Hogyan lehet szexi biznisz a turizmus?

A Next Tourism Generation (NTG) programról szóló helyzetjelentést Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke kezdte a projekt általános ismertetésével. Elöljáróban elmondta: nem sajátos magyarországi problémáról, hanem általános tendenciáról van szó, amit az EU is érzékel, ezért jelentős összeggel támogatja az NTG projektet, amelynek célja a munkaerőválság megoldása.

Az NTG az első olyan – nyolc ország 14 intézménye, szervezete részvételével működő – nemzetközi partnerség, ami javítani szeretné az együttműködést és produktivitást a turizmus-vendéglátás ágazat és az oktatás között, és ami a munkavállalóknak, munkaadóknak, oktatóknak, trénereknek, valamint diákoknak kíván alapmodulokat fejleszteni a zöld, a digitális és a szociális készségek terén.

Magyarországról a turizmus-vendéglátás munkaadói képviseleteként a VIMOSZ, képzési oldalról pedig a Soproni Egyetem vesz részt az NTG munkájában.

A zöld, a digitális és a szociális készségek terén fejleszt modulokat az NTG projekt

Fotó:  turizmus.com

Mivel az egyik fő probléma, hogy a fiatalok manapság nem látják elég vonzónak a turizmus-vendéglátás területét, a projekt korszerű képzési programokkal, karrierutak kidolgozásával próbálja ismét „szexi biznisszé” tenni az ágazatot – tette hozzá a VIMOSZ elnöke.

Igyekeznek javítani a turizmus-vendéglátás és az oktatás közötti együttműködést, és a kutatásokra épülve folyamatosan idomuló, rugalmas képzési rendszert és kapcsolódó oktatási segédanyagokat is kifejlesztenek. A munkafolyamat végére pedig megalkotnak egy Stratégiai Tervezetet az ágazat készségigényeire vonatkozóan.

A 2018 és 2021 között zajló hároméves közös európai uniós program egyben pilot projekt is – emelte ki Gál Pál Zoltán –, azaz a turizmus-vendéglátás ágazatra kifejlesztett képzési stratégia alapján a programot később további húsz ágazatra tervezik kiterjeszteni az Európai Unióban.

 

Magyarország vezeti az F&B munkacsoportot

Ugyancsak cél a hatékony együttműködés kialakítása a szálloda, a vendéglátás, az utazásszervezés és közvetítés, valamint a turisztikai attrakciók és a desztinációmenedzsment alágazatokban – folytatta a beszámolót Böröcz Lajos, a VIMOSZ főtitkára.

2019 első negyedévében a munkáltatók körében nagyszabású nemzetközi kutatást végeztek a fenti öt alágazatban, hogy felmérjék, milyen a munkavállalók jelenlegi készségszintje a zöld, a digitális és a szociális készségek terén, és mik a munkaadók erre vonatkozó jövőbeli (2030-ig terjedő) igényei. Az eredmények alapján az öt alszektorra vonatkozóan készségmátrixokat dolgoznak ki, amelyek választ adnak arra, hogy milyen készségekre van szükség az egyes alterületeken, és hogy hol lehet hozzájutni a megfelelő képzésekhez.

Böröcz Lajos fontos eredménynek nevezte, hogy a nemzetközi Food & Beverage munkacsoport vezetésével Magyarországot bízták meg, az alszektorra vonatkozó készségmátrix kidolgozása már megkezdődött.

 

Miben kell javulnunk?

Jandala Csilla, a Soproni Egyetem docense a 2018 decembere és 2019 februárja között hazánkban végzett NTG-kutatás módszertanáról és eredményeiről számolt be.

Az online kérdőíves felmérések és interjúk formájában zajló felmérés a három említett készségcsoportra terjedt ki a már ismert öt alszektorban. Amint a válaszokból kiderült, a szakma mindhárom készségcsoportban jellemzően több hiányosságot észlel, mint pozitívumot. A digitális területen végzett kutatások a felszínre hozták, hogy elmaradásunk van többek között az üzleti elemzések, a honlapfejlesztések, a közösségi média kihasználtsága, a mesterséges intelligencia alkalmazásának területén. A környezetvédelem a visszajelzések alapján egyelőre jellemzően a szelektív hulladékgyűjtésben és a papírmentes irodák működésében merül ki, sajnos kevesen élnek – a helyi közösség érdekeit is szem előtt tartó – fenntartható megoldásokkal. A szociális készségek közül pedig a nyelvtudás, a folyamatos fejlődési vágy és a kreativitás a legnagyobb hiányosság.

Jandala Csilla a képzésre vonatkozó javaslatokat is megfogalmazott. Eszerint elsősorban nem iskola-rendszerű, rövid ideig tartó, új megoldásokat is alkalmazó (gamifikáció, VR, QR kódos filmek, online tréningek) munkahelyi képzésekre lenne szükség (80% gyakorlattal, coachinggal), amelyek esettanulmányok bemutatásával is segítik a változó vendégigényekhez való folyamatos alkalmazkodást, és fejlesztik a tanulni vágyás készségét is.

Az NTG projekt 2020-2021-ben a jó gyakorlatok összegyűjtésére, a BKSZ Gundel Károly Szakképző Iskolában és a Soproni Egyetemen pilot képzések bevezetésére, illetve esettanulmányok készítésére koncentrál. A folyamat végén pedig a közös képzési programok kidolgozására és bevezetésére is sor kerül – zárta előadását az egyetem docense.