Rászálltak az üzleti utazókra

Több fővárosi szálloda is jelezte, hogy a kerületi önkormányzatok kitartó munkával sorra veszik a területükön található szálláshelyeket, és azt vizsgálják, hogy azok 2012-ben jogosan adtak-e mentességet vendégeiknek az idegenforgalmi adó megfizetése alól. A kritikus szegmens az üzleti utazóké és a 18 év alatti fiataloké, akikre vonatkozóan a hotelek a józan ész szabályai szerint jártak el, ám mint kiderült, nem jól tették. A szabályozás ugyanis nem ezt követi.

Sokba került a jóhiszeműség

A VI. kerületi Mamaison Hotel Andrássynak például – bár még folynak az egyeztetések – több mint hétmillió forint idegenforgalmi adót és mulasztási bírságot kell 2012-re visszamenőleg befizetnie üzleti céllal érkező vendégei után. (Éves szinten eddig hétmillió forint körüli ifát fizetett be.) Az Andrássy úton található szálloda vendégeinek 50-60 százaléka érkezik üzleti céllal, vezetői számára magától értetődő volt, hogy érvényesítik az adómentességet, amire – úgy gondolták – a kerületi rendelet lehetőséget is ad. Idén nyáron azonban ellenőrzést kaptak a 2012-es évi idegenforgalmiadó-befizetésekre, a VI. kerületi önkormányzat bekérte tőlük a számlákat, szerződéseket és minden, az ifamentesség jogosultságát igazoló dokumentumot. A szálloda a kérésnek teljes nyugalommal tett eleget, ám a sokk csak ezután érte őket: hamarosan jegyzőkönyvet kaptak, miszerint utaljanak át a 2012-es évre visszamenőleg ötmillió forint be nem fizetett ifát késedelmi kamatokkal együtt, és pluszban még a maximálisan kiszabható 50 százalékos mulasztási bírságot (ezt később 40 százalékra csökkentették).

Észrevételt tettek, de kiderült, hogy jogos a követelés, mert a törvény szerint csak az adott önkormányzat területén székhellyel rendelkező munkaadó kizárólag saját alkalmazottja részesül adómentességben, és ezt munkáltatói nyilatkozattal is igazolni kell. Ennek megfelelően nem jár a mentesség, ha például egy budapesti székhelyű biztosító foglal hotelszobát a magyar fővárosban külföldi anyavállalata alkalmazottjának, de akkor sem, ha egy budapesti bank munkavállalója üzleti céllal száll meg valahol vidéken – merthogy nem ott van a székhelye.

Így kell igazolni a mentességet

Az említett szabály csak egyike azoknak a furcsaságoknak, amelyekre a talán túlzottan is merev és szigorú törvény a szállodásokat rákényszeríti. Nem elég a „bemondás”, a cégnek igazolnia kell a szálloda felé a mentességhez való jogot, ami történhet kiküldetési rendelvénnyel (eredeti példány) vagy a munkáltató által pecséttel, aláírással ellátva kibocsátott igazolással, amelyen szerepel a munkáltató neve, budapesti székhelye/telephelye, a munkavállaló neve, a tartózkodás időtartama, illetve, hogy az illető munkavégzés céljából érkezett. A szállodának ráadásul az eredeti dokumentumot kell megőriznie. A vendéggel pedig egy magyar nyelvű nyilatkozatot kell aláíratnia, még akkor is, ha külföldi lévén egy szót sem ért belőle, mert az önkormányzat csak ezt fogadja el.

Ahány önkormányzat, annyiféle értelmezés

Az Andrássy esetére visszatérve: mivel a szállodában az idegenforgalmi adó beszedésének gyakorlata tavaly őszig ugyanaz volt, számíthatnak rá, hogy 2013-ra is befizettetnek velük egy nagyobbacska összeget, de ha önrevíziót tartanak, akkor is csak 10 százalékot enged el az önkormányzat a bírságból és 20 százalékot a késedelmi kamatból – a jelen állás szerint. Mindennek következményeként pedig a hotelnek valamennyi meglévő corporate szerződését újra kell tárgyalnia, és partnerei valószínűleg értetlenül fogadják majd a változást, ami számukra 4 százalékos áremelésként jelentkezik, és ezért könnyen lehet, hogy másik szállodát választanak.

„A jelenség túlmutat a kerületen, hiszen az önkormányzat csupán arról dönthet, hogy ad-e mentességet, arról viszont már nem, hogy milyen feltételekkel” – hangsúlyozza Antalóczy Györgyné. Az adószakértő a problémát elsősorban abban látja, hogy ahány önkormányzat, annyiféleképpen értelmezi a mentességet, akad olyan helyhatóság, amelyik elfogadja a kiküldetési rendelvényt is, ezért érdemes utánanézni, hogy az adott település milyen nyilatkozatmintát, állásfoglalást tett közzé ezzel kapcsolatban. A szakember szerint e visszás helyzet megoldására a vonatkozó törvényben sokkal részletesebb, egyértelműbb feltételeket kellene lefektetni.

A szállodák tanácstalanok, mert nem tudják, kihez fordulhatnának. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségénél kérdésünkre elmondták: ismerik a problémát és napirenden tartják, ám eddig hiába próbálták ismételten megkeresni az érintett önkormányzatokat, nem kaptak megnyugtató választ.

A probléma jelenleg minden szállodát érinthet, igaz, ha szerencséjük van, lágyabb szívű önkormányzathoz tartoznak. Azt már csak zárójelben tesszük hozzá, hogy a jól költő és a válság óta még inkább megbecsült üzletemberek itt-tartózkodását talán nem visszafogni, hanem ösztönözni lenne érdemes.

A kiskorú lakjon egyedül?

A kiskorúakra vonatkozó szabályozás is félreérhető. Sok önkormányzat úgy értelmezi, hogy a 18 éven aluliaknál csak abban az esetben érvényesíthető az ifamentesség, ha a gyerek szobájában nem lakik 18 év feletti személy, ami az esetek túlnyomó részében valószerűtlen.

Egy nemrég kiadott NGM-állásfoglalás azonban kimondja, hogy a 18 év alatti vendég esetében a mentesség akkor is jár, ha a szállásdíjat nem személyre szabottan, hanem szobára állapítja meg a szállásadó. Ilyenkor „a szállásdíjat a vendégek száma szerinti egyenlő részre kell osztani, s az adót személyenként, az egy vendégre jutó szállásdíj százalékos arányában kell megállapítani úgy, hogy a 18 év alatti személyre jutó szállásdíjrész – értelemszerűen – nem visel adóterhet”.