Mi lesz az útikönyvek sorsa?

A XVIII. és XIX. században a tengerészeken kívül kevesek – főleg az arisztokraták – kiváltsága volt a világlátás, ma pedig egy év alatt a világon egymilliárdnál is több nemzetközi utazással büszkélkedhet az emberiség. Mindent tudni akarunk, de leginkább gyorsan felfedezni a világot, annak minden zugát, ami az utóbbi 20-30 év hirtelen megugró információözönének és tempóváltásának is betudható. Az olcsó repülőjegyeknek hála, ma olyanok is útra kelnek, akik 50-60 éve még nem nagyon tehették.

Az útikönyvek választéka nagyon széles – van, ahol külön könyvesboltok kínálják csak ilyen témájú köteteiket, a nagy könyváruházakban pedig egész osztályok foglalkoznak a nyomtatott tematikus guide-okkal és térképekkel. De ezek nagy részét – jóllehet, zanzásítva – megnézhetjük a telefonunkon is. Igaz, ma még sokba kerül ez a mulatság, de ha eltörlik a roaming-díjakat, azt az útikönyv-kiadók meg fogják érezni – hangzik a szerző jóslata.

Az emberek egyre kényelmesebbek, még a zsebkönyveket sem nagyon akarják cipelni

Fotó: vagabond.se

A másik ok, hogy az emberek egyre kényelmesebbek – még a zsebkönyveket sem nagyon akarják cipelni a hátizsákjukban, a térképeket meg azóta egyre kevésbé, mióta az okostelefon is kiválóan eligazít. Még él az a korosztály, amelyik szereti az ágyban is olvasgatni az izgalmas élményekkel kecsegtető, szépen illusztrált útikönyveket és álmodozni az oda utazásról – de felnövőben van az a generáció is, amelyik szinte minden információt a telefonjából akar elővarázsolni.