Sikerrel perelték a magyar államot a becsődölt Fáraók Tours utasai

Forrás: turizmus.com

 2022. január 05. 11:34

A Fővárosi Ítélőtábla az ügyben a magyar államot elmarasztalta, és megállapította, hogy a 213/1996. (XII. 23.) kormányrendelet jelenlegi szabályozása – annak 2017. évi megváltoztatása ellenére – nem megfelelően ültette át az EU irányelv 17. cikkét.

2018 júliusa óta új időszámítás kezdődött az utazási szerződések világában. A 2015/2302/EU irányelv (továbbiakban EU irányelv) megalkotásával az egységes és magas szintű fogyasztóvédelem alkalmazása az utazási csomagokra és az utazási szolgáltatásegyüttesekre vonatkozó szerződéseknél első olvasatra az utazási vállalkozókra nézve szigorú szabályokat hozott.

Mégis előfordulnak olyan esetek, amikor az utazási vállalkozók „csődjét" – tényleges fizetésképtelenségét – követően a szigorú szabályok ellenére az utasok nem juthatnak a befizetett pénzükhöz.

2018. november 9-én az Insight Tours Kft (ismertebb nevén a Fáraók Tours Utazási Iroda)  bejelentette fizetésképtelenségét. Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) kormányrendelet értelmében az utazási vállalkozó köteles volt az úton lévő utasait hazautaztatni, valamint az elmaradt utazásokra befizetett előlegeket és részvételi díjakat visszafizetni. Azonban az utazási vállalkozó a visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Az utasok természetesen követték a jogszabályban foglaltakat és bejelentették igényüket a biztosító felé, ugyanis a visszafizetési kötelezettség hiányában a vagyoni biztosítékra vonatkozó biztosítási szerződés alapján a biztosító áll helyt. A biztosító a kárigények felmérését követően felosztotta a rendelkezésére álló összeget és az utasok az elismert kártérítési alap 14,95 %-át megtérítette.

Az utasok nagy része megkísérelte igényét a felszámolási eljárás során is érvényesíteni, melyre még a jogszabályok sem kötelezték az utasokat. Ez a lehetőség azonban eredményre nem vezetett, hiszen a felszámolási eljárás lezárult, és az utasok követelése egyáltalán nem térült meg.

Az utasok tehát hoppon maradtak, azonban nem véglegesen. Már a 90/314/EGK irányelvvel (továbbiakban EGK irányelv) kapcsolatosan születtek olyan döntések az Európai Unió Bírósága és a magyar bíróságok előtt, melyek alapján az utasok a befizetett részvételi díjuk teljes összegéhez hozzájutottak.

A Fáraók Tours Utazási Iroda „csődjére" figyelemmel utasok pert indítottak a magyar állammal szemben, ugyanis az EU irányelv magyar jogba történő átültetése álláspontjuk szerint nem volt megfelelő – tudtuk meg Neiger Kata ügyvéd és utazásjogi szaktanácsadótól, a felperesek ügyvédjétől.

A Fáraó Tours hoppon maradt utasait végül a magyar állam kárpótolta

Fotó: aksenovko/123RF.COM

A Fővárosi Törvényszék ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, a magyar államot elmarasztalta és megállapította, hogy az előbb hivatkozott 213/1996. (XII. 23.) kormányrendelet jelenlegi szabályozása – annak 2017. évi megváltoztatása ellenére – nem megfelelően ültette át az EU irányelv 17. cikkét, aminek következtében az utasokat kár érte.

A korábbi EGK irányelv alapján már vizsgálta a magyar állam kártérítési felelősségét a bíróság. Azonban az EU irányelv megalkotásával kérdésessé vált a korábban már kifejtett elvek alkalmazásának lehetősége. Legalábbis ez volt az egyik alapja az állam védekezésének, mely végül nem vezetett eredményre.

Az eljárt bíróságok részletesen vizsgálták a magyar állam által felhozott kifogásokat, azonban végül egyértelműen megállapították, hogy a vagyoni biztosíték összege és a jogos kárigények összege között olyan jelentős a különbség, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar szabályozás továbbra sem képes biztosítani, hogy az utazók által befizetett összegek visszatérítése hatékonyan megtörténhessen és az utasok teljes mértékű kompenzációhoz juthassanak – fejtette ki lapunknak az ügyvéd.  Az ügynek az utasok szempontjából szerencsés vége lett, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla döntésének ismeretében a kártérítést már meg is fizette az alperes. A vagyoni biztosíték szabályai védik az utast, biztonságot nyújtanak számára és ez a helyi utazási irodák számára versenyelőnyt jelenthet például egy EU-n kívüli utazási irodával vagy egy online szállásközvetítő céggel szemben (amelyek esetén nem kötelező vagy egyáltalán nem létezik a vagyoni biztosítékhoz hasonló biztosítás), amennyiben az utasok tudatosan választanak szolgáltatót, és nem csak az ár a kiválasztási szempont.

Megtörténhet, hogy a vagyoni biztosíték szabályainak nem megfelelő alkalmazásával valamely utazási vállalkozó csalárd módon visszaél, úgy ez sem maradhat következmények nélkül – ez mind a tisztességesen eljáró utazási irodáknak, mind az utasoknak egyaránt az érdekében áll.

Amennyiben a vagyoni biztosíték szabályait nem megfelelően alkalmazzák az egyes tagállamokban, úgy erre rá kell mutatni az utasok védelme és bizalmának elnyerése érdekében, ha szükséges akár peres eljárások megindításával is – hangsúlyozta Neiger Kata.