Összefogtak az idegenvezetők, hogy felhívják a figyelmet munkakörülményeikre és az utánpótlás-képzésre

Magyarország egyre népszerűbb a külföldi turisták körében,  Budapestet mind a nemzetközi szaklapok, mind az idelátogatók a világ legszebb városai között emlegetik, ebben pedig nagy szerepet játszanak az idegenvezetők is. A szakmában azonban sok nehézséggel, problémával kell szembenézniük az idegenvezetőknek: a munkához jutás nehézségei, a külföldi szolgáltatókkal, munkavállalókkal szembeni védelem teljes hiánya, az alacsony díjazás erősen hátráltatja a minőségi munkavégzés lehetőségét – hangzott el a Budapesti Gazdasági Egyetemen megtartott első Idegenvezetők Fórumán, ahol szervezett formában először találkoztak a MIE és a MISZ tagjai.

Mindkét érdekvédelmi szervezet azon dolgozik, hogy jogszabályi változtatásokkal elérjék az idegenvezetőket jobb megbecsülését. Az utóbbi években már egyeztettek egy jogszabály-módosító javaslatcsomagot a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ)  – tudatták lapunkkal. Az Idegenvezetők Fórumának előadásaival, kerekasztal-beszélgetéseivel a szakmában tapasztalható problémákra – különös tekintettel az adózási gondokra, a fekete idegenvezetésre és az utánpótlás képzésére – és a lehetséges megoldásokra igyekeztek felhívni a figyelmet.

A rendezvényen Kálmán István mesteroktató köszöntötte a résztvevőket a helyszín, a Budapesti Gazdasági Egyetem képviseletében, majd V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere tartott beszédet, melyben kitért a turistabuszok budavári parkolásával kapcsolatos vitára is – erre a problémára, hangsúlyozta, továbbra is igyekeznek megoldást találni, mivel szeretnék, hogy a turisták mellett az állandó lakosok számára is élhető lenne a kerület. Ezután Erdei Bálint, az MTÜ vezérigazgató-helyettese számolt be a magyar turizmus legfrissebb eredményeiről a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján.

Az idegenvezetői képzésről beszélt Deák Judit, a MIE elnöke. Elhangzott, hogy az utánképzésben az egyik legnagyobb probléma, hogy a fiatal idegenvezetőknek már nem szükséges nyelvvizsga a képesítés megszerzéséhez, így sokaknak nincsenek meg a nyelvi alapjai ahhoz, hogy a külföldi vendégeknek bemutassák az országot és a fővárost.

Kratofil Zita, a MISZ elnöke a magyarországi idegenvezetők helyzetéről és jövőképéről tartott előadást. Kiemelte, hogy mind a kiutas, mind a beutas idegenvezetők munkája szezonális, így kevesen tudnak kizárólag az idegenvezetésből megélni. Emellett nincs megállapodás az utazási irodák között a minimális óra-, illetve napidíjakra, így a szakmában dolgozók kiszolgáltatottak, fizetésük elmarad a környező országokétól. Hangsúlyozta, fontos lenne velük megbízási szerződést kötni, ezzel is védve az idegenvezetők munkakörülményeit, de egyéb szabályozásokra is szükség lenne (megfelelő pihenőidő, biztosítás, egyágyas szobák), hogy a munkavállalók komfortosan végezhessék a munkájukat. Beszélt az idegenvezető-képzésben tapasztalható problémákról és a fekete idegenvezetésről is, melyek továbbra is sarkalatos pontjai a MISZ által támogatott jogszabály-módosítási terveknek.

Az idegenvezetésben tapasztalható problémákról, a szakma jövőjéről tartottak előadásokat a nyilatkozatok aláírása előtt

Fotó: turizmus.com

Utolsó előadóként a vidéken élő idegenvezetők lehetőségeiről és kihívásairól beszélt Badacsonyiné Bohus Gabriella, az Eger Idegenforgalmáért Egyesület elnöke, idegenvezető. Egy rövid szünet után kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program, ahol gyakorló idegenvezetők, Kubesch Mária, Galamb Sándor és Nagy Gábor osztották meg szakmai tapasztalataikat.

A rendezvény végén több nyilatkozatot is átbeszéltek, véglegesítettek és aláírtak a résztvevők: az idegenvezetők képzéséről és továbbképzéséről, illetve az idegenvezetők helyzetéről, az elkövetkező időszakban pedig további nyilatkozatokat szeretnének majd aláírni és a döntéshozóknak eljuttatni.

A nyilatkozatok főbb pontjai:

• Döntéshozók felkérése az idegenvezetők helyzetét szabályozó törvények, rendeletek módosítására, melyek lehetővé teszik a magyarországi minőségi idegenvezető-képzést és munkavégzést, a jogosulatlan idegenvezetések ellenőrzését és büntetését.
• Az idegenvezető-képzés tematikájának felülvizsgálata és átalakítása, mely biztosítja a színvonalas, magasan képzett szakemberek utánpótlását.

A későbbiekben pedig egy harmadik nyilatkozatot is szeretne aláírni a két szakszervezet, melynek főbb pontjai: Budapest turizmusának összehangolt fejlesztése és a jelenlegi problémák kezelése szakmai szervezetek, önkormányzatok és az állami felügyelet együttműködésével; illetve a turisztikai minisztérium felállításának fontossága.