A kultikus filmek is alakítják a városimázst

Szerző: Pintér Tünde

Forrás: turizmus.com

 2023. április 28. 18:09

Hogyan befolyásolják a filmek az egyes városokhoz kapcsolódó fantáziavilágunkat és érzelmeinket? Változhat-e ez a kép? Hogyan járul hozzá a filmgyártás egy másfajta földrajzi értelmezéshez? A bonyolult kérdésekre Irimiás Anna, a Budapesti Corvinus Egyetem docense kereste a választ előadásában.

A filmes helyszínekhez, vagyis a filmes kreativitás helyszíneként is megjelenő városokhoz nézőként önálló fantáziavilágot társítunk – szögezte le gondolatébresztő prezentációja elején Irimiás Anna, aki turizmuskutatóként több mint 15 éve foglalkozik a filmturizmus, valamint a filmgyártás gazdasági és társadalmi hatásaival.

Hogy állítását bizonyítsa, a szakember arra buzdított bennünket, hogy csukjuk be a szemünket és képzeljük magunkat New York utcáira, képzeljük el a zajokat, színeket, illatokat. Kérését az előadás résztvevőjeként úgy is teljesíteni tudtam, hogy soha nem jártam New Yorkban, mégis bevillantak a felhőkarcolók, a nyüzsgő utcák, a sárga taxik és az olvadozó sajttal megpakolt pizzaszeletek. A New Yorkról a fejünkben élő „mozi” sokféle információból táplálkozik, de, ahogy ez a továbbiakban kiderül, a média és ezen belül a filmipar nagy hatással van arra, milyen belső képet alakítunk ki egy-egy helyszínről.

New Yorkban játszódik az Álom luxuskivitelben című film is Audrey Hepburnnel

Fotó: Irimiás Anna

A vizualitás hatása

A szakember a közönségnek fotókat mutatva további, filmes példákkal illusztrálta, hogyan „kerülnek” ezek a képek a fejünkbe, hogyan váltanak ki a helyhez köthető érzelmeket és hogyan lesz mindennek turisztikai fogyasztásban megmutatkozó gazdasági hatása.

Sokan keresik fel Carrie Bradshaw házát (Szex és New York) New Yorkban, a roxforti nagytermet is magában foglaló örökségvédelmi helyszínt Oxfordban (Harry Potter), vagy a két kapujukról ismert középkori házakat Gubbióban (Utas és holdvilág), hogy kézzel foghatóvá tegyék filmélményüket. „Így ruházódik fel egy egyébként semleges bejárati ajtó jelentésekkel, és így válik belőle turisztikai attrakció” – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy a vizualitásnak óriási hatása van a helyszínek népszerűségében. A Római vakációnak – melyben az olasz főváros kétségkívül főszerepet játszott – például nagy szerepe volt abban, hogy megismertesse és megkedveltesse a várost az amerikai turistákkal, s ezáltal javítson annak szomorú gazdasági helyzetén a II. világháború után.

Ugyanazok a képek, változó üzenetek

„A városföldrajz, filmföldrajz, turizmusföldrajz határmezsgyéjén ugyan számos kutatás született, még mindig keveset tudunk arról, hogyan formálódnak és változnak a városról kialakult képek a fejünkben” – hangsúlyozta a kérdés egy másik aspektusát vizsgálva Irimiás Anna, rögtön példát is hozva minderre.

Martin Scorsese 1976-os, Taxisofőr című filmjének plakátján Robert de Niro lehajtott fejjel, zsebre dugott kézzel sétál a város utcáin, a képen jól érzékelhető a főhős által megjelenített lázadás és kirekesztettség. A kép párján, a 2001-es terrortámadás után ennek mására készített reklámposzteren – amely az egyetlen alkalom volt, amikor New Yorknak turisztikai reklámot kellett kitalálnia – a színész hasonló testtartásban áll, de bizalmat sugallva a szemünkbe néz. Just ask the locals! – olvasható a képen a turisztikai marketingkampány felirata, és mi annak ellenére bízunk az üzenetben, hogy kötődésünk Robert de Niróval kizárólag a filmeken keresztül alakult ki, mégis ismerősnek gondoljuk őt és hitelesnek fogadjuk el az üzenetét.

„A példa jól szemlélteti, hogy egy filmprodukció üzenete idővel megváltozhat” – emelte ki az előadó, hozzátéve, a régi filmek felett sem jár el az idő, a nagy klasszikusok (A muzsika hangja, Álom luxuskivitelben) még mindig segítik a városról alkotott képek változását.

Robert de Niro New Yorkban, 1976-ban és a kétezres évek elején

Fotó: Irimiás Anna

A tisztánlátáshoz az emberi gondolkodást is vizsgálni kell, hiszen az emberi agyban az idegsejtek ugyan elektrokémiai jelzéseket adnak le, mégis képekben észlelünk és gondolkodunk. Ezáltal a város nemcsak fizikai térként jelenik meg körülöttünk, a környezet által közvetített történetek kapcsolódnak saját gondolkodásunkhoz, hatnak érzelmeinkre, megváltoztatják hangulatunkat – ez is kiderült az előadásból, amelyen a városi környezet és az egyén érzelmi világának kapcsolatát vizsgáló pszichogeográfia gondolatairól is szó esett. Megismerhettük a „lieux d’imagination” fogalmát: bizonyos földrajzi helyek és tárgyak lehetőséget adnak arra, hogy átlépjük a valós és a fantáziavilág határát. Balatonfüreden járva például beugorhat egy-egy kocka A Pogány Madonnából, a felvillanó gondolatot pedig tovább erősítheti Bujtor István kikötőben felállított szobra is.

A szakemberrel közösen gondolkodva elmerülhettünk azon, hogy a rengeteg „getting lost” szolgáltatás ellenére mentális térképünk hagy-e bennünket valóban elveszni a városok sodrásában, és rápillanthattunk a filmgyártó nagyhatalmak térképére, megismerve a Nollywoodként emlegetett Nigéria filmgyártásban betöltött szerepét.

A szakember beszámolt a Trónok harca című HBO-sorozathoz kapcsolódó kutatásukról is, amely azt vizsgálta, hogy a sorozatban szereplő „szent helyek” kiváltanak-e turisztikai fogyasztást. A 2021-ben publikált eredmény szerint mindez attól függ, hogy a rajongók mennyire mélyülnek el a történetben és mennyire tudnak vele azonosulni.

 

Városfejlődés és kreativitás

Az előadás zárásaként az UNESCO kreatív városok törekvéseiről kaptunk információt. A 2004-ben született kezdeményezés ma már 90 ország 300 városának biztosít együttműködési platformot. A cél a helyi kreatív és kulturális erőforrások versenyképességének megerősítése, hiszen a kreativitás és a kultúra várospolitikai hangsúlyozása a városimázsra, a kulturális turizmusra és a városi térszerkezetre is hatást gyakorol.

„A filmek és a filmgyártás földrajzi vetületei” címmel megtartott online előadás a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Városfejlesztés Tanszékének, valamint a Magyar Földrajzi Társaság Társadalomföldrajzi Szakosztályának szervezésében valósult meg áprilisban, a Gazdaságföldrajzi Előadások sorozat részeként.