A fenntarthatóság a fő üzenete Németország turisztikai kampányainak

Szerző: Szerdahelyi Krisztina

Forrás: turizmus.com

 2022. november 14. 10:04

Németország továbbra is az első számú kulturális úti cél Európában, s a Covid-válság utáni fokozatos helyreállást mutatja, hogy a magyar turisták is egyre nagyobb arányban térnek vissza az országba.

A Német Turisztikai Hivatal (DZT) magyarországi képviseletének vezetője, Czeiszing Miklós a Magyar Utazási Irodák Szövetségével (MUISZ) közös rendezvényen mutatta be a DZT aktuális turisztikai kampányait, és számokkal is illusztrálta Németország előkelő helyezését az európai desztinációk sorában.

Czeiszing Miklós, a DZT képviselet-vezetője bemutatta Németország turisztikai kampányait

Fotó: DZT

 

Toplistás szereplő

Németország számos európai nemzet utazóinak első számú desztinációja, közvetlen szomszédain kívül a legnépszerűbb fogadópiaca többek között Svédországnak, Horvátországnak, Bosznia-Hercegovinának vagy Törökországnak, de ha a távolabbi küldőpiacokat nézzük, Kínából is Németországba érkezik a legtöbb Európába tartó turista. 2021-ben a második legnépszerűbb célpiac volt Európában Spanyolország mögött, megelőzve Olaszországot. A 14 különböző turisztikai-gazdasági mutatót összesítő Travel & Tourism Development Index alapján Németország az ötödik a globális kínálati rangsorban Japán, az USA, Spanyolország és Franciaország mögött, egy másik mutató, a hatvan országot vizsgáló Nation Brands Index országimázsrangsora szerint pedig világviszonylatban az első helyen áll.

Heidelberg óvárosa. Kulturális úti célként továbbra is Európa éllovasa Németország

Fotó: 123rf.com

Kulturális úti célként továbbra is Európa éllovasa: 2021-ben az összes európai kulturális utazás (61 millió) 13 százaléka (8 millió) Németországba irányult, ami elsősorban az ország sokszínű történelmi és kulturális hagyatékának köszönhető.

 

Idén jelentősen nőtt a magyar utazók száma

Bár a Németországban regisztrált magyar vendégéjszakaszám még messze elmarad a 2019-es számoktól (830 ezer), Czeiszing Miklós a vendégérkezések Covid-időszakot követő látványos javulásáról számolt be. Míg a 2021-ben elkönyvelt 343 867 vendégéjszaka 2 százalékos javulást jelentett a 2020-as évhez képest, az idei év első nyolc hónapjában már a teljes 2021-es forgalmat meghaladó, 385 566 magyar vendégéjszakát regisztráltak – ami 88,6 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. 2021-ben a magyarok 32 százaléka üdülési, 31 százaléka üzleti, 37 százaléka pedig egyéb céllal utazott Németországba, ahol körükben a négy legnépszerűbb desztináció Bajorország (35,1%), Baden-Württenberg (20,2%), Észak-Rajna-Vesztfália (10,4%) és Berlin (7,3%) voltak.

 

A kampányokon átívelő üzenet a fenntarthatóság

Czeiszing Miklós bemutatta a DZT idei három nagy, tematikus kampányát is.

Az első, már tavalyról ismert „German. Local. Culture" kampánnyal arra hívják fel a figyelmet, hogy egy-egy németországi régió önmagában is számtalan látnivalót, élményt ígér, és egyben szeretnék megismertetni a látogatókat azokkal a helyszínekkel, ahol a lokális értékeket fokozottan ápolják. Ez magába foglalja az építészetet, a kézművességet, a népviseletet, a regionális zenei rendezvényeket és a helyben készült termékeket egyaránt. A városi utazás fontos része a német brandnek, hiszen Németország az első helyen áll az európai városi úti célok listáján.

Az év második kampánya az „Embrace. German. Nature," amely az érintetlen természetet és a pihenést népszerűsíti. Az ország természeti értékeinek sokszínűségét – 13 borrégióját, 130 természeti parkját, illetve bioszférarezervátumát – közel 300 ezer kilométernyi kitáblázott turistaúton, 76 ezer kilométernyi bicikliúton és több mint 100 tematikus úton ismerhetik meg a látogatók.

Garmisch-Partenkirchen ősszel. Németország természeti értékeit is népszerűsítik az egyik kampányban

Fotó: 123rf.com

2022 harmadik kampánya, a „Feel Good", amely közvetlenül is a fenntarthatósághoz kapcsolódik: az utazókat sokszínű, környezettudatos ajánlatokkal várják, amelyek főként a vidéki élettereket és a zöld városokat népszerűsítik. Ez a globális trendekkel is egybevág, hiszen a koronavírus-járvány után egyre többen részesítik előnyben a tömegturizmustól távol eső úti célokat. A felmérések szerint világszerte az utazók 63 százaléka szeretne távoli, zsúfoltságtól mentes helyszínen pihenni, 51 százalékuk utazna főszezonon kívül, 48 százalék pedig alternatív úti célokat keres, hogy elkerülje a tömegturizmust. A kampány az ország klímavédelmi célkitűzéseivel összhangban arra is felhívja a figyelmet, hogy a megújuló energiák használatával, ökológiai tanúsítványrendszer alkalmazásával és számos egyéb eszközzel a turizmus is lehet fenntarthatóbb.Czeiszing Miklós ennek kapcsán elmondta, hogy a DZT fenntarthatósági üzenetével összhangban az esti rendezvényén felszolgált büfévacsora fogásait is úgy válogatták össze, hogy azok minél kisebb környezeti terhelést jelentsenek a bolygóra.

 

MUISZ: a jövő stratégiája a rugalmasság

A prezentációt követően a MUISZ elnökségi tagjainak részvételével pódiumbeszélgetés zajlott a 2022-es év tapasztalatairól és a jövő évi kilátásokról. Elhangzott, hogy a kiutaztatók számára az euró és a dollár árfolyamváltozása jelentette (és jelenti) az idei év legnagyobb kihívását, de a repülőjegyek és a gázolaj áremelkedése is jelentős nehézségeket okoz. A kiutaztatóknak az idei év utasszámban – akár a 2019-es évet is meghaladó – rekordot hozott, amit azzal magyaráztak, hogy kétévnyi bezártság után ez a szezon volt az első, amikor szabadon utazhattak az emberek. A beutaztatókat a forint mélyrepülése kedvezően érintette. Idén jellemzően elérték a 2019-es év vendégszámának 60 százalékát, ám a költségek emelkedése miatt a bevételek ezzel nem állnak egyenes arányban – hangzott el a pódiumbeszélgetésen.

A pódiumbeszélgetés résztvevői (balról jobbra): Czeiszing Miklós (DZT), Komora Zoltán (IBUSZ), Drégely Ágnes (TourEast Tour), Füri Mihályné (Kartago Tours), Hóka Péter (Miki Travel), Erdei Bálint (Cityrama)

Fotó: DZT

A beszélgetés résztvevői mindannyian egyetértettek abban, hogy a háború és az ezzel összefüggő általános bizonytalanság, a drágulás és az árfolyamingadozások a korábbinál jóval nagyobb rugalmasságot kívánnak az utazási piac szereplőitől. Az utazási szerződések átgondolt megfogalmazása, a módosítási lehetőségek belefoglalása, dinamikusabb csomagok összeállítása és általában az utak dinamikus árazása olyan eszközök lehetnek, amelyekkel az utazásszervezők csökkenthetik a bizonytalanság okozta kiszolgáltatottságot.