTOL dizájnja, ugyanis több villanymotorral rendelkezik, és nem eggyel, mint a hagyományos helikopterek. Az eVTOL gép halk, könnyű, ökobarát, és emiatt a leszállóhelyként alkalmas területek száma sem korlátozza a terjedését.

Fontos tényező a sikerben, hogy ezek a járművek már első perctől kezdve autonómak lesznek, képesek egymással és a földi irányítással is kommunikálni. A technológia fejlődésének köszönhetően a városi légi közlekedés sokkal hatékonyabb és népszerűbb szolgáltatás lehet a jövőben.

Így illeszkedik az eVTOL a városi közlekedésbe

A KPMG várakozásai szerint rövid időn belül hasonló árakon lesz elérhető az UAM, mint a prémium taxik vagy a vonatok első osztálya, miközben jelentős időmegtakarításra képes.

A célközönség először azok az emberek lesznek, akik megengedhetik maguknak, hogy elkerüljék a bel- és elővárosi dugókat. Idővel az árak csökkennek, és tömeges elterjedés várható.

A KPMG szerint 2030-ra már 12 millió fuvart regisztrálhat a városi légi közlekedés, mint szolgáltatás, míg 2050-re ez a szám felugorhat akár évi 400 millióra, és ezzel a teljes légiforgalom akár 4%-át is kiteheti.

A városon belüli és városon kívüli járművek fejlődése

Fotó:  KPMG

Míg eleinte csak az elfoglalt és tehetős üzletemberek reptéri fuvarját váltja ki a villanydrón, később már a városon belül több pont közötti közlekedésben is tömegesen fel fog bukkanni, hogy aztán az agglomerációban és akár azon túl is polgárjogot nyerjen, szerves részévé válva a tömegközlekedésnek – írják.

A KPMG egyelőre 70 olyan várost azonosított, ahol a torlódások, a lélekszám növekedése és a nagy vásárlóerő adott az UAM megjelenéséhez. Ezekből Ázsiában található 23, Észak-Amerikában 16, és Európában 15. Budapest egyelőre nem fért fel a legesélyesebb városok listájára.