Szállodaipari áfa-egyszeregy
Velős és lendületes előadásban, közérthető képletben vázolta fel a szállodaipar helyzetét és mutatta be a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel közös áfatanulmány konklúzióit Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója a szállodaszövetség novemberi közgyűlésén Debrecenben.
Ijesztő makroadatok
A prezentáció számai pontosan szemléltették, hogyan romlott 2000 óta a gazdálkodási környezet, és meg is indokolják a vészharang kongatását. Az ezredforduló óta 42 ezerről 52 ezerre nőtt az elérhető szállodai szobák száma, főként az 5 és 4 csillagos kategóriában volt látványos a bővülés, utóbbi volumene csaknem megháromszorozódott. A bruttó szállásdíjbevétel 72 milliárdról 149 milliárdra emelkedett. Ugyanakkor 2000–2013 között a RevPAR-mutató az ötcsillagos kategóriában 23 000-ről 20 500 forintra csökkent, a négycsillagos házakban pedig 2013-ban is 9000 forint, azaz a 13 évvel korábbival azonos volt. A kapacitáskihasználtság épp csak elérte mostanra a 2000-es szintet, miközben az energia- és beszerzési költségek emelkedtek, az átlagos üzemi eredmény pedig 34 százalékról 14 százalékra zuhant.
Veszélyben a fenntarthatóság
Hülvely István kiemelte: a turizmus speciális ágazat, hiszen bevételeinek kétharmada külföldiektől származik, tehát belföldön realizált exportnak kell tekinteni. Ezért indokolatlan kivetni rá a belföldi fogyasztás szabályozására kitalált magas, fogyasztási jellegű adót. Mint fogalmazott, a szálláshelyek magas áfája így gyakorlatilag export büntetővámként működik.
A kedvezőtlen makroadatok és a magas áfa együttesen mára gyakorlatilag veszélyeztetik az ágazat fenntarthatóságát. A hotelek teljesítőképességük határán mozognak, s ebben a helyzetben valós veszély a karbantartási, felújítási munkálatok elmaradása, a büféasztal kínálatának szerényebbé tétele, a személyzet leépítése, azaz a minőségi romlás, ami viszont negatív spirálba hajtja a létesítményeket.
A Századvég által a szállodák körében végzett felmérés szerint 2000–2013 között a személyi költség forgalomra vetített aránya ugyan 31 százalékról 28-ra mérséklődött, de ez azon az áron történt, hogy az átlagos állományi létszám mintegy harmadával csökkent, ami a szolgáltatások minőségét negatívan érinti.
Mindenki jól járna
Nemzetközi példák is igazolják, hogy az áfacsökkentés hatására fokozódik a beszerzés, megindulnak a beruházások és karbantartások, emelkedik a munkaerő létszáma és bérszínvonala is, s mindez GDP-növelő tényező.
A Századvég-tanulmány konkrét javaslatot is megfogalmaz, és elemzi egy hipotetikus áfacsökkentés nemzetgazdasági hatásait. Ha a szállodai áfa az 5 százalékos kedvezményes kulcsba tartozna, a költségvetés 12,8 milliárd forinttól esne el, ami első hallásra soknak hangzik. Viszont ezzel párhuzamosan a gazdaságkutató cég javaslatot tesz egy 6 százalékos szállodaipari ágazati különadó kivetésére is, amiből közel 11 milliárd forint folyhatna be. A javaslat szerint a különadó összegével Magyarország nemzetközi turizmusmarketingre fordított kiadásait lehetne növelni. A nemzetközi turizmusmarketing-kiadás minden 100 forintnyi emelésével a szállodaipar szállásdíj-bevételei 70 forinttal nőnének.
A tanulmányból emellett az is kiolvasható, hogy minden külföldi turista 100 forintnyi szállásdíjkiadás mellett további 370 forintot költ el az országban. Tehát 100 forint marketingkiadás 329 forint egyéb turisztikai költést indukálna.
Mindezt figyelembe véve, nemzetgazdasági szinten 36 milliárd forinttal növekednének a devizabevételek, 7 milliárd forint többlete keletkezne a költségvetésnek, továbbá beruházási, foglalkoztatási és bérnövelő hatása is lenne a javasolt konstrukciónak, tehát a GDP is bővülne. Az intézkedés tehát összességében háromszoros nyerő helyzetet teremtene: a költségvetés, a szállodaipar és a társadalom is jól járna.
Niklai Ákos, az MSZÉSZ elnöke a közgyűlésen elmondta: az anyag érvrendszerével tárgyalásokat kezdeményeznek a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkáraival.
A német példa
Németországban 2010. január 1-jétől 19-ről 7 százalékra csökkent a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsa, ennek nyomán 2009 és 2013 között 11,7 százalékkal növekedett a vendégéjszakák száma, s a nemzetgazdasági átlagnál (6,9%) gyorsabban bővült az ágazatban foglalkoztatottak száma (10,2%).
