Félezer kilométer hosszan lovagolhatunk a budapesti „lovas körgyűrűn”
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, VEKOP-4.1.1 Aktív lovasturisztikai hálózat létrehozása Közép-Magyarország régió területén elnevezésű projekt verőcei zárórendezvényén Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület (MLTE) elnöke felidézte, hogy az 1960-as évektől a '80-as évek közepéig Magyarország Európában vezető szerepet töltött be a lovas túrázásban.
A rendszerváltás után megteremtődött a lehetőség, hogy számtalan lovastúra-útvonal jöjjön létre, de a magyarok sem megfizetni nem tudták, sem lovagolni nem tudtak, ezért el kellett gondolkodni azon, miképp fejleszthető ez az ágazat – mondta az elnök.
 |
|
Lóháton bejárható útvonalhálózat jött létre a Közép-Magyarországi Régióban |
|
Fotó: 123rf.com |
Mint rámutatott, a Kincsem – Nemzeti Lovas Program lovasturisztikai fejezete arról szól, hogy meg kell teremteni a magyarországi lovasturisztikai modellt. Létrejön egy olyan hálózat, amelyben a lovasturisták önállóan vagy lovas túravezetővel követhetik végig az utat GPS-es kijelöléssel, a megállópontokon el tudják helyezni a lovakat.
Az 509 kilométeres közép-magyarországi lovas útvonal – a budapesti „lovas körgyűrű” – az 1800 kilométernyi észak-magyarországi és észak-alföldi lovas útvonal hálózatához kapcsolódik.
A lovasokat támogatórendszerek segítik, a lovas turisztikai megállópontok alkalmasak a túrázók és lovaik fogadására, kiszolgálására, és más turisztikai szolgáltatások is rendelkezésre állnak, így étkezés, szállás, kulturális és egyedi programok – hívta fel a figyelmet Lóska János.
Az MLTE elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország szabadon lovagolható, károkozás nélkül bármely erdei úton lehet lovagolni, ahol nincs kitéve tiltótábla. „Ezt Nyugat-Európában nem lehet elmondani” – jegyezte meg.
