Repjegyes kerestetik

Szerző: Gajárszki Henrik

Forrás: turizmus.com

 2018. július 27. 15:50

Felhasználóbarát megoldások és automatizáció ide vagy oda, továbbra is jelentős az igény idehaza a felkészült repülőjegy-eladókra. Jó szakembert azonban nehéz találni, mert a képzés terén vannak hiányosságok.

HI P, MCO, PTA, RTW, na és persze a Pilot ABC... Minden kisgyerek arról álmodik, hogy egyszer majd ismerni fog egy titkos, izgalmas kódnyelvet, amelynek segítségével képes lesz más beavatottakkal beszélgetni. A repülőjegy-foglalás is hasonló kódnyelven történik, így nem véletlen, hogy a repjegyezés szakma a szakmán belül.

Egy külön világ, amit nemhogy az utasok, de sokszor a repülőjegy-eladással nem foglalkozó kollégák sem értenek. Ahogy sok más szakterület, ez is jelentősen átalakult az utóbbi időben. Repülőjegy-értékesítőként szakmai fórumokon, kollégák körében rendszeresen találkozom a kérdéssel: „Ismersz szabad repjegyest, profi, megbízható, jó szakembert?” A turisztikai médiumok hasábjain is gyakran feltűnik az álláshirdetések között, hogy szakirányú képesítéssel rendelkező repülőjegy-értékesítő kollégát keresnek. A munkaerőhiány oka a képzési rendszerben keresendő…

A kezdetektől napjainkig

Lássuk, miként alakult az igény a repülőjegyes szakemberekre! A MALÉV legelső nemzetközi menetrendszerinti járata 1956-ban indult Bécsbe, majd pár hónapra rá érkezett meg Ferihegyre az első nyugat-európai járat a KLM színeiben. A forgalom és az utazási igények növekedésével a MALÉV el is kezdte a szakembergárda kiképzését, akik megtanulták az árazással kapcsolatos alapokat, a nemzetközi légitársasági (IATA) szabályokat.

A jó repjegyesnek ismernie kell az online foglalás csínját-bínját

Fotó: [forrás]

Ebben a „hőskorban” vaskos útvonal- és tarifatáblázatok szövevényéből kellett az utas igényeinek megfelelően repülőjegyet varázsolni, amelyet a világ másik felén ülő kolléga is értelmezni tudott.

Magyarországon a 90-es évek végén váltak elérhetővé a globális disztribúciós rendszerek(GDS) az utazási irodák számára, amelyek egyre profibb módon szolgálták az értékesítők munkáját.

A folyamatokat automatizálták, számítógépes programok kalkuláltak az emberek helyett, és a rögzített légitársasági szabályokat figyelembe véve segítették az értékesítők munkáját. Ez a tendencia a mai napig is tart, hiszen szinte nincs olyan hét, amikor egy-egy légitársaság valamilyen újdonságot ne vezetne be, amit integrálni kell a rendszerbe, és persze meg kell tanulni használni. Ezeknek a változásoknak a nagy része azonban a régebbi alaptudásra épül.

Annak tehát, aki szeretné elmondani magáról, hogy professzionális szinten ért ehhez a szakmához, rendelkeznie kell az alapokkal, és naprakészen követnie kell a mai, felgyorsult világunk új trendjeit.

A 80-as években még megengedhette magának egy iroda,hogy úgy képezzen ki szakembert, hogy beültette egy-egy idősebb kolléga mellé, ahol megtanulhatta a rendszer használatát és a szakmai hátteret, akár több hónapon át. Ma már sajnos ez elképzelhetetlen.

A GDS-szolgáltatók az igényekhez igazodva– úgy vélem – mindent megtesznek: kezdő tanfolyamokat indítanak, melyek 10-14 naposak (ennyi fér bele általában a munkáltató részéről), ahol a hallgatók elsajátítják a foglalás készítésének, árazásának, kiállításának és az addicionális szolgáltatások foglalásának lépéseit. A tanfolyam végén a résztvevők záróvizsgát tesznek, melynek sikeres teljesítése esetén nemzetközi szinten elfogadott bizonyítványt kapnak.

A későbbiekben kiegészítő képzésre van lehetőség: az Amadeus és Travelport is tart a pár órástól az egy-két naposig tartó tréningeket az újdonságok kapcsán (automata jegycsere+ refund, EMD, stb.). Igény esetén a már némi tapasztalattal rendelkező ügynököknek „felfrissítő”, munkahely- és GDS-váltóknak átképző tanfolyamokat is szerveznek.

A GDS-szolgáltatók által biztosított képzéseken kívül azonban nem sok egyéb lehetőség van arra, hogy valaki megismerje és elsajátítsa ennek a szakmának az alapjait.

Magyarországon jelenleg 700-800 utazási iroda folytat kiutaztató tevékenységet, ebből hozzávetőlegesen 80 IATA által akkreditált iroda van, valamint ennek kétszerese a valamilyen repülőjegy-értékesítőrendszert használó, de jegykiállításra nem jogosult, ún. non-IATA iroda. Becslésem szerint tehát 500 olyan utazási iroda árul/árulhat repülőjegyeket ma Magyarországon, ahol az alkalmazottaknak semmiféle repjegyes előképzettségük nincsen, hiába van turisztikai irányú végzettségük.

Középiskolai program, szerény sikerekkel

Létezik egy nemzetközi szervezet, a GTTP (GlobalTravel & Tourism Partnership), melynek elsődleges célja, hogy bevigye a középiskolákba a turizmust, és megismertesse azt a 14-18 éves korosztállyal. Magyarországon 23 iskola csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. A diákok online elérhető tankönyvek segítségével sajátíthatják el a turisztikai szakma alapjait, valamint szabadon választható tantárgyként érettségi vizsgát is tehetnek belőle. Ugyan a GTTP az Amadeussal és a Travelporttal is támogatási szerződést kötött, a jelenlegi tananyag nem tartalmaz repülőjegy-értékesítésre vonatkozó részt. Jó hír azonban, mint azt Horváth Attilától, a GTTP Hungary projektigazgatójától megtudtuk, hogy a jövő évi tervek között szerepel egy új modul beiktatása, amely pont ezt a hiányosságot igyekszik orvosolni.

Felsőoktatás: hiányérzet

A felsőoktatásban sem jobb a helyzet, pedig a friss diplomával a kezükben a munkaerőpiacra belépő szakemberek számára elengedhetetlen lenne a gyakorlati tudás. Az Amadeus egyedül a Budapesti Metropolitan Egyetemmel áll kapcsolatban. Mint azt Szula Márk country managertől megtudtuk, éves szinten 1-2 előadás megtartására van lehetőségük a kollégáknak, ahol alkalmuk van bemutatni a rendszert. A Travelport részéről Biró Balázs ügyvezető igazgató alkalmanként részt vesz a Budapesti Gazdasági Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének munkájában meghívott előadóként illetve informatikai tartalmú dolgozatok opponenseként.

Tudomásom szerint az egyetlen hazai oktatási intézmény, ahol gyakorlati képzés zajlik repülőjegy-értékesítéssel kapcsolatosan, az a győri Bercsényi Miklós Közlekedési Szakközépiskola, ahol a Légi közlekedés üzemvitel-ellátó OKJ-képzésen részt vevő diákok a Galileo helyfoglalási rendszer oktatásában részesülnek.

15 év alatt 150-en

Amennyiben valaki felnőtt fejjel vágna bele a repjegyezésbe, akkor szerencsére erre van mód. Magyarországon egyedüliként felnőttképzés keretében,távoktatási rendszerben indít nemzetközi repülőjegy-értékesítő tanfolyamot az Activeman Kft., ahol 3 hónap alatt átfogóismereteket szerezhetnek a jelentkezők. Az oktatás moduljai: általános turisztikai ismeretek, IATA/UFTAA légiforgalmi tarifális ismeretek, GDS foglalásirendszer-használat (a képzés ezen része az Amadeus által tartott alaptanfolyamot takarja). A képzés 80 órásutazási irodai gyakorlatot is tartalmaz. A tanfolyamot az Amadeus és turisztikai ismeretek vizsgák zárják, melyek sikeres teljesítése esetén nemzetközi repülőjegy-értékesítő angol nyelvű oklevél és Amadeus Reservation, Fares and Ticketing Certificate boldog tulajdonosa lesz a tanuló.

Azt fontos azonban leszögezni, hogy a tananyag elsajátítása nem ad megfelelő képzettséget az önálló repülőjegy-értékesítő munkakör betöltéséhez, bár folyamatos képzésekkel és tapasztalati úton történő tanulással kiváló szakemberré lehet válni.

Az Activeman Kft. 2003 óta tart felnőtt repjegyes képzést. A jelentkezők számának függvényében nagy átlagban évi két tanfolyamot indítanak. Ez alatt a 15 év alatt nagyjából 150 szakember végzett (a jelentkezők 98%-a), ebből nagyjából 60% dolgozik a mai napig a szakmában.

Meglátásom szerint az utazási irodai szektor átalakulóban van. Főleg az új NDC-sztenderd megjelenésével a repülőjegy-értékesítés új kihívások elé néz, azonban a professzionális tudással és gyakorlattal rendelkező szakemberek iránti igény továbbra is megmarad, melyet a jelenlegi képzési rendszer nem lát el megfelelően.

Vajon az új szelek indukálnak változást a képzési oldalon is? Igény mindenesetre lenne rá…

Írásunk eredetileg a Turizmus.com magazin 2018. július-augusztusi számában jelent meg.