Molnár Judit: Tavasz óta hullámvasúton ülnek az utazási irodák

Egy tévéinterjúban drámainak értékelte az utazási irodák helyzetét, miután szeptember elején a világ összes országa utazásra nem javasolt kategóriába került. Kik vannak most nagyobb bajban: a kiutaztatók vagy a beutaztatók?

Mindkettő. Az utazási irodáknak gyakorlatilag két hónapjuk volt, július és augusztus, hogy némi árbevételt érjenek el, de az utazásszervezők nyilatkozatai alapján az előző év hasonló időszakához képest elenyésző, 5-10 százalékos forgalmat bonyolítottak. Tavasszal nagyságrendileg heti 80 chartergéppel terveztek az üdülő desztinációkba a kiutaztatók, de ebből a szezonban végül mindössze heti 8 chartergép valósult meg.

A beutaztatóknak még ennyi bevétel sem jutott, ők az őszi hónapokban reménykedtek, ami a beutaztatás szempontjából nagyon erős időszak, de most ez is kérdésessé vált a szeptember 1-i határzárral.

Világosan kell látni: tavasz óta hullámvasúton ülnek az irodák. A március 11-i határzár után elindultak a lemondások, átfoglalások, visszatérítések, majd a június 15-i nyitás után kis élénkülést tapasztaltunk a foglalásokban. Aztán jött a július 15-i hidegzuhany, az országok színkódokba sorolása a karanténkötelezettség alapján, ami megint visszavetette az utazási kedvet. Mire az emberek ezt is megszokták, elfogadták és már őszre is elkezdtek csöpögni a foglalások, a kormány bejelentette az újabb korlátozásokat, így szeptember eleje óta megint a hullámvasút mélypontján vagyunk.

Az I. kategóriába sorolt országok esetében a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az utazási irodáknak 14 napon belül a befizetett teljes összeget vissza kell adniuk az utasoknak, ha ezt kérik. Képesek lesznek rá?

Tavasszal ezt már átéltük egyszer, és az utazásszervezők jellemzően képesek voltak abszolválni, bár akadt, aki három részletben térített vissza, és olyanról is tudunk, aki máig tartozik a viszonteladóknak.

MUISZ-elnökként nem látok bele az utazási irodák gazdálkodásába, de úgy hiszem, a nagy utazásszervezők rendelkeznek akkora likviditással, hogy visszatérítsék az utak árát, ha erre mutatkozik igény. Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy az utasok pénze nem nálunk van, hanem az utazási csomag egyes elemeit nyújtó légitársaságoknál, hajótársaságoknál és szállodáknál, így jelenleg az irodák maguk is a visszatérítésekre várnak.

Mennyire megértőek e rendkívüli helyzetben az utasok?

Az irodák visszajelzése szerint tavasszal nagyon sok utas elfogadta az utazási utalványt, de a mostani határzár elbizonytalanította őket. Tömegével kaptunk erre vonatkozó telefonhívásokat az elmúlt héten, szövetségünk mindenkit arra kért és ezúton is arra kér: segítsék, támogassák az utazási irodákat azzal, hogy elfogadják a vouchert, amelyet majd egy későbbi időpontban válthatnak be, amikor újra korlátozásmentesen lehet külföldre utazni.

Magyarországon kétségtelenül nehezebb helyzetben vannak az utaztatók, szemben azokkal az uniós országokkal, ahol kötelezővé tették az utalvány elfogadását, míg nálunk, az EU iránymutatásával összhangban megszületett rendelet csak lehetőségként adja az irodák számára a vouchert készpénz visszafizetése helyett.

Molnár Judit: A MUISZ azt vállalja, hogy szívósan újra és újra megkeresi a döntéshozókat a szakma érdekében

Fotó: Fóti Péter

Mi lesz a tartalék nélküli kisvállalkozásokkal, a viszonteladókkal, akik alapvetően a jutalékokból élnek? Rendelkeznek-e információval arról, hogy a Magyarországon bejegyzett mintegy 1000 utazási vállalkozás közül tavasz óta hányan adták a vissza a működési engedélyüket?

Egyre-másra hallok olyan szomorú híreket a szakmából, hogy a kollégák váltanak, és elmennek a kereskedelembe vagy valamilyen más területre, mert a családot fenn kell tartani. Rendkívül aggasztónak tartom az elvándorlást mind az utazásszervezők, mind a közvetítők szempontjából, mert lássuk be, e két tevékenységet végzők nem tudnak meglenni egymás nélkül, mindkettőnek szüksége van a másikra.

A bejegyzett utazási vállalkozások száma (989) nem csökkent a tavalyi év végéhez képest. Bejegyeztek 20 irodát, ugyanakkor 13 céget töröltek saját kérelemre és 7 céget hivatalból, jogsértés miatt.

Milyen túlélési stratégia lehet célravezető ezen kivárás időszakában?

Azt látjuk, hogy a vállalkozások, amennyire csak lehet, hibernálják magukat, minimalizálják a költségeiket. Hozzáteszem, a kollégák most sem ülnek karba tett kézzel, hiszen a törlések, átfoglalások, visszatérítések miatt rengeteg az adminisztratív feladat.

Csak azt tudom javasolni, hogy érdemes új típusú termékeket fejleszteni a megváltozott utasigényekhez igazodva, amelyekkel jövő tavasszal sikeresebben lehet újraindulni. Fontos a belső képzés, az önképzés, előbbi nem feltétlenül kerül pénzbe, ha például az értékesítő kollégák egymás között osztják meg saját tudásukat. A harmadik terület pedig, ahol fel kell zárkózni, a digitális platformok fejlesztése, amennyiben erre a cégnek van fedezete, ami szintén a túlélés záloga lehet.

Sok ki- és beutaztatással foglalkozó iroda most belföldi utak szervezésével próbálkozik, hogy átvészelje ezt a nehéz időszakot. Megoldás lehet-e ez a kieső forgalomra?

Sajnos nem, mert jól látható, hogy a piac nem fogadja be ezeket a termékeket. A belföldi forgalom 95 százalékát ugyanis a szállásfoglalás teszi ki. A fő problémát számunkra a belföldi turizmusban meghatározó jelentőségű SZÉP-kártya elfogadására vonatkozó jogszabály jelenti: míg a közvetlenül foglaló vendég bármelyik zsebből tud vele a szállásért fizetni, az utazási irodák csak utazási csomagra és csak a szállás alszámláról fogadhatnak el SZÉP-kártyás fizetést. Ezzel kapcsolatosan a MUISZ már előterjesztett egy jogszabály-módosítási kérelmet, és információm szerint jó esély van arra, hogy ez meghallgatásra talál.

Van-e arról információjuk, hány utazási vállalkozás tudta igénybe venni a kormányzati mentőcsomag keretében nyújtott bértámogatást, illetve milyen mértékű leépítésre kényszerültek az irodák a koronavírus-járvány következményeként?

Nincsenek adataink az igénybe vevő irodák számáról, de az biztos, hogy a járvány elején nagyon jó, munkahelyeket mentő intézkedés volt mind a járulékfizetési kedvezmény, mind a Kurzarbeit. A szálloda- és vendéglátóiparhoz képest az utazási irodások eddig jobban kitartottak, a szakmánkban „csak” 15-20 százalékos volt a leépítés tavasszal, mert éltetett bennünket a remény, hogy jön a nyári kiutazási főszezon. Hogy mi lesz az újabb utazási korlátozások után, azt megjósolni sem tudjuk.

Vészesen közeleg október vége, a jövő év vagyoni biztosíték igazolásának határideje, ami vízválasztó lehet sok iroda számára. Úgy tudjuk, a MUISZ már tavasszal jogszabály-módosítást kezdeményezett ez ügyben. Pontosan mit szeretnének elérni?

Mivel a jogszabály szerint a megelőző, a folyó év és a jövő esztendő tervezett forgalma közül a legmagasabbat kell figyelembe venni a következő év vagyoni biztosítékának megállapításához, kiindulási pontként az a javaslatunk, hogy a 2019. évi forgalom 50 százalékára kelljen csak beadni a vagyoni biztosítékot október 31-ig, és majd jövőre, márciusban, áprilisban, májusban folyamatosan lehessen kiegészíteni a kaució összegét, ha mégis megugrana a forgalom. Ez ügyben előttünk állnak még az egyeztetések mind a döntéshozókkal, mind a biztosítókkal.

Milyen kormányzati lépések segíthetnék ki most a szakmát a bajból, hogy elkerüljék az utazási irodák tömeges bezárását?

Életbevágó segítség lenne a járulékmentesség és a bértámogatás meghosszabbítása legalább jövő tavaszig. Fontos számunkra a vagyoni biztosíték már részletezett könnyítése is. Nagyon várjuk továbbá a turisztikai szolgáltatók számára ígért szabad felhasználású, nulla százalékos hitel mielőbbi igényelhetőségét.

Ezenfelül reménykedünk a járványügyi intézkedések enyhítésében, hogy az irodák teret kapjanak és dolgozhassanak. Örülünk a könnyítéseknek, amelyeket a V-4-es országokra, az üzleti utazókra, a kulturális és sportutazókra vezettek be szeptember 5-től, ugyanakkor kérdés, hogy az előzmények után milyen dinamikával indulnak be az ilyen típusú foglalások.

Reméljük, hogy a határzár minél rövidebb ideig tart majd. Bízunk benne, hogy az adventi, a karácsonyi és a szilveszteri időszakra további könnyítések jönnek, ami a szervezett utazások szempontjából szintén kiemelt időszak.

Miként értékeli, hogy a Turizmus Szektor Saját Érdekképviselete néven egy Facebook-csoport alakult minap, amely a héten békés demonstrációt szervez, szlogenjük szerint a turizmus megmentéséért? A MUISZ eszköztárában elképzelhetőnek tart-e bármilyen tüntetésben való részvételt?

Nehezített pálya ez most minden szereplőnek, az érdekképviseleteknek is. Az utcára vonulók nyilván nem látják, milyen kemény lobbimunkát végzett az elmúlt hónapokban az összes szakmai szervezet. Pontokba szedve, mi mindennel fordult a kormányzathoz az utazási irodák érdekében a MUISZ:

• a járulékmentesség és a bértámogatás meghosszabbítása,
• a vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályozás módosítása,
• kamatmentes hitelkonstrukció biztosítása,
• a fordított áfa bevezetésének elhalasztása 2022. január 1-ig,
• a helyi iparűzési adóra vonatkozó jogszabály módosítása,
• a SZÉP-kártya-rendelet módosítása,
• több EU-országhoz hasonlóan a voucher kötelező érvényű elfogadtatása az utasokkal.

Mindazonáltal teljes mértékben megértem a turizmusban dolgozókat, hogy végső elkeseredésükben demonstrálni akarnak a munkahelyük megtartásáért, a családjuk megélhetéséért. De higgyék el, azok a kollégák is elkeseredettek, akik aktívan dolgoztak és dolgoznak a szakmai szervezetekben, hiszen értékelhető segítségként csak a négy hónapra nyújtott járulékmentességet és a három hónapra biztosított bértámogatást sikerült elérnünk.

Azt látjuk, hogy a megmozdulás meghirdetett törekvései érthető módon sok hasonlóságot mutatnak szövetségünk elmúlt hónapokban megfogalmazott célkitűzéseivel.Továbbra is hisszük, hogy a végső megoldást kizárólag szakmai egyeztetések során lehet elérni, és reméljük, hogy a demonstráció ezen párbeszédet a szakma és a döntéshozók között segíteni fogja és nem hátráltatni. Ennek érdekében a rendezvényen résztvevőktől azt kérjük, hogy mindvégig tartsanak ki annak békés és konstruktív jellege mellett.

A MUISZ azt vállalja, hogy szívósan újra és újra megkeresi a döntéshozókat a szakma érdekében. Ha a rajtunk kívül álló körülmények miatt nincs lehetőségünk arra, hogy dolgozhassunk és működtessük az idegenforgalom vérkeringését, akkor talán okkal remélhetjük, hogy a turizmus ágazat – amely a magyar GDP több mint 10 százalékát adja – számíthat a kormány további segítségére is.