Turizmus a halálzónában: 20 millió forintba kerül egy átlagos himalájai túra

Ang Norbu serpa, a nepáli hegyivezetők szervezetének elnöke minap azt nyilatkozta, hogy a nepáli hatóságok túl sok mászóengedélyt adnak ki, ezért az edzett és tapasztalt hegymászók helyett most újoncok lepték el a hegyet. Nepált régóta támadják az egyre nagyobb számban kiadott mászóengedély miatt, idén 479-en, valóban az eddigi legtöbben kapták meg azt. Egy engedély nyolc és fél millió forintnak megfelelő összegbe kerül, ami Nepálnak komoly bevételi forrást jelent.

Mennyibe kerül egy himalájai túra?

De ennyibe kerül egy himalájai túra? – ennek járt utána a magyarnemzet.hu. A mászók túlnyomó többsége turistaként érkezik, oxigénpalack, hegyi vezető és teherhordó segítségét veszi igénybe. Az ár sok mindentől függ.

Komoly bevételt jelentenek a 8848 méter magas hegy megmászásával próbálkozók Nepálnak

Fotó: 123rf.com

Egyrészt nem mindegy, hogy a nepáli vagy tibeti oldalról indul-e valaki, mivel az északi lejtő meredekebb, technikásabb, az ottani expedíciók olcsóbbak. Befolyásolja az árat, hogy vezetett vagy nem vezetett túrát választ-e a hegymászó, illetve külföldi vagy nepáli vezetést szeretne-e. A csak logisztikai segítséggel támogatott mászás olcsóbb, de ekkor a mászónak egyedül kell tájékozódnia. A nyugati vezető drágább, mivel nemcsak a fizetséget, de a vezető engedélyét is ki kell fizetni. Egy oxigénpalack 465 dollárba kerül, és egy átlagos kereskedelmi mászó hetet használ el a csúcstámadás során. Így a déli oldalon átlagosan 45 ezer, az északin 35 ezer dollárba kerül egy mászás.

Magyarországról indulva húszmillió forintot kell számolni egy átlagos túráért, de luxuskörülmények között meg is négyszereződhet a költségvetés – írják. Ez utóbbi háromhetes expedíciót tartalmaz személyre szabott mentorálással, privát edzés- és táplálkozási tervvel, korlátlan orvosi konzultációval, saját hegyivezetővel és két serpával. A kliens prémium szállást kap Katmanduban vagy egy másik nagyvárosban, nyolcvan négyzetméteres fűtött sátrat saját fürdővel az alaptáborban, helikopteres transzfert, korlátlan kiegészítő oxigént, illetve videós és fotós tartalmak rögzítését. Meg kell vennie továbbá a repülőjegyet, a vízumot, a mászófelszerelést, a gyógyszereket, és adott esetben fizetnie kell a műholdas telefont, illetve a hipoxiás sátor és generátor költségeit.

A tömegek által járt alaptábori túra 53, vagy bővített túra esetén 112 kilométere hétköznapi edzettséggel is teljesíthető, és jóval olcsóbb, mint a nyolcezresek megmászása.

Pintér László, a Mozgásvilág online magazin szakírója szerint a himalájai hegymászás ma ugyanúgy fejlődik, mint az Alpokban százötven évvel ezelőtt. Az 1800-as évek közepétől tehetősebb brit turisták igyekeztek minél magasabb négyezres csúcsokat meghódítani, minek következtében szállodák épültek, kialakult a hegyivezető szakma, végül a kényelmesebb és a kevésbé kényelmes magas hegyi turizmus.

A halálzóna azonban nem játék – hívja fel a figyelmet a szakíró. Kínában ellenőrzik, hogy a Mount Everestre csak az indulhat el, aki járt már legalább hétezer méteren. Nepálban nincs ilyen szabályozás, vannak olyan helyi cégek, amelyek tapasztalat nélküli hegymászóknak is álmuk beteljesülését ígérik a fizetségért cserébe.