Nem lesz több szanaszét dobált roller Budapesten?

Az erről szóló előterjesztés szerdán kerül a Fővárosi Közgyűlés napirendjére.

Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke kedden egy budapesti háttérbeszélgetésen arról beszélt, a mikromobilitási eszközöket – mint az e-robogó, e-kerékpár, kerékpár, e-roller és roller – jól lehet kombinálni a közösségi közlekedéssel, jól illeszkednek a zöld, fenntartható közlekedés rendszerébe, ugyanakkor sok konfliktust szül az, hogy tárolásuk nincs szabályozva, sokan csak széthagyják a rollereket, ami balesetveszélyes. Hozzátette: a központi szabályozás késik, a főváros ezért a saját eszközeivel próbálja meg szabályozni a kérdést.
Elmondta: a terv az, hogy térben koncentráltan, úgynevezett mikromobilitási pontokon lehessen ezeket az eszközöket biztonságosan tárolni, a távlati cél pedig a szolgáltatások integrációja, amikor az ügyfelek egy felületen tudják igénybe venni a közösségi közlekedést és a mikromobilitási szolgáltatást.

Ismerős látvány – lazán elhajított elektromos roller az utcán. Az új szabályozás szerint csak meghatározott pontokon lehetne felvenni és leadni ezeket az eszközöket

Fotó: 123rf.com

A Főváros Közgyűlés szerdai ülésén tárgyalja a javaslatot, ami megteremtené ennek a szabályozási keretét. A javaslat szerint a főváros megállapodást kötne a kerületi önkormányzatokkal az egységes szabályozásról.

Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ mobilitásfejlesztés igazgatója a részletekről szólva elmondta: mikromobilitási pontokat hoznának létre, és csak itt lehetne felvenni és leadni az eszközöket. Mint mondta, a közterület-használat az a jogi alap, amire támaszkodva a főváros és a kerületek szabályozni tudják az eszközök kihelyezését.

Kofrán Gergely, a projekt szakértője elmondta, a mikromobilitási pontok szolgáltatósemlegesek lennének, és lehetővé tennék a magánkerékpárok ideiglenes elhelyezését is. A szolgáltatók szerződést kötnének a közterület-tulajdonos önkormányzattal és díjat fizetnének a tárolásért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése pedig szankcionálható lenne, nemzetközi példák alapján alkalmankénti tízezer forintos büntetést javasolnak, amitől az önkormányzat eltérhet.A legsűrűbben lakott, belvárosi részeken négyzetkilométerenként 16, az átmeneti zónákban négyzetkilométerenként 12 mobilitási pontot hoznának létre. A külső kerületek pedig eldönthetik, hogy kijelölnek-e egy centrumterületet, ahol mikromobilitási pontokon szeretnék látni az eszközöket, vagy mindenhol engedélyezik az ajtótól-ajtóig közlekedést.

Elmondta azt is, több mint 500 mikromobilitási pont már "tervezési fázisban van", várhatóan a jövő év első felében már 100-200 meg is valósulhat. A VIII. kerület már hozzákezdett a mikromobilitási pontok kialakításához, a Corvin Plaza mögötti Futó utcában, a Bubi-állomásnál már ki is alakítottak egyet.

Hangsúlyozta azt is, amíg valamennyi pont fizikailag is elkészül, ideiglenes intézkedésként lehetőséget biztosítanak "virtuális mikromobilitási pontok" kijelölésére is, amikor az önkormányzatok virtuálisan jelölik ki a pontot, ahol el lehet helyezni az eszközöket.

Beszámolt róla, hogy az összes, Budapesten aktív szolgáltató partner volt az egyeztetések során. A szabályozás nyomán rendezettebb közterületeket várnak és a konfliktusok számának csökkenését, valamint azt, hogy a rendezett körülmények között még jobban elterjednek a mikromobilitási eszközök és ezzel visszaszorul a városi autóhasználat.