MUISZ: A utazási irodák a legnagyobb vesztesei a koronavírus-járványnak

Az utaztatók mindennapjai 2020-ban leginkább a munkaerő megtartásáért vívott küzdelemről, a túlélésről, és természetesen az újraindulás terveiről szólnak. A szakmai szervezetek hol közös összefogással, hol külön-külön, hónapok óta kongatják a vészharangokat és kérnek állami segítséget, hogy legféltettebb erőforrásukat, a munkavállalóikat meg tudják tartani – emlékeztet a szakmai szövetség.

Mit hozott 2020 az utazási irodai szektor számára?

Az utazási irodák többségének a január és a február a szezonra történő felkészülés időszakát jelenti. Ez a „befektetés” időszaka, sok cég ebben az időszakban nem termel nyereséget.  

Márciusban a veszélyhelyzet kihirdetését követően leállt a turizmus, így a beutaztatási, a kiutaztatási, a MICE és az utazásközvetítői tevékenység is. Az utazási irodák bevétel nélkül maradtak egészen június végéig.

Júliusban és augusztusban néhány szomszédos országból érkeztek egyéni vendégek és egy-két csoport, illetve csupán Görögországba indult el a tavalyi évhez képest töredék számú charterjárat. A híradásokban többször szerepelt, hogy a magyarok nagy számban utaztak Horvátországba, azonban tudvalevő, hogy az Adriai-tenger melletti szállásokat döntően egyénileg foglalják le az utasok és nem utazási irodán keresztül. A nemzetközi utazások jelentős csökkenésével a két nyári hónapban elért utazási irodai forgalom alig közelítette meg a korábbi évek azonos időszakának 25%-át – szögezi le a MUISZ.

Szeptember első napjától Magyarországon teljes körű utazási korlátozások léptek  életbe, az utazási irodák munkája ismét ellehetetlenült, s feltehetően ebben az évben a tendencia már nem változik – írták.

A belföldi sikeres marketingkampány ugyan „teltházas Balatont” eredményezett, illetve más magyarországi úti célokra is korábban nem látott forgalmat hozott, de az utazási irodák ebből gyakorlatilag nem részesültek, hiszen az utazni vágyók zöme önállóan szervezi meg itthoni nyaralását – mutat rá a szakmai érdekképviselet.

Mostanra végképp elszálltak az utazási irodák 2020-as reményei

Fotó: 123rf.com

A kiutaztatással foglalkozó cégek gazdasági helyzetét jelentősen nehezítette az az EU-s irányelv, amely szerint az utasok által lefoglalt, de ellehetetlenült utak részvételi díját kötelezően vissza kell téríteni 14 napon belül az utasoknak. Ezzel szemben a külföldi szolgáltatók (légitársaságok, hajótársaságok, szállodák) többsége nem fizette vissza az utazási irodáknak az általuk átutalt összegeket, hanem helyettük a jövőben leutazható utalványokat adtak. Így az irodáknak olyan összegeket kellett visszatéríteniük, amellyel nem rendelkeztek, mert azok a szolgáltatást közvetlenül nyújtó cégeknél voltak és vannak.

Nehézségek a hitelprogram és a vagyoni biztosíték körül

A MUISZ összesítette azt is, hogy milyen támogatást vehettek igénybe az utazási irodák:

• 4 havi járulékmentességet
• 3 havi bértámogatást
• hitelmoratóriumot az év végéig
• Széchenyi Turisztikai Kártya hitelprogramot.

A szövetség tagjainak tapasztalatai szerint a Széchenyi Turisztikai Kártya hitelprogram megjelenését követően azonban többen szembesültek azzal, hogy egyes bankok sok esetben túl kockázatosnak ítélik meg az utazási irodai vállalkozásokat, nem nyújtanak hitelt, vagy olyan fedezetet kérnek, amit az utazási irodák nem tudnak vállalni, hiszen nincs olyan értékű ingatlanuk, amit fedezetként be tudnának mutatni (az irodahelyiségek többnyire bérlemények).

A vagyoni biztosíték összegének csökkentését a szakma örömmel üdvözölte, de a két érintett biztosító társaság a kockázat növekedése, illetve a viszontbiztosítási keretük csökkenése következtében, sok irodával nem kötött szerződést, illetve olyan feltételeket szabtak, amelyeket az irodák közül sokan nem tudtak vállalni. Azoknál a szerencsés irodáknál, amelyeknek sikerült biztosítást kötni, olyan drasztikus biztosításidíj-növekedés tapasztalható, ami az 50%-os vagyoni biztosíték csökkentése mellett sem jelent díjcsökkenést – derül ki a tagság visszajelzéseiből.

Csaknem felére csökkent az utazási irodai dolgozók száma

A MUISZ felmérést készített az utazási vállalkozók körében, amely alapján a következőket állapította meg:

• Az éves bevételt tekintve 2020-ban 79,5 %-kal esett vissza az előző évhez képest az adatot szolgáltató irodák forgalma. Több iroda is beszámolt arról, hogy csaknem 99 %-kal zuhant a forgalma.
• A beutaztatók esetében a visszaesés mértéke a tavalyi évhez képest 90%.
• A válaszadók 27%-a igényelt, vagy tervez igényelni Széchenyi Turisztikai Kártyát.
• Az utazási irodáknál teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma 58%-kal csökkent 2020. március 1. és 2020. november 1. között.
• A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma közel háromszorosára nőtt.
• Összességében a foglalkoztatottak száma 49%-kal csökkent március 1. és november 1. között.
• Kurzarbeit támogatást az utazási irodákban  a munkavállalók 71 % vett igénybe.
• Járulékfizetési kedvezményt az utazási irodákban a munkavállalók 85 % vett igénybe.

A Magyar Utazási Irodák Szövetsége hangsúlyozza: folyamatosan kérik a döntéshozókat, hogy a közel 1000 utazási iroda mintegy 4500 munkavállalójának munkahelyét segítsen megmenteni további bértámogatással és járulékmentességgel, mert – a kormány előrejelzése szerint – a turizmus legkorábban a 2021-es év derekán indulhat újra és addig, támogatás nélkül, a szakképzett munkaerő 70 %-a elhagyja a szakmát, illetve munkanélkülivé válik.