Régi titkokról mesél a Belvárosi plébániatemplom

Bár építésének pontos ideje nem tudható, a történészek szerint amikor 1046. szeptember 24-én Szent Gellértre rátámadt a pogányság és a mélybe lökte, a templom már ott állt a mai Március 15-e téren. Az alapok Pestnél is régebbiek: már itt állomásoztak a rómaiak is – jókora helyőrséggel – amiről a most feltárt és október végén már látogatható altemplomban lévő mesteri vízvezetékek maradványai árulkodnak. Az épület mind építészetileg, mind díszeit tekintve eklektikus, a gótikustól a barokkig és az újkori népi naivig. A régészeti feltárás során nemcsak sisakok és különféle tárgyi emlékek kerültek napvilágra, de gyönyörű freskók is – tudtuk meg a sajtóbejárás során Osztie Zoltán plébánostól.
A török uralom alatt dzsámiként használták a templomot és ekkor építették meg a ma is látható imafülkét. Ide temették Gellért püspököt, itt tartották a Hunyadi Mátyást trónra javasló királyválasztó országgyűlést, és ezen a helyen ravatalozták fel gróf Széchenyi Istvánt.
De a templom XX. sőt, XXI. századi élete is mozgalmas: 2002 márciusában helyezték el a templom egyik kegyoltárán, Szent Gellért püspök vértanú addig Muránóban őrzött ereklyéjének egy részét. 2006-tól itt látható Szent László király és Szent Erzsébet egy-egy ereklyéje is. 2010. március 11-én napfényre került a középkori Pest város plébániatemplomában a főoltár mögötti központi helyen álló XIV. századi Madonna-freskó.
A Belvárosi plébániatemplom egyike lett Budapest legszebb hasonló épületeinek, egyben kiemelkedő része történelmünknek és egyházi kultúránknak, amely iránt várhatóan élénk lesz a külföldi és belföldi turisták érdeklődése.