Meddig kérhet kártérítést az utas?

Kérdés:

Az utazási iroda a saját ÁSZF-jében kiköti, hogy reklamációt csak három napon belül fogad el, csak ebben az esetben jár(hat) az utasnak kártérítés. Az utas ezt elfogadja, nem is tudja folytatni a foglalást, ha nem teszi meg. Azután valami történik – mondjuk lerobban a busz, és (később) egy másikkal kell hazautazni. Az utas reklamál, kártérítést kér, de nem három napon belül, hanem több nap múlva. Az utazási iroda vezetője fizet, mert azt gondolja, talán van egy magasabb rendű jogszabály – akár egy önkormányzati rendelet, az utazási törvény vagy a fogyasztóvédelmi törvény –, ami felülírja ezt a három napos kikötést. De akkor mi értelme annak, hogy az utazási irodák ÁSZF-eket találnak ki maguknak? Van értelme egyáltalán?

Az utazási iroda nem írhat az jogszabállyal ellentétes dolgokat a saját ÁSZF-be

Fotó: pixabay.com

Válaszol: dr. Salamon András ügyvéd

A három napos kikötésnek sem korábban, sem most nem volt semmilyen jogi alapja. A régi 281/2008., illetve az új 472/2017. utazási jogszabályok arra kötelezik az utast, hogy ha kifogása van, akkor azt haladéktalanul jelentse vagy az iroda képviselőjénél vagy az adott szolgáltatónál. Fontos: a Ptk. alapján az is haladéktalan közlésnek minősül, ha az utas 2 hónapon belül közli az irodával a kifogását. Ami az elévülést illeti, az úgynevezett szavatossági jogoknál (ez a kijavítás, kicserélés) 2 év, ha kártérítési követelése van az utasnak, akkor pedig 5 év. A lényeg, hogy mindegy, mit ír az iroda a saját ÁSZF-be, ha az ellentétes a jogszabállyal, akkor érvénytelen.

Összefoglalva: az utas a hiba keletkezésétől számított 2 hónapon belül bármikor jogszerűen bejelentheti kifogását az iroda teljesítésével kapcsolatban. Ha kártérítést kér, akkor erre 5 éve van.