MUISZ-előadás az új Ptk.-ról

Az előadáson többek között elhangzott: a 2014. március 15. óta hatályban lévő új Polgári Törvénykönyvben a közvetítést leválasztották a megbízásról, ennek megfelelően a megbízási szerződés mellett közvetítői és tartós közvetítői szerződés is létezik.

Újdonságnak tekinthető a törvénykönyvben a közbenső szerződésszegés, amikor az egyik fél elmulaszt megtenni egy intézkedést vagy nyilatkozatot, ami ahhoz kell, hogy a másik fél teljesíteni tudja szerződéses kötelezettségét. Előzetes szerződésszegésről pedig akkor beszélünk, ha a teljesítési határidő előtt nyilvánvalóvá válik, hogy az egyik fél nem tud teljesíteni.

Nem vagyoni kártérítés helyett az új Ptk. szerint sérelemdíjat kérhet az utas, ha úgy érzi, hogy személyiségi jogai az utazással kapcsolatban csorbát szenvedtek.

Mivel az új Ptk. szerint a felek egymás között korábban kialakított gyakorlata és az adott üzletágban széles körben alkalmazott szokások is a szerződés részének tekinthetők, amelyeket adott esetben a bíróság is elfogad, érdemes írásba foglalni ezeket.

Az új törvénykönyv szerint a közvetítőnek az utazási szerződés megkötése esetén minden esetben jár a jutalék. Az új Ptk. hatályba lépésével egyidőben megjelent 65/2014. (III.13.) Korm. rendelet – amely a közvetítői jutalékról rendelkezik tartós közvetítői szerződés esetén - azonban lehetővé teszi, hogy az utazásszervezőnek mégsem kell jutalékot fizetnie akkor, ha a nemteljesítésért nem felelős. Erről azonban a közvetítői szerződésben rendelkezni kell.

A tájékoztatási kötelezettséget érintő változás, hogy az utazási irodának az utazással kapcsolatban már nem kell megadnia minden olyan információt az utasnak, amelyet az ismert forrásokból, közhiteles nyilvántartásból is megszerezhet (például kötelező oltásokról, légi fuvarozókról).

Az új törvénykönyv kimondja, hogy a fő szerződéses kötelezettségért, tehát utazási irodák esetében az utazásért járó ellenszolgáltatáson felüli pénzbefizetés – például a külföldi szolgáltatóknak adandó borravalóra - akkor válik a szerződés részévé, ha arról az utast külön tájékoztatták.

Újdonság az is, hogy csak azok a szerződéses kikötések tekinthetők semmisnek, amelyekről a Ptk. rendelkezik, a más jogszabályban meghatározott kikötések nem.

Fontos, vezetőket érintő változás, hogy a cég vezető tisztségviselője az ilyen minőségében másnak okozott kárért a cégével egyetemlegesen felel. Így például akár annak is megvan a lehetősége, hogy egy utas a cégvezetőtől követeljen kártérítést.