Miért kör alakúak vagy oválisak a repülök ablakai?

Amikor a 40-es és 50-es években tömeges méretekben beindult az utasszállító légi forgalom, a gépek ablakai még négyszögletesek vagy téglalap alakúak voltak. De a technikai fejlődést követően a repülők egyre magasabbra törtek. A turbulencia kisebb a magasabb légkörben, és így a légellenállás is, kevesebb üzemanyagot szükséges felhasználni, miközben nő a sebesség.

Ám ez egyúttal azt is jelentette, hogy az utastér és a külső tér közötti légnyomás különbség egyre nőtt, ami a régi típusú gépeknél problémát okozott. Ez egyben komoly feladat elé állította a tervezőket.

Utazómagasságban a külső és belső légnyomáskülönbség miatt a belső (nagyjából a földi, 1500-2000 méteres magasságban érezhető nyomás) szét akarja feszíteni az utasteret.

Az építéshez használt anyagok nagyfokú feszültségnek, nyomásnak és nagyobb megterhelésnek vannak kitéve, ami károsíthatja azokat, és veszélyhelyzet alakulhat ki.

Ha a gép ablakai kerekek vagy oválisak, akkor ez a feszültség jobban eloszlik. A négyszögletes ablakoknak az a hátránya, hogy az anyagfeszültség mind a négy sarokban megerősödik, és így nagyobb annak a veszélye, hogy az ablakok megkárosodnak, ami végzetes lehet a biztonság szempontjából.

Nem véletlen, hogy a nagy sebességgel repülő – és talán valamikor újra életre hívott - Concorde ablakai a szokásosnál is kisebbek és természetesen oválisak voltak.

http://www.vagabond.se/artiklar/artikel/20160121/svaret-du-antagligen-aldrig-velat-veta-darfor-ar-flygplansfonster-ar-runda