Lassan, de terjed a kiszervezett vízumügyintézés
„Tagjaink tapasztalatai szerint a magyar vízumkiadás több helyen is lassúbb és körülményesebb, mint más schengeni országokban" – mondta el lapunknak Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Bizonyos országokban, például Kínában, Egyiptomban, az Egyesült Arab Emirátusokban vagy Iránban, időnként az utazási irodáknak máshol nem tapasztalható nehézkességgel kellett korábban szembesülniük.
Vendégéjszakákat veszítünk a nehézkes adminisztráción
A magyar vízumügyintézés gyakran túl sok adminisztrációt követel meg, a beadandó igazolások száma magas, sokszor nehéz időpontot kapni, és gyakran az utolsó pillanatban, az elutazás előtti napon érkezik meg a vízum. Ha a vízumköteles turista vagy csoport körutazásra érkezik Európába, annál a külképviseletnél kell a vízumkérelmet beadni, amely országban a legtöbbet tartózkodnak, emiatt jellemző, hogy a külföldi utazási irodák a Magyarországra szánt idő lerövidítésével növelik más országokban a tartózkodás hosszát, mert ott könnyebben kapnak vízumot. Hazánk népszerűségét tehát jelentősen csökkentheti, ha a külföldi irodák nem a magyar konzulátusok vízumkiadását részesítik előnyben – beszélt a negatív következményekről Erdei Bálint.
Minisztériumi ígéretek
A MUISZ még tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) fordult a vízumkiadási rendszer könnyítése ügyében.
A múlt nyáron lezajlott személyes találkozón Bencsik Zita, a tárca konzuli és állampolgársági főosztályának vezetője tájékoztatta a szövetséget arról, hogy Kínában rövidesen lecsökkenhet a vízumkiadás eljárási ideje a létszámbővítésnek és a folyamatok kiszervezésének köszönhetően, valamint a kairói és a teheráni konzulátusokon is megerősített technikai és személyi feltétételekkel igyekeznek teljesíteni a vízumigényeket.
Az idei Utazás kiállításon a MUISZ által szervezett fórumon Bencsik Zita elmondta: a vízuminformációs rendszer biztonságos, biometrikus azonosításon alapul, de megköveteli a személyes jelenlétet, épp ezért nem elegendő csak a külföldi fővárosokban biztosítani a kérelem lehetőségét. A kiszervezést persze számos országban más tényezők – a hatalmas távolságok mellett például munkaszervezési vagy éppen technikai okok – is indokolják, de csak úgy lehet külső céget a folyamatba bevonni, ha garantált, hogy a biztonsági adatok nem kerülnek ki, és a partnernek meg kell felelnie egy nagyon szigorú kritériumrendszernek.
A kiszervezés egyébként az eddigi adatok szerint igen hatékonyan működik, és számos helyen jelentősen megnőtt a vízumigénylők száma, Törökországban például fél év alatt ötezerrel több új vízumot adtak ki a kiszervezés után.
A rendszer immár világméretű lefedettséget ért el, ám piaconként eltérő módon működik. Míg például Kazahsztánban, a fővárosban az osztrákok látják el Magyarország képviseletét, addig Almatiban mi képviselünk kilenc országot. Oroszországban viszont a helyi FedEx-szel kötött szerződés segítségével immár országszerte számos ponton lehet személyesen vízumkérelmet benyújtani.
A MUISZ nagyra értékeli a külügy konzuli és állampolgársági főosztályának erőfeszítéseit, különösen, hogy a szövetség által hangoztatott szakmai érvek is meghallgatásra kerültek. Jelentős előrelépésként értékeli, hogy a kiszervezésekkel felgyorsulhat és egyszerűbbé válhat a vízumkiadás rendszere, és bízik benne, hogy ennek hatása az idei szezonban már az érintett országokból érkező beutazók számában is mérhető lesz.
Kína, Irán és Algéria a soros
A Külgazdasági és Külügyminisztériumtól március utolsó napjaiban kértünk tájékoztatást idei terveikről, a kiszervezések menetéről és a vízumkiadási kapacitás növelésének mértékéről. A konzuli és állampolgársági főosztály május elején válaszolt, e szerint 2016 végéig Iránban és Algériában fog lezárulni a kiszervezés, első körben csak Teheránban és Algírban nyílik egy-egy vízumközpont.
Kínában Magyarország tavaly év végén bízta meg a TLScontact céget, hogy magyar vízumkérelem-átvevő központokat működtessen a Kínai Népköztársaság szárazföldi területén. A cég sanghaji irodája idén március 18-án kezdte meg működését. A TLScontact a tervek szerint vidéken is nyit majd irodákat, várhatóan tíznél is többet (lásd táblázat).
A tájékoztatás alapján egyébként május elejéig összesen legfeljebb öt kínai ADS (turista) csoport adta be a vízumkérelmét, aminek a főosztály szerint egyik oka az, hogy Sanghajt közvetlen járatok kötik össze Béccsel és Prágával, ezért a turisták jellemzően ezekben a városokban lépnek be a schengeni zónába, megspórolva egy átszállást.
A létszámbővítés lehetőségét napirenden tartja a külügyi főosztály, amely arra számít, hogy a vízumok száma bizonyosan felfelé mozdul el.
A cikk a Turizmus Panoráma júniusi számában jelent meg. Ön még nem előfizetőnk? Kattintson ide!