Romlottak az európai turizmus kilátásai az ukrajnai háború hatására

AZ EIU korábban azt jósolta, hogy a földrész turizmusa 2023-ra eléri a pandémia előtti szintet, de ezt a forgatókönyvet felrúgta az ukrajnai konfliktus – derül ki az előrejelzésből.

Az elemzők szerint a háború négyféle módon fogja érinteni az európai turizmust: elmaradnak az orosz és ukrán turisták, korlátozták egyes légitársaságok mozgását, illetve az orosz légtér használatát, magasabbak lettek az élelmiszerárak és az üzemanyagárak, illetve általánosságban is megrendült az utazók bizalma.

A járvány előtt Oroszország volt a világ 11. legnagyobb turisztikai küldőpiaca, Ukrajna a 13. helyen állt. Az UNWTO adatai szerint a két ország polgárai együttesen 75 millió turistaérkezést generáltak 2019-ban, ami a globális turistaforgalom 5%-át jelentette. A költést tekintve még jelentősebb a két küldőpiac: 50 milliárd dollár volt ez az összes 2019-ben, ami a globális turisztikai költés 8%-a.

A járvány előtt Törökország volt mind az oroszok, mind az ukránok első számú külföldi úti célja, ahová 6 millió orosz és 1,4 millió ukrán turista utazott akkor. A két országból származott a törökországi turistaforgalom 16%-a. Az oroszok és ukránok elmaradását nemcsak a török turizmus fogja megérezni, hanem az olyan kisebb országok - Ciprus, Montenegró és Lettország -, ahol jelentős az orosz turistaforgalom súlya.

A jómódú orosz és ukrán turisták kedvenc városlátogató célpontjai: Milánó, London, Párizs, valamint az olyan fürdővárosok, mint Karlovy Vary vagy Baden Baden, szintén megérzik majd a jómódú orosz és ukrán vendégkör elmaradását.

Negatív hatással lesz az európai turizmusra az ukrajnai konfliktus

Fotó: 123rf.com

Az elemzés során megjegyzik, hogy az orosz turistákra az idén a legtöbb üdülőhelyen nem néznek majd jó szemmel, de nem is valószínű, hogy túl sok helyre el tudnak jutni a légtérzár és az orosz légitársaságok ellen bevezetett repülési tilalom miatt. Az ukránok közben tömegével hagyták el az országukat, de nem turistaként, hanem menekültként.

A háború egész Európában az egekbe lökte a termékek árát, különösen az élelmiszerek és az energiahordozók esetében, ezt a költségnövekedést megérzik a légitársaságok, a szállodák és az éttermek is.

Az emelkedő árak miatt csökkenni fog az európai polgárok elkölthető jövedelme, emiatt még akkor is kevesebben mennek majd nyaralni, ha a fogyasztói bizalom visszatér.

A konfliktus ugyanakkor a távolabbi piacokon is éreztetheti a hatását az utazói bizalom csökkenése révén. Az USA-ból származó foglalások lendülete az év elején tapasztalt nagy fellendülés után alábbhagyott. Számos Észak-Amerikából Svédországba, Finnországba, illetve kelet-európai városba tervezett légi járatot mondtak le a légitársaságok a háború fizikai közelségére hivatkozva.

Mivel a nyugati légitársaságokat kitiltották az orosz légtérből, az Európa és Ázsia között közlekedő légi járatok jelentős része kerülőútra kényszerül, ami viszont többletköltséggel jár. Ugyanakkor mivel az orosz légitársaságokat nem repülhetnek Nyugatra, veszteségük óriási lehet. Az Aeroflot például havonta egymillió utastól esik el a konfliktus miatt. Az orosz költségvetés pedig komoly légtérhasználati díjaktól esik el a repülési tilalom miatt.

Más légitársaságok is csökkentették a kapacitásaikat közben, de nem az ukrajnai konfliktus miatt, hanem az Ázsiában továbbra is fennálló Covid-korlátozások miatt. A globális légi ipar számára jelenleg még mindig nagyobb gondot jelent a koronavírus-járvány, mint az ukrán háború.

A légitársaságok gazdaságos működését az üzemanyagárak emelkedése is befolyásolja. Ezek az árak az Oroszország elleni szankciók bevezetésével tovább nőttek. A kerozin ára most 80%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt az IATA adatai szerint.

Ennek alapján nem csoda, hogy az IATA úgy becsüli, hogy az idén a szövetséghez tartozó 290 légitársaság együttesen 11,6 milliárd dolláros veszteséget fog összehozni a 2020-21-es 190 milliárd dolláros mínusz után.