MUISZ-reggeli: kommunikáció és fogyasztóvédelem
Közel 500 évvel ezelőtt azért építették a Rudast, hogy az ott lévő termálfürdő segítségével a vendégek megtisztuljanak és feltöltődjenek. Szellemi feltöltődést ígért a délelőtt folyamán Molnár Anita is, a MUISZ Rendezvényszervező Bizottságának tagja, aki köszöntötte az utazási irodák képviselőit. Barta Gábor, a Rudas Bistro tulajdonosa bemutatta a helyszínt, ami magyaros bisztró konyhát kínál vendégeinek.
Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének és a Budapesti Békéltető Testületnek az elnöke előadását azzal kezdte, hogy vázolta, hogy néz ki a fogyasztóvédelmi intézményrendszer jelenleg, vagyis ki és mit jogosult ellenőrizni. Egy nagy átalakítást követően a fogyasztóvédelmi ellenőrzést átvették a járási hivatalok. A másodfok a Pest Megyei Kormányhivatal körébe tartozik, és mivel biztosításokat is kötnek az utazási irodákban, ezért még a Magyar Nemzeti Bank is jogosult lehet ellenőrizni.
 |
|
Az utazási irodák kifejezetten jó példát mutatnak a fogyasztóvédelem területén |
|
Fotó: turizmus.com |
Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben teljesen megváltozott a fogyasztói attitűd, ugyanis a körülöttünk lévő rendkívül gyors és agresszív változások hatással vannak a fogyasztókra is. Kiemelte, hogy az utazási irodák kifejezetten jó példát mutatnak a fogyasztóvédelem területén. Megegyezésre törekednek az utasaikkal, ám hangsúlyozta, hogy ez a hozzáállás csak a jó, megbízható utazási irodákra jellemző. Sajnos még mindig van néhány „kókler” cég a piacon, és ha lenne folyamatos fogyasztóvédelmi ellenőrzés, akkor ma ezek nem léteznének. A szakmának is össze kellene zárnia velük szemben, hogy a fogyasztói bizalom erősödjön.
Az utazási szolgáltatásoknál az egyik legégetőbb problémát a közlekedésben látja. Külön kitért a fapados járatokra, melyek az utaspanaszok alapján:késnek, koszosak, nem komfortosak. Ma már sajnos a hagyományos légitársaságok járatai közül is kevés van, amelyiken az emberek jól érzik magukat. Szemléletes példával írta le a helyzetet. Amikor egy szabályozásban meghatározzuk azt, hogy a halak nem lehetnek gömb alakú akváriumban, akkor azt miért nem szabályozzuk, hogy az emberek nem ülhetnek órákon át összezsúfolt üléseken, kényelmetlen testtartásban?
Az előadás végén konkrét, gyakorlati példákkal kapcsolatos kérdésekre válaszolt az előadó. A panaszok megválaszolásában a „minden fogyasztó ember” elvet ajánlotta az irodáknak, vagyis ne érezze magát „levegőnek” az ügyfél. Érezze, hogy fontos az ügye, ettől kezdve sokkal könnyebb lesz a tárgyalást folytatni vele. Szó esett a mosoly erejéről, és az időfaktorról, vagyis minél hamarabb kapjon választ az utas a problémájára. Baranovszky György egy a MUISZ-szal közös védjegy létrehozására buzdítottannak érdekében, hogyaz ügyfél megerősítést kapjon arra, hogy akivel szerződik, az megbízható partner.
 |
|
A MUISZ belső kommunikációjának újragondolása, fejlesztése is téma volt a reggelin |
|
Fotó: turizmus.com |
„Keveset beszélgetünk egymással” — kezdte előadását Suszter Zoltán, a Schuster Travel System ügyvezetője, a MUISZ Képzési és Technológiafejlesztési Bizottságának a tagja. A MUISZ belső kommunikációjának újragondolása, fejlesztése volt a másik téma a reggelin. „Egy szövetségen belül többet, jobban kell beszélgetniük, úgy, hogy ebből mindenkinek haszna legyen. Fontos, hogy ismerjük meg a szövetség elért eredményeit, kapjon mindenki hírt a részeredményekről is, hiszen ezek erősítenek bennünket”— folytatta Suszter Zoltán. Mindenki információéhes, folyamatos a változás a gazdasági környezetben is, új törvényi szabályozások lépnek életbe, mindenki egyénileg értelmez egy-egy adójogszabályt. Ha ezekről beszélgetnek, megosztják különböző fórumokon a tapasztalataikat, abból mindenki profitálhat.
A kommunikáció négy szintjét különböztetik meg. Az első szintbe akár az utasok is bekapcsolódhatnak, a második szint a szakma képviselőinek szól, a harmadik egy belső csatorna, kizárólag a tagok részére, míg a negyedik szint olyan információkat tartalmaz, amelyek egy bizonyos ideig csak az elnökség és a bizottságok számára érhetők el. Különösen fontos pontként emelte ki az előadó a jövő generációjával folytatott kommunikációt, amelyben karrierlehetőséget, életpályamodellt kínálnak a fiataloknak, és felkeltik az érdeklődésüket az utazási irodákban zajló munka iránt.
