Turizmustörvény, utaztatói rendelet: Szabályozásra várva

– A Karya- és az Aeroviva-csőd, illetve a Beck Reisen-botrány adott-e új szempontokat az utazási irodai rendelet módosításához, például, hogy mire terjedjen ki és milyen összegű legyen a vagyoni biztosíték, hogyan lehet hatékonyabban ellenőrizni és szankcionálni a fekete utaztatást, mire nyújtson fedezetet a vagyoni biztosíték?

– Folyamatban van a turizmusról szóló törvény normaszövegének kidolgozása az Új Széchenyi Terv megvalósításával párhuzamosan. A Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyott 2011. I. félévi munkaterve alapján a törvénytervezetet az Országgyűlés őszi ülésszakára kell benyújtani. Ennek megfelelően a tervezetet még március–április folyamán közigazgatási egyeztetésre és társadalmi vitára kell bocsátani. A turizmusról szóló törvény fogja biztosítani a különböző turisztikai tevékenységi típusokra vonatkozó közös előírások egységes összefoglalását és rögzítését, amilyenek például az engedélyeztetési eljárások, az illegálisan végzett tevékenységek elleni szankciók, hatósági jogkörök. Ezek kidolgozásánál mindenképpen figyelembe kell venni az 5Kontinens-, Aeroviva-, Beck Resien-, illetve a Karya Tours-csőd tanulságait.

A nemzetgazdasági miniszter által február elején elrendelt, az illegálisan működő utazási irodák célellenőrzései­nek tapasztalatai alapján lehet majd megalapozottan és egzakt módon megítélni, hogy szükséges-e további jogszabályi módosításokat bevezetni (pl. hatósági jogkörök felülvizsgálata a hatékonyabb fellépés érdekében), illetve milyen módon és mértékben indokolt az illegális tevékenység visszaszorítását, felszámolását célzó szankciók szigorítása. Az új jogszabálynak ugyanis nem lehet célja legálisan működő, közterheket fizető vállalkozások adminisztratív terheinek indokolatlan növelése.

A készülő turizmustörvény utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó tartalmi elemeire még várjuk a MUISZ konkrét javaslatait is, ugyanis a készülő új utazási rendelet a törvényi szabályozás végrehajtását szolgálja majd, s összhangban kell lennie a magasabb jogforrási rendelkezésekkel. Ennek alapján a törvénytervezet társadalmi vitájának lezárása végéig nem tudjuk az új rendelet normaszövegét véglegesíteni.

Jelenleg előkészítés alatt áll a korábbi tervezet átdolgozása a MUISZ által megküldött korábbi javaslatok alapján. 2010. ősz folyamán már több egyeztetésre került sor a MUISZ és a Turisztikai Főosztály között, elsősorban a tervezett vagyoni kauciós rendszer részleteiről.

A kauciós rendszer kidolgozása és működtetése minden tagállam saját hatáskörébe tartozik. A szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK irányelv egyik központi eleme az utazási vállalkozások (utazásszervezők és/vagy utazásközvetítők) fizetésképtelensége esetén az utasok megfelelő védelme, s a hazajutásuk, valamint a befizetett előlegek visszafizetésének biztosítása. Ezt szolgálja a vagyoni kauciós rendszer. A rendelettervezet elkészítésekor a vagyoni biztosítéki rendszer felülvizsgálatánál az alábbi szempontokat kell figyelembe vennünk:

• az Európai Bizottság követelményei és ajánlásai;

• az Európai Közösségek Bíróságának esetjoga;

• MKEH mint ellenőrző hatóság célellenőrzésekről készült összefoglalói;

• többi tagállam gyakorlata;

• piacelemezés, jelenlegi piaci helyzet és gyakorlat;

• utazási irodai csődök tapasztalatai.

A korábban elvégzett piacelemzés eredménye, valamint a könyvvizsgálói célellenőrzések tapasztalatai, illetve az elmúlt időszakok utazás irodai csődjei alapján differenciáltabb, sávos vagyoni biztosítéki rendszer előírása indokolt annak érdekében, hogy az eltérő kockázatú, de hasonló tevékenységet folytató vállalkozások között is lehessen megfelelő minimum összeget alkalmazni. Az utazásközvetítőkre vonatkozó vagyoni biztosíték előírása még további egyeztetéseket igényel, s mivel ez az előírás a turizmusról szóló törvényben kerülhet rögzítésre, ennek végleges eldöntése a társadalmi vita részét fogja képezni.

A vagyoni biztosíték alapja jelenleg az utazási csomaghoz kapcsolódik. A szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK irányelv felülvizsgálatának eredményeképpen megszülető új uniós irányelv szempontjaira kell majd tekintettel lenni ennek módosításánál, pl. védelem kiterjesztése dinamikus utazási csomagokra (ún. dynamic packaging). Az Aeroviva-csőd kapcsán több károsult részéről panaszként merült fel, hogy a külföldi szálláshely értékesítése önmagában már nem tartozik vagyoni kauciós védelem alá, ezért ezt is újra megvizsgáljuk a MUISZ-szal. A hatályos uniós előírások alapján nem lehet már megkülönböztetni a hazai belföldi és más EGT-állambeli szolgáltatókat, ezért a jövőben nem lehet a hazai szolgáltatókat mentesíteni a vagyoni kaució alól. A belföldi utazásszervezés és a beutaztatás támogatását így más eszközökkel célszerű elősegíteni, például MT Zrt.-kampányok, TDM-tagság.

– Vagyonibiztosíték-kötelezettek lesznek-e a csomagokat összeállító és piacra vivő TDM szervezetek?

– A TDM-szervezetek alapvetően nonprofit jellegű tevékenységet látnak el, elsődlegesen nonprofit szervezeti formában. Az utazásszervezői tevékenység üzletszerű gazdasági tevékenységet jelent, amelynek keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás összeállítására és nyújtására kerül sor. Ehhez hasonlóan az utazásközvetítői tevékenység is üzletszerű tevékenység. A TDM-szervezet nonprofit tevékenysége alapesetben kizárja a profitorientált utazásszervezői tevékenység végzését. Szakmailag a TDM-szervezetekben az utazási irodai tagság megléte az indokolt, mivel ezek a vállalkozások már eleve rendelkeznek ezekkel a feltételekkel, végzik ezt a tevékenységet, és jutalék alapján el tudják látni azokat a feladatokat, amelyeket például a TDM-szervezet közvetít feléjük.

– Átkerülhet-e a kamará(k)hoz az utazási irodák nyilvántartása?

– A kamarai szerepvállalásra vonatkozóan, a kereskedelmi és iparkamarákról szóló új törvényjavaslat elfogadását követően, az új törvény végrehajtása során kell majd tisztázni és felülvizsgálni, hogy a hatályos turisztikai tevékenységekkel összefüggő hatósági hatáskörök hol és milyen szinten érvényesülhetnek a leghatékonyabban. Az utazásszervezői tevékenység esetében különösen fontos érdek a fogyasztók/utasok védelmének garantálása, s az ehhez szükséges megfelelő hatósági ellenőrzési rendszer. A központi nyilvántartás, tekintve, hogy az utazási vállalkozások esetében engedélyeztetési eljárásról van szó, fontos garancia, így erre is tekintettel kell majd lenni.