Mit hoznak az utaztatással kapcsolatos új rendeletek?

Mi változott?

Az utazási szerződés megkötésekor az utazóval kötelezően közlendő, illetve a szerződésbe foglalandó információk köre jelentősen kibővült és pontosításra került (472/2017, 14-17.§). A 472-es kormányrendelet mellékletei kötelezően alkalmazandó tájékoztatási formát jelentenek.

Az utazási szerződés bármikor felmondható. A MUISZ javaslatának megfelelően minden esetben kiköthető (arányos) bánatpénz az utas felmondása esetén (472/2017. 8.§, 21.§). Ugyancsak lehetősége van az utazónak a szerződés megfelelő személyre történő átruházására (472/2017, 7.§, 20.§).

Nőtt az utazási irodák kártérítési felelősségének maximális mértéke. Eddig a jogszabály a teljes részvételi díj kétszereséig engedte korlátozni a kártérítési felelősség felső határát, ez most a teljes részvételi díj háromszorosára emelkedett. Ez a korlátozás nem terjedhet ki a személyi sérülésre, illetve a szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott kárra (472/2017, 27.§ (5)).

A szerződésben meghatározott részvételi díj egyoldalú emelése, a korábban is ismert külső tényezők változása esetében továbbra is kiköthető, de ilyen kikötés esetében a részvételi díj csökkenését is érvényesíteni kell az utazó javára, ha a külső tényezők változása azt megalapozza (472/2017, 18.§).

Változások történtek a vagyoni biztosíték tárgyában. Egyfelől a hazaszállítás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek - fizetésképtelenség esetén történő - fedezése egy új, kötelező, az utazó javára megkötendő biztosítás körébe került át (213/1996, 9/A.§). A vagyoni biztosíték tehát mostantól csak a befizetett részvételi díjak visszatérítésére szolgál, a hazautaztatás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek fedezésére a kötelező biztosítás hivatott. A MUISZ határozottan képviselte, hogy az új biztosításra is tekintettel szükségtelen a vagyoni biztosíték mértékének emelése. Ennek köszönhetően a vagyoni biztosíték százalékos nagysága nem változott, csak a minimális összeg mértéke került kisebb mértékben változtatásra (213/1996, 8.§).

Mi nem változott?

A MUISZ javaslatának megfelelően nem került csökkentésre az előlegként beszedhető díjak százalékos mértéke, az továbbra is 40% lehet (472/2017, 5.§).

A MUISZ kezdeményezésére a hatályos, enyhébb szabályozás maradt érvényben az utazási szerződés bánatpénz fizetése nélküli lemondásának azon esete kapcsán, amikor a célállomás vagy annak közvetlen környezete a külügyminisztérium utazásra nem javasolt kategóriába sorolja (472/2017, 9.§).

Az irányelv által adott lehetőség ellenére az utazásközvetítők továbbra sem kötelesek kaució fizetésére. A jogszabály ugyanakkor előírja, hogy a kapott befizetéseket négy munkanapon belül továbbítaniuk kell az utazásszervező felé (213/1996, 13/A.§).

Melyek a további újdonságok?

Az utazó jogosult arra, hogy saját maga orvosolja az utazási szerződés hibás teljesítését, amennyiben az utazási iroda nem tesz megfelelő lépéseket. A keletkező költségek megtérítését az utazó az utazási irodától követelheti (472/2017, 10.§ (7), 22.§ (5)).

Az utazási iroda köteles legfeljebb három éjszakára, lehetőleg az eredetivel azonos színvonalú szállást biztosítani az utazó számára, ha annak hazaszállítása elháríthatatlan és rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges. Ez az időszak bizonyos utazói csoportok esetében (várandós nők, kíséret nélkül utazó kiskorúak, speciális orvosi segítségre szorulók) korlátozás nélküli (472/2017, 24.§).

Az új jogszabály meghatározza az utazási szolgáltatás-együttes fogalmát (472/2017; 2.§ 10.). E körbe tartoznak például az olyan értékesítési formák, amikor egy adott (akár fizikai vagy internetes) értékesítési helyen, valamely szolgáltatás kiválasztása mellett az utazó más további szolgáltatók kapcsolódó termékeit is megvásárolja (pl. a kereskedőtől, csomagot nem alkotó, önálló repülőjegyet és szállást is vásárol). Az ilyen tevékenységet folytató vállalkozásoknak is vagyoni biztosítékot, illetve az utazó javára kötendő kötelező biztosítást kell készen tartaniuk (213/1996, 9/A.§, 10/A.§), és értékesítésük során tájékoztatást kell adniuk, hogy a vásárolt szolgáltatások nem képeznek utazási csomagot és ezért azok tekintetében csak korlátozott védelemben részesül (472/2017, 29.§). E tevékenység folytatását emellett be kell jelenteni a Kormányhivatal felé (213/1996, 2/A.§).

Mire kell odafigyelni?

Az utazási irodák felül kell, hogy vizsgálják eddigi tevékenységüket abból a szempontból, hogy nyújtanak-e utazási szolgáltatás-együttes igénybevételét elősegítő szolgáltatást? Ez esetben bejelentési kötelezettség terheli őket a Kormányhivatal felé.

Szükséges az alkalmazott vagyoni biztosítékok mértékének felülvizsgálata, illetve megfelelő időben a kötelező, az utazó javára kötendő biztosítás tekintetében megfelelő termék megtalálása és kiválasztása.

Az Általános Szerződési Feltételek módosításra és kiegészítésre szorulnak az új szabályok fényében.

Az utazási irodák ellenőrzése várhatóan szigorodni fog, jelenleg a Kormány általi felülvizsgálat alatt van e kérdés.