Utaztatás új jogszabályi környezetben

A Magyar Utazási Irodák Szövetségének teltházas szakmai reggelijén Gyenizse Dorottya, a MUISZ Etikai és Jogi Bizottságának vezetője, a téma avatott szakértője röviden összefoglalta a legfőbb változásokat, melyek az uniós irányelv átültetése miatt lépnek hatályba július 1-től.

Az új jogszabályok új logikát kívánnak a szakma részéről, hiszen a korábbihoz képest sokkal inkább termékalapú megközelítés jellemzi a szabályozást, és a fogalmak is változtak, utazási csomag mellett például utazási szolgáltatás együttesről is beszélünk. Érdemes tehát rászánni az időt és alaposan áttanulmányozni az új fogalmakat. Az például, hogy mire milyen szabály érvényes, attól is függ, hogy partnernek vagy közvetlenül az utasnak (július 1-jétől utazónak) értékesítünk-e, azaz hogy kivel állunk szerződéses viszonyban. A partnerrel – legyen az iroda (B2B) vagy egy corporate céges megrendelő – keretszerződéssel is szükséges rendelkezniük, amennyiben például mentesülni kívánunk az utazási csomagra vonatkozó szigorúbb előírások alól.

Sok lesz az újdonság július 1-jétől

Fotó: pixabay.com

Nagy változás van a kauciós rendszerben is, összegekben és a számolásában, struktúrájában is. Ha közvetlenül az utasnak értékesítünk, akkor júliustól 3% (minimum 500 ezer forint) kauciót kell megfizetnie a belföldön szolgáltató irodának, 12%-ot (minimum 5 millió Ft vagy 7 millió forintot attól függően, hogy a csomag tartalmaz-e személyszállítást) a határon átnyúló szolgáltatást is adó irodának, és 20%-ot (minimum 50 millió forintot) a chartereztető utazási irodának. Emellett bevezetik az utas javára kötött inszolvencia biztosítás, amely csőd esetén az utasok hazautaztatását és kényszerű kint tartózkodással összefüggő költségeket fedezi majd. Bár júliustól már eszerint kell működni, egyelőre még nem elérhető rá biztosítási termék. A MUISZ ebben is igyekszik gyors előrelépést elérni.

Szintén fontos, hogy az eddiginél szigorúbban ellenőrzik majd az előlegállomány nyilvántartását, illetve az utazási szerződést és ÁSZF-ket is tanácsos alaposán átfésülni az új szabályozáshoz igazodva.

Az irodákra tehát július 1-jétől az irányelvvel összhangban módosult kereskedelmi törvény, a továbbra is hatályos, de módosult 213/1996-as kormányrendelet, a korábbi 281/2008-as helyett az új 472/2017-es kormányrendelet és a PTK vonatkozik, ezek a netjogtárban is elérhetők.

Szintén téma volt, hogy júliustól kötelezően jelenteni kell a NAV felé a 100 ezer forintnál nagyobb áfaértékű számlák adatait, vagyis a kiállított számlák adatait interneten kell majd továbbítani az adathatóság felé. Minden, áfa fizetésre kötelezett magyar céget és egyéni vállalkozót, valamint magyarországi áfa regisztrációval rendelkező külföldi céget érint az online számlázás, amennyiben a számla áfa tartalma meghaladja a 100 000 forintot. Fontos, hogy magánszemélyeknek vagy külföldi adóalanyoknak kiállított számlákról nem kell online adatszolgáltatást teljesíteni, illetve a bejövő számlák sem esnek online adatszolgáltatás alá.